Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1920 (45. évfolyam, 1-49. szám)

1920-07-01 / 23. szám

118 HEVESVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. 1920. július hó 1. az ahhoz szükséges területek a 2434/1918. M. E. sz. (1. B. K. 1918. évf. 526. 1.) és az 1920. évi VI. t.-c. 1. §-a értelmében hatályban álló minisz­tériumi rendelet 2. §-ában előirt módon igénybe vehetők. 3. A kijelölt közös szerűket a hordás meg­kezdésétől a cséplés befejezéséig állandó fel­ügyelet alatt kell tartani. E célból az elöljáróság által megfelelő nappali és éjjeli őr alkalmazandó. E mellett azonban az idézett körrendelet 8-ik §-ának értelmében a szérűt igénybe vett terme­lők is kötelesek a fent jelzett idő alatt az előírt óvintézkedések pontos betartásának ellenőrzésé­ről a maguk körében is soros felügyelet útján gondoskodni. A közös szerv az idézett körrendelet 3-ik §-ának második és harmadik bekezdésében elő­írt tűzoltószerekkel, illetőleg anyaggal (porha­­nyitott föld) és lehetőleg egy, esetleg több mezei kúttal ellátandó. A közös szérűkön az egyes osztag­csoportok közt legalább 15 méter széles utak hagyandók. Ott, ahol a közös szérű egymáshoz közel létesíttetik, az egyes szérűknek egymástól meg­felelő távolságra kell feküdniük. A közös szerűkre a többször idézett körren­delet 6. pontjának megfelelőleg csak a tűzbizton­sági követelményeknek megfelelő cséplőgép he­lyezhető el. Szigorúan ellenőrizendő a kazalok közelé­ben való dohányzási tilalom betartása és meg­akadályozandó az idegeneknek és főként a ser­­dületlen gyermekeknek a szérűn való tartózkodása. A közös szerűkkel kapcsolatos kiadások mi­kénti fedezéséről a többször idézett körrendelet 5-ik pontja intézkedik. 4. A községi tüzifecskendő használhatósá­gáról az elöljáróság a többször idézett körrende­let 4-ik pontjában előírt módon felelősség terhe alatt gondoskodni tartozik. 5. A saját szervvel bíró termelők is kötele­sek a 74274/1918. számú körrendelet 2., 3., 6., 7. és 8. pontjaiban előírt óvintézkedéseket be­tartani és annak rendelkezéseit megfelelően al­kalmazni. 6. Azok, akik ezen, illetőleg a többször idé­zett körrendeletben foglalt rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegik, amennyiben cselekményük súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1879. XL. t.-c. értelmében büntetendők. 7. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe. II. Hivatali elődöm 79272/1918. számú körren­deletében (1. B. K. 1918. évf. 607. lap), a keres­kedelemügyi m. kir. miniszter úr pedig 50140. 1918. számú rendeletében mutatott reá azokra a rendelkezésekre, amelyeket a mozdonyszikrák által a lábon álló s a learatott gabonában okoz­ható tűzkárok megelőzése céljából kell megtenni. Ezen rendeletekre utalással felhívom, hogy a közforgalmú gőzüzemű vasutak mentén fekvő községek elöljáróságait soron kívül utasítsa, mi­szerint ezen rendeleteket ez évben is a lehető legkiterjedtebb mérvűen haladéktalanul tegyék közhírré, hívják fel a gazdaközönség figyelmét arra, hogy mozdonyszikrák által okozható termés­károk csökkentése csak úgy érhető el, ha 1. a pályamenti birtokosok, illetve bérlők a mezei termények learatását ott, ahol a termés egyenlően beérett, a vasúthoz legközelebb eső részén kezdik meg, ha a behordásra kész mezei termények a vasúti vonalak mentén általában minél messzebbre, de legalább 100 méter távol­ságra helyeztetnek el, azok a termelők pedig, akiknek birtokán a termény ily távolságra, a te­rület keskenységénél fogva, el nem helyezhető, terményeiket saját érdekükben is a legrövidebb idő alatt onnan elhordják. 2. A tarlót a vasút felől mindjárt a learatás után feltisztogatják és a pályával párhuzamosan haladéktalanul, az előirt módon, védőbarázdákat szántanak. Figyelmeztetendő a gazdaközönség, hogy a védőbarázdák céljuknak csak akkor felelnek meg, ha elegendő szélességben és a pályától s a ter­ményektől megfelelő távolságban létesittetnek. Oly esetekben, midőn a pályatengelyre me­rőleges irányban sorakoznak a birtokrészletek egymás mellé, a védő szántások egyvonalban létesítendők, mert a lépcsőzetes védőszántások a futótűz ellen védelmet nem nyújtanak.

Next