Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1920 (45. évfolyam, 1-49. szám)
1920-07-01 / 23. szám
118 HEVESVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. 1920. július hó 1. az ahhoz szükséges területek a 2434/1918. M. E. sz. (1. B. K. 1918. évf. 526. 1.) és az 1920. évi VI. t.-c. 1. §-a értelmében hatályban álló minisztériumi rendelet 2. §-ában előirt módon igénybe vehetők. 3. A kijelölt közös szerűket a hordás megkezdésétől a cséplés befejezéséig állandó felügyelet alatt kell tartani. E célból az elöljáróság által megfelelő nappali és éjjeli őr alkalmazandó. E mellett azonban az idézett körrendelet 8-ik §-ának értelmében a szérűt igénybe vett termelők is kötelesek a fent jelzett idő alatt az előírt óvintézkedések pontos betartásának ellenőrzéséről a maguk körében is soros felügyelet útján gondoskodni. A közös szerv az idézett körrendelet 3-ik §-ának második és harmadik bekezdésében előírt tűzoltószerekkel, illetőleg anyaggal (porhanyitott föld) és lehetőleg egy, esetleg több mezei kúttal ellátandó. A közös szérűkön az egyes osztagcsoportok közt legalább 15 méter széles utak hagyandók. Ott, ahol a közös szérű egymáshoz közel létesíttetik, az egyes szérűknek egymástól megfelelő távolságra kell feküdniük. A közös szerűkre a többször idézett körrendelet 6. pontjának megfelelőleg csak a tűzbiztonsági követelményeknek megfelelő cséplőgép helyezhető el. Szigorúan ellenőrizendő a kazalok közelében való dohányzási tilalom betartása és megakadályozandó az idegeneknek és főként a serdületlen gyermekeknek a szérűn való tartózkodása. A közös szerűkkel kapcsolatos kiadások mikénti fedezéséről a többször idézett körrendelet 5-ik pontja intézkedik. 4. A községi tüzifecskendő használhatóságáról az elöljáróság a többször idézett körrendelet 4-ik pontjában előírt módon felelősség terhe alatt gondoskodni tartozik. 5. A saját szervvel bíró termelők is kötelesek a 74274/1918. számú körrendelet 2., 3., 6., 7. és 8. pontjaiban előírt óvintézkedéseket betartani és annak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni. 6. Azok, akik ezen, illetőleg a többször idézett körrendeletben foglalt rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegik, amennyiben cselekményük súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1879. XL. t.-c. értelmében büntetendők. 7. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe. II. Hivatali elődöm 79272/1918. számú körrendeletében (1. B. K. 1918. évf. 607. lap), a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr pedig 50140. 1918. számú rendeletében mutatott reá azokra a rendelkezésekre, amelyeket a mozdonyszikrák által a lábon álló s a learatott gabonában okozható tűzkárok megelőzése céljából kell megtenni. Ezen rendeletekre utalással felhívom, hogy a közforgalmú gőzüzemű vasutak mentén fekvő községek elöljáróságait soron kívül utasítsa, miszerint ezen rendeleteket ez évben is a lehető legkiterjedtebb mérvűen haladéktalanul tegyék közhírré, hívják fel a gazdaközönség figyelmét arra, hogy mozdonyszikrák által okozható terméskárok csökkentése csak úgy érhető el, ha 1. a pályamenti birtokosok, illetve bérlők a mezei termények learatását ott, ahol a termés egyenlően beérett, a vasúthoz legközelebb eső részén kezdik meg, ha a behordásra kész mezei termények a vasúti vonalak mentén általában minél messzebbre, de legalább 100 méter távolságra helyeztetnek el, azok a termelők pedig, akiknek birtokán a termény ily távolságra, a terület keskenységénél fogva, el nem helyezhető, terményeiket saját érdekükben is a legrövidebb idő alatt onnan elhordják. 2. A tarlót a vasút felől mindjárt a learatás után feltisztogatják és a pályával párhuzamosan haladéktalanul, az előirt módon, védőbarázdákat szántanak. Figyelmeztetendő a gazdaközönség, hogy a védőbarázdák céljuknak csak akkor felelnek meg, ha elegendő szélességben és a pályától s a terményektől megfelelő távolságban létesittetnek. Oly esetekben, midőn a pályatengelyre merőleges irányban sorakoznak a birtokrészletek egymás mellé, a védő szántások egyvonalban létesítendők, mert a lépcsőzetes védőszántások a futótűz ellen védelmet nem nyújtanak.