Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1941 (66. évfolyam, 1-25. szám)

1941-02-04 / 3. szám

1941. február 4. HEVES VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 25 egy összegben és akként tüntetendők fel, hogy abban a város, illetve község minden intézményé­nek — bánya, gyár, pék, kórház, nevelő intézet, üzem, stb. leggazdaságosabban megszabott szükséglete bennfoglaltassék, mert a szükségletek kielégítése csak ezen eljárás során eszközölhető és külön részigénylések semmi körülmények kö­zött sem vehetők figyelembe. Különös gondot kell fordítani az úgynevezett hadiüzemek és bányák szükségletének pontos meg­állapítására és kellő ellenőrzést kell gyakorolni a kettős ellátás meggátlása céljából. Nyomatékosan felhívom arra, intézkedjék, hogy se a közületek, se a magánosok külön, köz­vetlen igénylést sehová se terjesszenek elő, mert ezek érdemi tárgyalás nélkül maradnak. Az ellátatlanok számának megállapításánál ügyeimen kívü­l kell hagyni azokat, — a főleg ős­termelő lakosokat — akik lisztszükségletüket az 50 holdon aluli gazdaságoktól való gabonavásár­lással fedezni tudják. Konvenció céljára gabona nem igényelhető. A konvencióra jogosult cselédek a község ellátat­lanjai közé veendők fel, amennyiben szükségletü­ket a birtokos vásárlási engedély alapján 50 hol­don aluli gazdaságoktól fedezni nem tudja. Az oly irányú kérelmek, hogy a lisztszükség­let búza rendelkezésre bocsátásával fedeztessék, nem vehetők figyelembe s ugyancsak nem vehető figyelembe a malmok oly irányú kívánsága, illetve kérelme sem, hogy búza bocsátássa­; rendelkezé­sükre azzal az indokolással, hogy annak hiányá­ban a malom üzemét beszüntetni kényszerül. Eger, 1941. február hó 1. Dr. Hedry Lőrinc főispán, közellátási korm. biztos árvíz elleni védekezés. f­eves vármegye alispánjától. — 25,722/a. 1940. Körrendelet. Az árvíz elleni védekezés ügyében hivat­kozva az előző években kiadott rendeleteimre — felhívom az összes járási főszolgabirákat és a két megyei város polgármesterét, hogy a hatóságaik területén esetleg létező magánöblözetű és községi védművek érdekében teendő óvintézkedéseket szi­gorúan ellenőrizzék és az e részben tapasztalt hiá­nyok, vagy mulasztásokkal szemben kellő eréllyel lépjenek fel és arról hozzám esetről-esetre tegye­nek jelentést. Különösen figyelmükbe ajánlom e végből a felső és alsó, valamint az északi tarna­völgyi vizitársulatokat, a Poros- és Kalapos-éri csatornát, a Tarna és Zagyva folyónak egész hosszát, valamint a Bene és Gyöngyös patakokat, amelyek tapasztalat szerint árvízveszéllyel leg­inkább fenyegetnek. Az illetékes főszolgabirák és polgármesterek feladatában áll az előzetes intézke­déseket már jó előre megtenni. Eger m. város polgármesterét a város belterületén átvonuló pa­tak védművein­ek jókarban­tartására külön is fi­gyelmeztetem. Felhívom tehát az érdekelt főszolgabirákat, hogy a társulatok választmányaival egyetértőleg a vízemelkedés és a veszély növekedésére vonat­kozó jelentések közhírré tételét a legkiterjedtebb módon végezzék el. Ezzel egyidejűleg — felmerülő szükség esetén ——a törvényhatóság területén lévő töltésvonalak védelmére vonatkozólag az 1885. évi XXIII. tc. 150. §-a alapján a következőket rendelem: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvíz­­szabályozó Társulat Poroszló-Kisköre töltés­vo­nalán a védelem vezetésére dr. Szvetitska Antal hevesi helyettes főszolgabírót, az alsó szabolcsi, valamint a középtiszai ármentesítő társulat tisza­­szőllősi töltés vonalára és a ráboly-poroszló-új­­lőrincfalvai ármentesítő töltés vonalára dr. Fi­­czere Jenő tiszafüredi főszolgabírót, az Erk és Tarnaőrs községek határában lévő védgátakra dr. Gröber Ferenc gyöngyösi főszolgabírót, a Heves­­vezekény, Tarnaszentmiklós és Pély községek ha­táraira nézve dr. Szabó Gyula egri főszolgabírót, a Zagyva folyó hatvani szakaszán vitéz Tömös­­váry János hatvani főszolgabírót bízom meg. Egyidejűleg figyelmeztetem nevezetteket, hogy abban az esetben, ha a védművek megoltal­­mazására a társulat ereje netán elégtelennek mu­tatkoznék, úgy a védelem tekintetében szükséges­nek látszó intézkedéseket haladéktalanul saját hatáskörükben­­ tegyék meg. Ez esetben joguk van az egyesek, társulatok, vagy községek birto­kában lévő anyag és szerszámok lefoglalását el­rendelni, azok elégtelensége esetén a szomszéd községek erejét is igénybe venni. Ezzel kapcsolat­ban a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvíz­szabályozó Társulat, valamint az Alsószabolcsi és Középtiszai Ármentesítő Társulat igazgatósá­gát felkérem, hogy a védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket a védgát mentén célsze­rűen helyezzék el és ennek megtörténtét az illeté­kes folyammérnökségnél jelentsék, az 1871. évi XL. tc.-ben előírt intézkedéseket­ pontosan telje­sítvén, esetről-esetre annak értelmében a kirendelt megbízottakat a helyzet mibenlétéről értesítsék. Eger, 1940. december hó 16. Okolicsányi Imre alispán.

Next