Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék Hivatalos Körözvényei, 1875 (1. évfolyam, 1-41. szám)

1875-09-12 / 24. szám

24. szám. Szeptember 12. 1875. HEVES ÉS K.-SZOLNOK HI­VATALOS (283-294.) 8961./a. 3558. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. 1869. évi junius 13-án 3271/B. szám alatt kelt belügyministeri körrendelettel a pénzjegyekhez hasonló bárminemű nyomtatványok készítése, használása és terjesztése elkobzás terhe alatt eltiltatott, és az összes törvényhatóságok utasíttattak, hogy valahányszor ily jegyekről tudomást nyernek, a feltalálható példányokat, úgyszintén az előállításukhoz való készülékeket lefoglal latván megsemmisíttessék, a kibocsá­tót megfelelően megbüntessék, azon esetben pedig, ha a kibocsátás más hatóság területén történnék, az illetékes hatóságot megfelelő eljárás végett azonnal értesítsék. Ezen rendelet hatálya 1874. évi ápril 25-én 15148 szám alatt kelt körrendelettel kiterjeszte­tett a sorsjegyekhez, ígérvényekhez, részvényekhez, szóval bármilynemű értékpapírokhoz hasonló hirdet­mények, más nyomtatványok vagy többszörizések készítése és forgalomba hozására. Újabb időben ilyetén a kevésbbé tapasztalt s jártas nép­osztályok csalására szolgálható hirdet­mények terjesztése nemcsak újólag ismét megkíséreltetek, ezen hirdetmények a királyi bélyegjelző hiva­taloknak még mint űrlapok bemutattatván, a hivatalos bélyeggel is elláttattak. Az illetékszabályok szerint a bélyegjelzésnek a hirdetmény kinyomatása előtt az üres papíron kell történni, a bélyegjelző hivatal tehát nem­ bír tudomással a nyomatandó hirdetmény alakja és tar­talma felől. Ezen szabályok olyképeni módosítása, hogy a bélyegjelzés csak utólag a hirdetmény ki­­nyomatása után eszközöltessék: az eredmény nem teljes biztosításán kívü­l az ártatlan közönség túlsá­gos zaklatását vonná maga után. Ezen indokból a pénzügyminister úr folyó évi aug. 4-én 18062 szám alatt kelt rendeletével az összes illető pénzügyi hivatalokat utasította, hogy a hirdetésekre szánt üres papirivek bélyegjelzését illetőleg felülbélyegzését az illetéki szabályok 190. §-a értelmében minden esetben akadály nélkül telje­sítsék ugyan, valahányszor azonban a hirdetés alakja, a papír minősége vagy bármely más körülmény folytán annak gyanúja felmerül, hogy tiltott alakú hirdetés czéloztatik közzététetni, ezt a nyomda válla­lat s lehetőleg a hirdető fél megnevezése mellett azonnal az illető rendőri hatóságok vagy közegek tu­domására hozzák. Midőn a törvényhatóságnak a fent említett két rendbeli rendeletet újonnan emlékezetébe hozom, egyszersmind utasítom, hogy mindazon esetekben midőn az illető pénzügyi hatóságoktól a mondott irány­­bani értesítést nyer, azonnal az említett szabályresetek értelmében eljárjon. Budapesten, 1875. évi augusztus hó 15-én. Tisza Kálmán, 284. 3519./a. 15148. szám. Magyar királyai belügyminiszter. Valamennyi törvényhatóságnak. A legutóbbi időben Budapest főváros területén gyakran előfordulván, hogy az úgynevezett bazárok tulajdonosai sorsjegyigérvények és részvényekhez hasonló hirdetményeket készítettek és a nép közt terjesztettek, mi által különösen a könnyen hivő és írástudatlan köznép nagy és gyakori károsítá­soknak van kitéve, arról értesítem a hatóságot tudomásvétel és további intézkedés végett, hogy hivatal­beli elődöm hasonló tárgyban 1869. évben 3271/E sz. alatt kiadott körrendeletét oly értelemben kiegé­szítem, miszerint ezentúl sorsjegyek, ígérvények, részvényekhez, szóval akármily nemű értékpapírokhoz hasonló, és a nép csalására szolgálható hirdetmények­, vagy más nyomtatványok és többszörösítések ké­szítése és forgalomba hozatala elkobzás és 5—20 ftig terjedhető bírság terhe mellett eltiltatik, ma­gától értetvén, hogy az ezek előállítására használt készülékek szintén elkobzandók. Budapesten, 1874. évi április hó 25-én. gr. S­z­a­p­á­r­y. ' 24

Next