Hevesmegyei Tanügy, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1906-11-15 / 11. szám
XI. évfolyam. Eger, 1906. november 15. II. szám. Hevesmegyei Tanügy Hevesmegye kir. tanfelügyelőségének s a Hevesmegyei Ált. Tanítóegyesület hivatalos lapja. SZERKESZTŐSÉG, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Eger Dobó-utca 32. KIADÓ: VATAL, hová az előfizetési dijak hirdetések és reklam nációk küldendők Eger Dobó utca 32. Megjelenik minden hó 15 én. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : KOLACSKOVSZKY JÁNOS. (Megkapja e lapot a „Heves megyei általános tanító-egyesület" minden egyes tagja tagsági díja fejében ingyen. A lap előfizetési ára : Egész évre 4 kor. Fél évre 2 kor. Halász Ferenc a nemzeti állam és népoktatásról. Magyar nemzeti állam ! Te álmok álma, ábrándok ábrándja. Csak le kell írnunk e három szót, hogy szivünk hangosan dobogjon s lelkünk szárnyat bontva megelőzze néhány évtizeddel az idők folyását. Magunk előtt látjuk a jövő Nagy Magyarországját, amelyben nincs nemzetiségi küzdelem, a „nemzetiség“ szó ismeretlen, mert nincsen nemzetiség, minden honfitársunk az édesen hangzó magyar nyelven köszönti egymást s az állam összes kereteit a magyar nemzet tölti be. Sok jeles hazafi, sok kiváló tudós, szónok, politikus, katona találta meg ezen eszme megvalósítása érdekében folytatott küzdelmében életcélját s vált az eszme vértanújává. Megkisérlettek mindent, mit célra vezetőnek gondoltak s éppen azt az eszközt tévesztették hosszú ideig szem elől, mellyel legtöbbet érhettek volna el, népoktatásunk fejlesztését. A 60-as években vették észre először ezt a nagy hibát, amit népoktatásunk elhanyagolásával elkövettek s ennek a belátásnak következménye lett az 1868. évi 38-ik törvénycikk. Nagy haladás, nagy eredmény volt ez a törvény abban az időben, de az idők változtak s ezzel a helyzet s a küzdelem iránya is megváltozott. Ma a nemzetiségi küzdelem áll előtérben. A nemzetiségek olyan követelésekkel állanak elő, amelyeket teljesíteni lehetetlen, elérkezett az idő, amidőn ezekkel a követelésekkel végleg le kell számolnunk s erélyes népoktatási politikával kell megmagyarositani az ország minden vidékét. Ezek között a viszonyok között kétszeresen becses az a munka, melyet Halász Ferenc a „Nemzeti állam és népoktatás“ címü dolgozatának megírásával végzett. Halász Ferencnél avatottabb kéz talán soha nem is jelölte ki azokat az irányelveket, melyeknek szem előtt tartásával a jövő népoktatási politikája vezetendő lesz, mert hisz mindnyájan tudjuk, hogy életének java részét ennek az eszmének szolgálatában töltötte. Meg is látszik ez munkáján, melyből lépten-nyomon kitűnik a tudós kiváló szakképzettsége s a nagy praxissal biró ember éles szeme, melylyel a legrejtettebb, de egyszersmind legveszedelmesebb bajokat felismeri és orvoslásuknak módját kijelöli. Dolgozatának tekintélyes részét az elemi népoktatásnak szenteli s arra a konkluzióra jut, hogy miután hazánkban a népnevelésnek nemcsak az a feladata, hogy az általános népművelődést terjessze, hanem elsősorban a nemzetet nyelvben és érzületben egységessé nevelje, a nemzetiségi egyházak által felállított iskolákat, melyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, államosítani kell. Ezzel szemben a magyar egyházak részére a jövőben is biztosítani kívánja az iskolaállítás és fentartás tekintetében adott messzemenő autonómiát, mert ez állami szempontból valami különösebb hátránynyal nem jár. Ennek az irányelvnek helyességét az adatok egész tömegével igazolja s számadatokkal bizonyítja, hogy a magyarul beszélni tudók száma a nemzetiségi vidéken mily rohamosan gyarapodik azokban a községekben, melyekben állami iskolák vannak s mily gyatra a haladás ott, ahol állami iskola nincsen. Ezeken az állapotokon sürgősen akar segíteni s ennek módját a következőkben szabja meg. Hatezer uj tanitói állás szervezendő. Egy-egy tanitói álással járó alapfizetés 1000 K, legkisebb lakpénz 200 K. Egy-egy tanterem szükséglete 200 K, hitoktatás 100 K. A fentartási költségek összesen : Egy tanterem és tanítói lakás építkezési költsége átlagosan 10.000 K. Egy tanterem (tanítói lakás nélkül) 5000 K. Egy tanterem bebútorozási költsége 400 K. Ha tehát a telkeket az érdekelt községek ingyen adják, a következő beruházás szükséges : 3000 tanterem és tanítói lakás felépítése 30,000.000 K. 3000 tanterem felépítése— — — — 15,000.000 K. 6000 tanterem bebútorozása — — — 2,400.000 K. összesen : 47,400.000 K. Ez az államosítás 10 év alatt volna keresztül viendő, minek folytán évenként 600 új tanutó nyerne alkalmazást. A fentartás így évenként 900.000 K-val, a beruházás pedig 4 és félmillió koronával emelné a népoktatási tárca rendes költségvetését. A nemzetiségi vidékeken lévő elemi népiskolák alsó tagozataként állami kisdedóvodák volnának szervezendők, melyekben a gyermekek játszva elsajátítják a magyar nyelvet, mi által az elemi iskola munkáját nagyon megkönnyítenék és sikeresebbé tennék. Jelenleg 640 uj állami kisdedovodára lenne szükség. Miután egy óvoda évi fentartási költsége 1840 koronát tesz ki, a 640 óvoda fentartási költsége 1,177.600 koronára rúgna. Ez az összeg öt évre volna felosztandó, mi által a költségvetés évenként 240.000 koronával emelkednék. 6000 tanitó fizetése— __ ___ 6,000.000 K. 3000 tanitó lakáspénze — — — — 600.000 K. (a többinek természetben lakás) 6000 tanterem dologi szükséglete — — 1,200.000 K. 6000 tanteremben hitoktatás — — — 600.000 K. összesen : 8,400.000 K.