Heves Megyei Hírlap, 2021. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-14 / 11. szám

2021. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Irányt szabnának a gazdaság következő évtizedére A járvány, a válság után javulást várnak A pandémia jó állapotban lévő gazdaságot vetett vis­­­sza. Pulzáló tendencia vár­ható. Tóth Balázs szerkesztőseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Rendhagyó módon, on­line tartotta gazdasági évnyi­tóját a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (HKIK). A rendezvényen bemutatták a Heves Megye TOP 2020 gazda­sági magazint is. Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke a megye gazdasági helyzetéről adott képet. Kitért arra, hogy az utóbbi bő száz­ötven évben tavaly kezdődött az ötödik világgazdasági vál­ság, ám ez a korábbiaktól elté­rően külső okból, a koronaví­­rus-világjárványból eredt, s jó állapotú, fellendülő gazdasá­got ért el, megtörve a fejlődést. Ismertette, hogy a népesség tovább csökkent, a munkanél­küliségi ráta nem rossz, a fog­lalkoztatottság elmarad az or­szágos átlagtól. A megye ipara meghatározó, az egy főre jutó termelésben Heves a hetedik. A múlt év első fél éve ötven­százalékos visszaesést hozott a turizmusban, húszszázalé­kosat az iparban, 31 százalé­kosat a beruházásokban. Az idei kilátásokról kifej­tette, a második negyedév­ben minden ágazatban emel­kedést várnak, pulzáló, az in­tézkedésekre reagáló tenden­ciákra lehet számítani. A tu­rizmus szereplői vagy márci­us, vagy május végétől várják az idegenforgalom erősödését. A GDP-ben három százalék körüli emelkedésre, a beruhá­zásokban négyszázalékos bő­vülésre számítanak a gazda­ság szereplői. A visszajelzé­sek alapján az ipari termelés 4-5, az építőipar öt-, a kereske­delem 2-3 százalékos erősödé­se várható, a bruttó keresetek 4-5 százalékkal nőhetnek. Dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés el­nöke a térség következő tíz­éves gazdaságfejlesztési stra­tégiáját ismertette. A megyét az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához sorolták öt másik hazai me­gyével és a határral szomszé­dos magyarlakta térségekkel együtt. Októberben az önkor­mányzatok, a kamarák, a vál­lalkozók és az Eszterházy Ká­roly Egyetem bevonásával ké­szítették el néhány hét alatt a tíz évre szóló stratégiát ezer­nél több projektötlettel, ame­lyek értéke 1300 milliárd fo­rint. A kormány januárban, vagy februárban tárgyalhat­ja a dokumentumot. Elmond­ta, a jelenlegi helyzetben a ke­let-nyugati gazdasági és inf­rastrukturális tengely vonz­za a fejlesztéseket, ezt a zónát szeretnék kiterjeszteni a vas­úti, közúti és kerékpáros köz­lekedés javításával északi és déli irányba. Szeretnék elérni az M3-ast és Hevest összekötő M8-as építését. A cél, hogy Heves megye 2030-ra a népességét megtar­tó, a várostérségeket és a peri­fériákat megerősítő fejlesztés­­politika eredményeként köz- és vasúton jól megközelíthe­tő, fejlett gazdasággal rendel­kező, klímaadaptív térséggé váljon. Remélik, a munkaké­pes korú lakosság 80 százalé­ka aktív lesz, a munkanélkü­liség két százalékra csökken. Javuló, digitalizálódó szak­képzést és nemzetközi szin­ten is versenyképes felsőokta­tást szeretnének. A turizmus­ban a Mátra-Bükk térségét és a Tisza-tavat is fejlesztenék, kiegyensúlyozva a jelenlegi egyenlőtlenségeket. További izgalmas hírekért látogasson el ide: HEOL.hu Dr. Bánhidy Péter adott tájékoztatást a megye gazdasági helyzetéről Galéria: Heol.hu Fotó: Huszár Márk KÁPOLNA Szabálytalanul ki­helyezett csapdába szorult és súlyosan megsérült a Kápol­nához közel egy egerészölyv - közölte a Madárkórház Alapít­vány kedden. Hétfőn este az alapítvány nagyrédei önkén­tes madármentőjéhez, Nagy Attilához érkezett a bejelen­tés, hogy Kápolna mellett az erdőben találtak rá az ege­részölyvre. Az éjjeli talaj menti fagy mi­att elpusztult volna, ha nem kap segítséget. A szakember kiemelte a csapdából, s ottho­nában stabilizálta az állapo­tát, másnap elvitte a hortobá­gyi madárkórházba. MTI A kiadvány elérhető a Heo­on Dr. Tóth Andrea, a Médiaworks Hungary Zrt. területi értékesí­tési vezetője a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, s a Heves Megyei Hírlap közös, Heves Megye TOP 2020 gaz­dasági magazinját mutatta be. Közölte, 2007-ben jelent meg az első kiadvány, amely tar­talmazta a cégektől szárma­zó adatokat is. Ezek azonban most nem álltak időben ren­delkezésre, ám a kamara elké­szítette a gazdaság értékelé­sét. Cégvezetők számoltak be a válság kezeléséről és a ne­héz helyzetben elért eredmé­nyekről. Idén lapunk a kamará­val közösen Top 50-es gazda­sági fórumot indítana, és a ki­adó díjazná a leginnovatívabb vállalkozást. Emellett egy Top 50 klub létrehozása is a ter­vek között szerepel, szakértők­kel, tematikus előadásokkal. A gazdasági magazin elérhe­tő a kamara irodáiban, digitáli­san a Heol.hun is lapozható. MEGYEI KORKÉP 3 Sebláz Szabó István Istvan2.szabo@mediaworks.hu pai nagyapám tekintete messze mereng a megsár­gult fotón. Egyenruhája makulátlan, keze díszkardon nyugszik. Aztán elvitték, a Don-kanyarban eltűnt, so­ha senki nem hallott róla többé. Ez a kép az egyetlen em­lék róla. Amikor katonaként vége lett az utolsó hadgyakorlatom­nak, a piruló reggelire bámultam. Én sem jöttem, hanem hoz­tak. Úgy, mint évezredek óta sok milliónkat. Azon a regge­len is vártam, elmúlik-e a kábulat? Az a kőbaltaü­tés okoz­ta agyrázkódás, mely az idők kezdete óta seblázzal kínoz mindnyájunkat. Az önmagunkra kényszerített katonalét. Egyenvilágában rég mind­ A pár éve távolinak tűnt háborúk pusztítanak egy, ki az, aki magának sze­rezni, s ki az, aki mástól vé­deni akar. Egyazon elv sze­rint támad a zsákmányra éhes zsákmány: ma én, hol­nap te. Évezredek alatt az okok, a célok, a módszerek, eszközök maguk ellen fordultak. A pár éve még távolinak tűnt háborúk Amerika és Euró­pa városaiban is pusztítanak. Betört kirakatok, lángoló au­tók, felrobbantott kávéházak, vérző fejű menekülők, kezük­ben bevásárlókosarat szorító holtak jelzik a sebláz pusztítá­sát. A fegyverül használt kőbalták világa maradtunk. Nagyapámnak rég véget ért a sebláza. Hóban, fagyban, gépfegyvertűzben gyógyult meg. Mi is meggyógyulunk egy­szer. Jó lenne, ha elmondaná, mennyire kár a fagyig, a gép­­fegyvertűzig várni. Mert addig csak a fájdalom a miénk. Az érző kő fájdalma­s hiábavalósága, amikor megreped. A Bor és irodalom a Balassi-kardért GYÖNGYÖS A Mátrai borvidék adott otthont idén a Balas­si Bálint-emlékkard borver­senynek. Az esemény mára összefonódott a magyar kato­na-költő óriásnak emléket ál­lító nemzetközi irodalmi díj­jal, amit 1997-ben Molnár Pál újságíró alapított, és ame­lyet évente egy magyar anya­nyelvű és egy külföldi költő­nek adnak át. Az irodalmá­rok elismerésének évek óta társrendezvénye a borsereg­szemle, amelynek részletei­ről Kovács Zita, a Gyöngyösi Hegyközség szőlész küldötte elmondta, rendkívül szoros verseny volt. A hegyközség által előzsűrizett tíz legjobb helyi olaszrizlinget bírálták. A négy bíráló végül a Molnár és Fiai Pincészet 2017-es év­járatú barrique olaszrizling­­jét ítélte a legjobbnak. - Bízom benne - mondta Kovács Zita -, hogy ez a bor­fajta visszanyeri méltó rang­ját a vidékünkön, s nevének hallatán hamarosan nem csak a balatoni és a badacso­nyi jut az emberek eszébe. Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnö­ke arról beszélt, hogy"a mos­tani versenyen is Balassihoz méltóak voltak a versengő bo­rok, hiszen erős, férfias jelle-A borok és az irodalom egyaránt Balassi Bálintot idézik gnek. Az irodalmi díjról szól­va reményét fejezte ki, hogy a járványhelyzet ellenére meg­tartható lesz a jubileumi hu­szonötödik díjkiosztás.­­ Hivatalosan ugyan csak február 14-én, azaz Bálint­­napon hirdetik majd ki a két díjazottat Budapesten, de el­árulhatom, hogy az idén Kür­ti László és az ausztrál Ross Gillett kapja Balassi magyar végvári szablyáját - közölte Molnár Pál. Sz. Sz. I. Súlyosan Az ágazat fejlesztéséről szóló projekt eredményeit mutatták be a Líceumban bukkantak FoNl­OS a rendellenesség felismerése EGER Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) együttműkö­dik a Családbarát Ország Non­profit Közhasznú Kft.-vel egy különleges programban. Szer­dán sajtónyilvános rendezvé­nyen mutatta be a Kora gyer­mekkori intervenció ágazat­közi fejlesztése című projek­tet a cég. Az eseményen Kere­­ki Judit szakmai igazgató adta a projekt eredményeit összeg­ző kiadványokat dr. Pajtókné dr. Tari Honának, az EKE rek­torának.­­ Az egyetem neve évtize­dek óta összecseng a pedagó­gusképzéssel, amelyben már nemcsak régiós, hanem orszá­gos szerepvállalásunk van. Ezt erősíti ez a projekt is - mondta a rektor. Szavai sze­rint ez támogatja az iskoláskor előtti gyermekekkel foglalko­zó szakemberek munkáját. Kereki Judit kifejtette, a fej­lesztési program azzal a céllal indult el, hogy a kisgyermeke­ket, illetve a családjaikat kör­bevevő intézményrendszer, és az ezek által nyújtott szolgál­tatások és ellátások hatéko­nyabban működjenek. - Minden gyermek egyé­ni ütemben fejlődik, ám van­nak, akiknek speciális segít­ségre van szükségük az op­timális haladás érdekében - tette hozzá. - Fontos, hogy egy felismert probléma esetén az adott szakemberek, szü­lők tudják, hová irányítsák a gyermekeket. A projekt leg­fontosabb vállalása, hogy pon­tos utat írjon le, melyben a kü­lönböző szakterületekhez tar­tozó szakemberek együttmű­ködése pontosan szabályozott. A sajtóeseményt követően online workshopot tartottak a kora gyermekkori szakellátás­ban részt vevő szakemberek számára A gyermek fejlődés­beli rendellenességének felis­merését, fejlődésének nyomon követését célzó ismeretadás címmel. M. H. Kereki Judit (balra) adta át dr. Pajtókné dr. Tari Ilonának a projekt­ről szóló kiadványokat az eseményen­Fotó: Berán Dániel

Next