Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1942 (67. évfolyam, 1-24. szám)

1942-02-17 / 4. szám

1942. február 17. HEVES VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 39 Bene és Gyöngyös patakokat, amelyek tapaszta­lat szerint árvízveszéllyel leginkább fenyegetnek. Az illetékes főszolgabirák és polgármesterek köte­lessége az előzetes intézkedéseket már jóelőre megtenni. Eger m. város polgármesterét a város belterületén átvonuló patak védműveinek jókarban­tartására külön is figyelmeztetem. Felhívom az érdekelt főszolgabírákat, hogy a társulatok választmányával egyetértőleg a víz­emelkedés és a veszély növekedésére vonatkozó jelentések közhírrétételét a legkiterjedtebb módon végezzék el. Ezzel egyidejűleg — felmerülő szükség esetén a törvényhatóság területén lévő töltésvonalak védelmére vonatkozólag az 1885. évi XXIII. tc. 150. §-a alapján a következőket rendelem: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvíz­szabályozó Társulat Poroszló-Kisköre töltésvona­lán a védelem vezetésére dr. Illinyi László hevesi főszolgabírót, az Alsó-Szabolcsi, valamint a kö­zéptiszai Ármentesítő Társulat tiszaszőllősi töltés­vonalára és a ráboly-poroszló-újlőrincfalvai ár­mentesítő töltés­vonalára dr. Ficzere Jenő tisza­füredi főszolgabírót, az Erk és Tarnaörs községek határában lévő védgátakra dr. Gröber Ferenc gyöngyösi főszolgabírót, a Hevesvezekény, Tar­­naszentmiklós és Pély községek határaira nézve Svetitska Antal egri főszolgabírót bízom meg. Egyidejűleg figyelmeztetem nevezetteket, hogy abban az esetben, ha a védművek megoltal­­mazására a társulat ereje netán elégtelennek mu­tatkoznék, úgy a védelem tekintetében szükséges­nek látszó intézkedéseket haladéktalanul , saját hatáskörükben tegyék meg. Ez esetben joguk van az egyesek, társulatok, vagy községek birto­kában lévő anyag és szerszámok lefoglalását el­rendelni, azok elégtelensége esetén a szomszéd községek erejét is igénybe venni. Ezzel kapcsolat­ban a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvíz­szabályozó Társulat, valamint az Alsó-Szabolcsi és Középtiszai Ármentesítő Társulat igazgatósá­gát felkérem, hogy a védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket a védgát mentén célsze­rűen helyezzék el és ennek megtörténtét az illeté­kes folyammérnökségnél jelentsék, az 1871. évi XL. tc.-ben előírt intézkedéseket pontosan teljesít­vén, esetről-esetre annak értelmében a kirendelt megbízottakat a helyzet mibenlétéről értesítsék. A tél folyamán lehullott hó hirtelen elolva­dása esetén az árvízveszély még nagyobb lehet, ezért szükségesnek tartom, hogy már most meg­létessenek a szükséges előintézkedések arra vo­natkozólag, hogy az árvízkárok a minimumra csökkentessenek és a szükséges mentőeszközök gyorsan rendelkezésre álljanak. Ezenkívül a ve­szélyeztetett lakosság már most felhívandó, hogy az árvízre készüljön elő és vagyontárgyainak és romlandó terményeinek biztonságba helyezéséről gondoskodjék. Felhívom ezért főszolgabíró urat, 1. utasítsa a veszélyeztetett községek elöljá­róságait, valamint a fenti vizitársulatokat arra, hogy a községek határán átfolyó és kiöntésre haj­lamos patakok és folyók hídjait és egyéb műtár­gyait már most vizsgáltassák meg, hogy nincse­­nek-e ott jég vagy hótorlaszok, amelyek a meder­ben káros duzzadásokat idézhetnek elő. Ugyanúgy megvizsgálandó a malmok duzzasztó és árapasztó zsilipjei is, hogy nincsenek-e lefagyva és felhúzó szerkezetük használható állapotban van-e. Uta­sítsa továbbá az ártéri községek elöljáróságát és a fenti vizitársulatokat, hogy a kiépített állandó és ideiglenes jellegű árvédelmi művek felügyeletén kívül gondoskodjanak arról, hogy a községek ha­tárában a természetes medrek és mesterséges víz­vezető árkok is megfelelő ellenőrzés alatt legye­nek, mert azoknak eldugulása a veszélyt megnö­velheti. Az esetleges elárasztások terjedelmét nagy­mértékben csökkentheti az, ha a felszíni vizek le­vezetésére szolgáló csatorna- és árok­hálózatot és azok fenntartására kötelezett szervek, vagy helyi érdekeltek még az olvadás bekövetkezése előtt megfelelő időpontban a hótól és jégtől kita­­karíttatják s ezzel a vízlevezetés meggyorsítását elősegítik. Különös jelentősége van a hidak és át­eresztők nyílásai kitisztításának (kijegelésének), mert az elárasztások a tapasztalat szerint leg­többször hidak vagy áteresztőcsövek eldugulásá­ból ered. Ennek értelmében felhívom Főszolgabíró urat, hogy a hatáskörébe tartozó területen lévő községi, érdekeltségi vagy magán vízvezető csatornáknak vagy árkoknak a hótól és jégtől való kitisztítása iránt az 1885. XXIII. tc. 177. §-ban meghatáro­zott elsőfokú vízrendőri hatósága útján intézked­jék, s utóbbiakat nyomatékosan hívja fel arra, hogy a kitűzött cél érdekében szükséges munkák végrehajtása az enyhébb időjárás beköszöntével, de még a hóolvadás előtt megtörténjék. A szüksé­ges munkálatok végrehajtását a maga részéről is erélyesen (esetleg közmunkaerő kirendelésével) szorgalmazza és azok kellő időben történő foga­natosítását ellenőrizze. Amennyiben ez ügyben a községeknek szakta­nácsra lenne szükségük, a főszolgabirák fordulja­nak a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatalhoz. 2. Utasítom továbbá a veszélyeztetett közsé­gek elöljáróságát, illetve a vizitársulatokat, hogy a jégzajlás alkalmával a jég akadálytalan levonu­lására különös gondot fordítson. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az árvíz igen gyakran a jégdugulások okozta torlaszok következtében ke­letkezik. Ennélfogva a hidakat, zsilipeket, általa-

Next