Hevesmegyei Tanügy, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1905-06-15 / 6. szám
12. odal. HEVES MEGYEI TANÜGY 6. szám. igazgató-választmányi tagja, a Tiszafüredi régészeti egylet tiszteletbeli tagja, egri állami elemi iskolai gondnoksági tag, stb. június hó 1-én délután 1 órakor, hosszas, súlyos betegség után, életének 62. papságának 36. évében csendesen jobblétre szenderült. Kandra Kabos óriási munkásságot fejtett ki egész életén át. Sohase pihent. Irodalmi munkáinak száma rengeteg ; egy egész könyvtárt töltenek be. A Századokban, Turulban, Archaeologiai Értesítőben, Archaeologiai Közleményekben számos archaeologiai, történelmi, helyrajzi tanulmányt, cikket, monográfiát, ismertetést közölt. Közben nagyobb tanulmányokat irt az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben című illusztris munkába ; megalapította és szerkesztette az „Adatok az egri egyházmegye történetéhez“ című folyóiratot, melyet az egri egyházmegyei irodalmi egylet adott ki (1885—1888) s igen sok cikket, tárcát és tanulmányt írt a miskolci és egri lapokba, közöttük a Hevesmegyei Tanügybe is és igy mi is egyik munkatársunkat gyászoljuk a kiváló magyar történettudósban. De van okunk őt gyászolni más okból is : a tanítóság s a népoktatásügy egyik lánglelkü, nemes szivü barátját veszítette el benne, mert Kandra Kabos a néptanítót és a népiskolát rendkívül szerette. Irodalmi munkái közül különösen az eredeti oklevéltanulmányokon alapuló buvárlatai nagy fontosságuak egyes ősnemességek, várispánságok, megyék, egyházak történetére nézve. Nagyobb művei : Szabolcs vármegye alakulása (Budapest, 1885), Aba Samu király (Budapest, 1891), Magyar Mythologia (Eger, 1897), A váradi regestrum (Budapest, 1898), Ordinarius (Eger, 1905.) Ez utóbbi volt az utolsó műve, melyet a tél folyamán irt nagy betegen, a gyilkos, sorvasztó kór által napról-napra fogyasztott testi erővel s harminc nappal az egri egyházmegye történetére oly fontos mű befejezte után, a nagy történettudós, a magyar tudományos világ gyászára megszűnt élni. Temetése junius hó 3-án délelőtt fél 10 órakor ment végbe nagy részvét mellet a Líceumból s holttestét a Kisasszony-temetőbe helyezték nyugalomba. Az örök világosság, — melynek hirdetője volt — fényeskedjék neki ! Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentést is Gyöngyösről : Kovács Ferenc áll. gazd. szaktanító és neje Ambró Lujza, gyermekei : Aranka polg. isk. tanítónő, Margit és Ferenc megtört szívvel jelentik leányuk, illetve testvérüknek, Kovács Valéria okleveles tanítónőnek, 1905. évi május hó 22-én, életének 21. évében, hosszas szenvedés utáni gyászos elhunytak A megboldogult hült teteme folyó hó 23-án délután 5 órakor fog a gazdasági kertből az alsó-városi róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért a Szent Ferencrendiek templomában folyó hó 24-én d. e. 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Gyöngyösön, 1905. évi május hó 22-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett ! Hatvanban Ján Mátyás állami polgári iskolai tanító hunyt el fiatalon, alig tiz éves pályafutás után, melyet Hatvanban kezdett meg s ott is fejezte be. A köztiszteletben álló, agilis tanférfiu haláláról, mélyen sújtott családja a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón és felejthetetlenül szeretett legjobb férj, atya, testvér és sógor Ján Mátyás állami polg. isk. tanárnak 1905. évi junius hó 11-én d. u. 3V* órakor, életének 32-ik, boldog házasságának 8-ik évében, hosszas szenvedés utáni csendes elhunytak A drága halott halt teteme I. évi junius hó 12-ik napján, d. u. 6 órakor fog az ág. hitvallású evang. egyház szertartásai szerint a hatvani sirkertben örök nyugalomra tétetni. Hatvan, 1905. junius hó 11-én. Ján Mátyásné szül. Ficzere Irma neje, Ján Miklós fia, Ján Mátyás és neje szülők, Ján János, Ján Andor testvérei, özv. Ficzere Sándorné anyósa, Bayer Henrik sógora, Bayer Henrikné szül. Ficzere Sarolta, Ficzere Ilonka sógornői. Emléke örök, nyugalma áldott legyen ! — Orgonaipar. A Budapest, VII., Garay utcza 48. sz. a. lévő villamosgépekkel berendezett orgonagyár tulajdonost változtatott annyiból, hogy a Rieger testvérek egyik érdemes tagja, Rieger Ottó cs. és kir. udvari orgona-gyáros tulajdonába ment át és ezen névre a budapesti kir. kereskedelmi törvényszéknél jegyeztetett be. — Örömmel üdvözöljük a gyártulajdonos Rieger Ottó ur intézkedését, hogy a budapesti orgona-gyárat jóval nagyobbította és az orgona-épitészet legmodernebb kellékeivel rendezte be és ezen gyárában 30, kizárólag magyar munkást alkalmaztat, akik már igen nagy kiképzettséggel bírnak az orgona-építészetben és ennek fejlesztésén a gyár tulajdonosa buzgón és szakavatottan fáradozik és ezen fáradozásaiért dicséretet érdemel. Irodalom: Magyar Regényírók. Második, öt kötetes sorozata jelent meg a napokban annak a nagyszabású gyűjteménynek, amelyet Magyar Regényírók címmel tavaly karácsony előtt indított meg a Franklin-Társulat. Hatvan díszes, egyöntetű kötetben, magyar művészek illusztrációival, egybefoglalni a magyar regényirodalom száz éves pályafutása alatt felhalmozódott legértékesebb kincseket: ez a gondolata a nagy vállalkozásnak s ezt a gondolatot Mikszáth Kálmán adta a kiadóintézetnek, aki vállalkozott a gyűjtemény szerkesztésére is, és bevezető tanulmányt ír minden regény elé, a munka szerzőjéről. E bevezető tanulmányok, melyekben a legnagyobb élő magyar regényíró mondja el a véleményét nagy elődeiről és jeles kortársairól, értékes monográfiája egyben a magyar regényirodalom történetének s nagy mértékben növeli az egész vállalkozás irodalomtörténeti jelentőségét. A hatvan kötetes gyűjtemény félévenként jelenik meg, öt kötetes sorozatokban. Az első sorozatot, amely négy nagy regényt közölt (Kemény Zsigmond : Rajongók, Csiky Gergely : Az Atlasz-család, Vadnai Károly : A kis tündér és Pálffy Albert: Esztike kisasszony professzora), nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadta a magyar közönség. A most megjelent második sorozat joggal tarthat számot még fokozottabb érdeklődésre. Báró Jósika Miklós : A csehek Magyarországban című hatalmas történeti regénye az új sorozat két kötetét foglalja el. Kimnach László nemes illusztrációi díszítik ezt a két kötetet. Tolnai Lajos : Báróné tényasszony című regénye az uj sorozat harmadik kötete. A Bach-korszak gyászmagyarjainak ez a keserű megbélyegzése egyik legjellemzőbb alkotása a pár évvel ezelőtt elhunyt nagyszabású írónak, akit méltán ér a legnagyobb elismerés koszorúja. Regényét Kriesch Aladár illusztrálta nagy művészettel. Méltó emléket emel az új sorozat irodalmunk egyik ifjan elhunyt nagy tehetségű alakjának, Justh Zsigmondnak, akinek két szép regényét közli egy kötetben : A pénz legendáját és a Gányó Julcsát. Mind a két regény régen kifogyott a könyvpiacon. Túri Ödön kiváló festőművészünk illusztrálta a kötetet. Az új sorozat ötödik kötete Herceg Ferenc legértékesebb alkotását, a Pogányok című történeti regényt közli, Pataky László szép illusztrációival. Mikszáth Kálmán négy magvas tanulmánya gazdagítja a sorozatot s az Írók arcképeit R. Hirsch Nelli rajzolta meg. A sorozat kiállítása méltó a kiadó intézethez. Finom, famentes papiros, tiszta, szép nyomás, egész oldalas képmellékletek, díszes bekötési tábla. A hatvan kötetes gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Megrendelhető csekély havi részletfizetésre. A fémek szerepe a kultúrában. A fémek szerepét az emberi kultúra terén és különösen a kohászat és fémipar egyéb nagyjelentőségű vívmányait még soha magyar könyvben oly részletességgel és oly élénk lendületes előadásban nem dolgozták fel, mint ahogy „A technika vívmányai“ című munkának most megjelent 4. és 5. füzetében kapjuk. Valósággal megélénkül szemünk előtt a kohók, hengerművek és vasgyárak nyüzsgő élete, magunk előtt látjuk a Bessemer-féle, Martin-féle és minden egyéb kohászati eljárásnak fenséges képét, bepillantást nyerünk ezen világipar fejlődésébe, jelentőségébe, megismerjük a fémek sokszerű megmunkálását és az úgynevezett munkagépeket. Nevezett munkából most hagyta el a sajtót a negyedik és ötödik füzet és ezek ép úgy, mint az előző füzetek, nemcsak