Új Hevesi Napló, 2001 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes történetünk II.

Régi hagyomány ez, amikor az imádságok rendje a holdsarló ragyogásával indul és ősvallásunkban bizonyíthatóan szumir eredetű. A szumir KA ékjelet, ha ezt az égiekre vonatkozó szövegekben írták, Babbának ejtették ki. Szumir értelmezéssel azt jelenti: Mária, az ég kapuja. Kálmány Lajos katolikus plébános a Szeged környéki tanyavilágot bejárva a XIX. század második felében észrevette, hogy hívei a szentek tiszteletébe nem a római vallás által előírt elemeket vegyítenek. Kutatásba kezdett és megállapította, hogy a talált elemek a magyar ősvallás maradványai. Elmondja, hogy népünk kifejezetten „hét” Boldogasszonyt tisztel, akik között legnagyobbnak tudja a Nagyboldogaszonyt. Ennek leányai a többi Boldogasszony (szülő, fájdalmas, havi, gyertyaszentelő, sarlós, segítő, akik közt a legfiatalabbik a Szűz Kisasszony. A néphit őt azonosítja Jézus anyjával. Az adatok tömegéből kitűnik, hogy Ő az élet adója és védője, a minden földi jó gondviselője. Népi hagyomány az is, hogy napjától kezdve a tojás nem romlik meg, télire eltehető. Kálmány rámutatott arra is, hogy kódexirodalmunk szerint Szent Gellért feltehetően térítő tevékenysége során (csanádi püspök) találkozott egy jóságos és fenséges mennyei nagyasszony kultuszával, akiben mintegy Szűz Mária előképét láthatta, és akinek költői neve nem látszhatott méltatlannak arra, hogy Isten anyját ékesítse. Lehet, hogy ez a meglátás segítette a nagy térítőt emlékezetes sikeréhez, mikor a napba öltözött asszony bibliai idézetét választotta a magyar udvar előtt tartott prédikációja tárgyául. Kálmány Lajos „Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya” c. tanulmányával dr. Bobula Ida foglalkozott. A Boldogasszony elnevezés megtalálható az okiratokban. Gostony szófejtése alatt a szumir BA-DOG összetételt azonosítja Bódog szavunkkal. Bobula ezt az összetételt három szógyökből veszi: BAU = élelemadó, DUG , jóságos, ASAN = istennő, Turulmadár, Turul Ducz László: A közöttünk élő Turulmadár, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1993. c. könyv szerkesztője jól leírja, hogy ezt a szót az István király által bevezetett új vallás elfeledtette a magyarsággal, és csak Kun László udvari papja meri kimondani: Etele király címere egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul Turulnak hívnak. Egész Géza koráig ezt a címert viselték a harcban. A legrégibb szumir képírásban megvannak a TUR­ UL, és az ULLU szavak. TUR = kisebbik, gyenge, elgyengülő, UL­U fény, az életet adó napfény. A szumir kozmologikus hitvilág napkalendáriumában a két napforduló nevében az UL, ULLU (június 21.) leghosszabb a fény, napfény, a TUR-UL-nál december 24-én, a téli napfordulón fordított az eset, az ellenkezője, elgyengült a napfény, leghosszabb a sötétség. A szkíták elképzelése az volt, hogy egy hatalmas agancskoronájú szarvas fut végig a körrel ábrázolt zodiákuson szarvai között a Nappal a csillagmítoszi úton. Ez a szarvas két állattal van ábrázolva. Egy hatalmas napmadár ragadja fel az elgyengült szarvast, amely új erőre kap, és viszi az ULLU-ig. A másik izmos napmadár a kör vonalán halad a szarvassal a TUR­UL-ig. A kozmikus évi körforgás ábrázolása ez. A szkíták ezt a napmadarat már Turulnak nevezték egyesítve kettős hivatását ebben a névben. Emese álmát mi legendának, álomnak tartjuk, de az okiratok azt bizonyítják, hogy EME­S anya, EMES­E főpapnő. A Turul által megtermékenyített Emese főpapnő útján érkezett a karizmatikus újjászületés a karizmatikus küldetéstudata megerősítését biztosította Emese fiának, Álmosnak és utódainak. Új Hevesi Napló (Folytatjuk) 49

Next