Hevesvármegye, 1940 (2. évfolyam, 1-79. szám)
1940-04-06 / 27. szám
2 oldal HEVES VÁRMEGYE Eontos ügyeket tárgyalt Eger képviselőtestülete Iídnál,VKcÓi köszönet, I*etro Malmán »Jándéka Ikernek, 110,000 gyenge víziSííjhátrálék, exportpiaci lenek Eger város képviselőtestülete Kálnoky István dr. polgármester elnöklésével március hó 30-án délután tartotta havi közgyűlését. Napirend előtt Szederkényit Siller János a szőlőkben és a gyümölcsösökben tapasztalt rendkívül nagymértékű nyúlkárokat tette szóvá. Dr. Kálnoky polgármester kijelentette, hogy az elöljáróság is aggodalommal értesült a károkról és igyekezni fognak segítségére sietni a kárt szenvedett kisembereknek oltógallyakkal, egyben feliratot intéztek a földmívelésügyi minisztériumhoz állami csemetékért. A tárgysorozat elején bejelentette az elnöklő polgármester, hogy a kormányzó úr őfőméltósága köszönetét fejezte ki kabinetirodája útján Eger város közönségének, az országlása húsz éves jubileuma alkalmából hozzá intézett hódoló és üdvözlő táviratra. A finn segélyakció vezetősége ugyancsak köszönetét fejezte ki Eger városnak a részére nyújtott támogatásért. Bejelentette Frank Tivadar városi főjegyző, hogy Petró Kálmán dr. országgyűlési képviselő megvásárolta s a városnak ajándékozta az Apát-utca 1. sz. házat és telkét, amelyre Egernek városrendezési célokból szüksége is volt. A képviselőtestület hálás köszönettel vette tudomásul a nagylelkű országgyűlési képviselő ajándékozását. A közgyűlés ezután elfogadta a gépüzemek 1939. évi zárszámadását és a gépüzemeknél a műszaki rajzolói állást IX fizetési osztályú mérnöki állássá változtatta át. Fixánk Tivadar főjegyző ismertette, hogy a vízdíjaknál 110 ezer pengő hátralék van, mert egyes háztulajdonosok makacs nem fizetők. Vannak egyes belvárosi házak, amelyeknél 7—8 ezer pengő vízdíjhátralék van. A közgyűlés elhatározta, hogy a makacs nem fizetők ellen dologi végrehajtást kérnek, szükség esetén pedig kikapcsolják a vízszolgáltatást is a nem fizetőktől. Ugyancsak Frank Tivadar főjegyző ismertette ezután, hogy az exportpiac létesítése egyik legfőbb feladata Egernek a város gazdasági fejlesztésének szempontjából. Eger erre a célra a Nemzetközi Borkereskedelmi Rt. épületét szeretné megszerezni a vasútállomás közelében és erre államsegélyt kér a földmívelésügyi minisztertől. Császly Gyula egri lajosvárosi plébános rámutatott arra, hogy a csomagolás higiéniájának fokozása az export hatósugarat jelentékenyen fokozza, a minőséget az állandó ellenőrzés javítja és a bevásárlók visszaéléseit a termelőkkel szemben megszünteti. Braun Károly helyeslő felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy az egri exportpiac létesítéséhez államsegélyt kér küldöttség útján a földmívelésügyi minisztertől, s a város küldöttségének vezetésére és a kérelem támogatására felkérik Nledry Lőrinc dr. főispánt, Okolicsányi Imre alispánt és dr. Ferró Kálmán országgyűlésiképviselőt. A továbbiakban a közgyűlés április 1-től havi húsz pengővel felemelte a városi kisegítő munkaerők illetményeit. A városi gépüzemek igazgatóságába dr. Petró Kálmán, vitéz Subik Károly, dr. Szabó Szilárd, dr. Urbán Gusztáv, Nagy Péter és Radi Károly képviselőtestületi tagokat, a felügyelőbizottságba pedig dr. Friedl Károly, Gremsperger Sándor dr., Klösz Jenő és Lőw Béla pénzintézeti igazgatókat választották meg. szembúi sík árvízkárosult hevesi járásban A járás főszolgabírájával, dr. Illinyi Lászlóval jártuk a falukat. Mindenütt szomorú kép fogadott benünket, amerre csak végigvonult az ár. Mindenütt szomorú, kétségbeesett emberek, akik a járás felétől várják a segítséget, vagy legalább is a vigasztaló szót. Tarnazsadányban mintegy száz ház áll víz alatt, egy része már félig rom. A melléképületek, amelyek még gyengébben lettek építve, mint a lakóházak, már régen összedűltek. Tarnamérán 90 ház, Erken 25, Tarnaörsön 36, Boconádon 4, Átányon közel 70, Erdőtelken 60, Hevesvezekényen úgyszólván minden ház a vízben állott. Ehhez járult még a sok tanya. Tarnaörs határában 36, Erken 4 tanya került víz alá. Pély község, amely már régebben küzd a belvizekkel, most a község szivében harcolt az ár ellen és számos házat volt kénytelen kiüríteni, mert lakóikra halálos veszedelmet rejtegetnek. Az elénk táruló kép annál vigasztalanabb, mert e házak túlnyomó hányada az úgynevezett nincstelenek keserves fillérjéből épült, FAKSZ-os ház. Míg az autó nyeli a kilométereket, meg-megtorpanva egy-egy útátvágásnál, mellyel a vész erejének igyekeztek szelídebb utat engedni a hatóság emberei, vitatkozva keressük az okokat s talán a mentségeket is azok számára, akik elfeledve a múlt tapasztalatait, vagy figyelmen kívül hagyva azokat, engedték, hogy ezek az emberek ilyen mély fekvésekben építhették házaikat. Mert bármilyen abnormis időjárás volt az idei, minden valószínűség mellett volt már hasonló s azok a helyek, amelyek most a húsz éves munka és szorgalom temetőivé váltak, sohasem voltak a lakóházak telepítésének nemcsak hogy ideális, hanem megengedhető helyei sem. Kétségbeesve hánytorgatjuk magyarságunk hibájait. A veszéllyel, ha itt van, szembenézünk, de azt megelőzni keletről hozott nemtörődömséggel elfelejtünk. Minden községben elölről kezdődik az öregebbek előadása: — Uram, itt is, meg ott is csatorna, árok volt a vadvizek levezetésére, de bizony most már elszárították, vagy betemették. Be kell vallani, hogy az utak építésénél sem volt helytálló takarékoskodás az átereszek és hidak számának csökkentése. »A spórolás levét, a szó szoros értelmében most isszuk. A sok kényszerhelyzet okozta útátvágás azt bizonyítja, hogyy az út tervezője nem járt el kellő körültekintéssel, vagy helytelen volt kihúzni a költségvetésből 1—2 ezer pengőt néhány útáteresz, híd megtakarítása révén. Az átereszek hiányában duzzadó vizek utólagos útátvágással mindég megkésve és nagyobb erővel nyernek utat s a mostani szomorú tapasztalatok jogossá teszik azt a kívánalmat, hogy az utakon ilynemű javítások történjenek. Talán teljes vigasztalanságot mutatott volna az utunkon élénkbe tárult kép, ha nem futnának autónk mellett a búzatáblák, melyeken a reménység zöld színe a tavaszi nap első fénysugaraira üdén ragyognak fel s nem látnánk a földön embereket, akik a hosszú tél kényszerített nyugalmából felszabadulva feszülő izmokkal várják a tavaszt, a munkát. Schneider Ede. Járási tűzrendészeti felügyelők felmentése és kinevezése Heves megyében Heves vármegye főispánja dr. Monostory Eleket a gyöngyösi járás, dr. Polgári Pált a hatvani járás, dr. Alföldi Bélát a hevesi járás és Lipcsey Ákost a tiszafüredi járás tűzrendészeti felügyelői tisztsége alól felmentette. A vármegye főispánja ezzel egyidejűleg kinevezte dr. Makrányi Gyula helyettes polgármestert a gyöngyösi járás, dr. Monostori Elek tb. vármegyei másodfőjegyzőt, helyettes vármegyei tűzrendészeti felügyelőt a hatvani járás, Ruzsin Ferenc egri városi tűzoltóparancsnokot a hevesi járás, Gyürky Imre tb. főszolgabírót a pétervásárai járás és dr. Polgáry Pál szolgabírót a tiszafüredi járás tűzrendészeti felügyelőjévé. Miniszterközi bizottság érkezett Egerbe a vármegye községei költségvetéseinek helyszíni jóváhagyására Heves megye községei költségvetéseinek az alispán részéről megtörtént felülvizsgálata után miniszterközi bizottság érkezett Egerbe a vármegyeházára, hogy a helyszínen megvizsgálják és jóváhagyják az alispán által felülvizsgált költségvetéseket. A miniszterközi bizottság tagjai a belügyminisztérium részéről: dr. Imre Zsigmond miniszteri titkár és Ősz Szabó István miniszteri számtiszt, a pénzügyminisztérium részéről: dr. Walter József miniszteri titkár. Nincs már árvízveszedelem Hatvanban Hatvan község lakossága 8 napon át emberfeletti erőfeszítéssel küzdött a Hatvant elöntő, fenyegető árvízzel. A helyzet katasztrofális volt, azonban a katonaság és a polgárság együttes hősies küzdelme segítségével elmúlt a veszély és a Zagyva visszatért medrébe. De most már múlhatatlanul kell hozzáfogni a gát megerősítéséhez és a már kész terv olyan kiviteléhez, hogy Hatvan biztosítva legyen minden árvízveszély ellen. Mindenki megtette a kötelességét, munkáskezek ezrei dolgoztak fáradhatatlanul és nagy áldozatot hozott Hatvan község, talán többet, mint amennyivel a védgát megerősítéséhez kell járulnia. Reméljük, hogy a mostani tanulság intő példa arra, hogy mindent idejében elvégezve nagy bajoknak vehetjük elejét. Szükség van országos árvízvédelmi intézkedésekre, hogy ne fenyegesse lakosság életét, vagyonát a legborzasztóbb a elemi csapások egyike, az árvíz. Elismerés és dicséret illeti meg mindazokat, akik ernyedetlen buzgalommal fáradoztak a veszély elhárításán, mint vitéz Tömösváry János főszolgabíró, dr. Halmos Orbán rendőrkapitány, Monostory Alfréd főjegyző, Búzás Mihály közigazgatási jegyző, vitéz dr. Lénárt Béla jegyző, Doktay Gyula mérnök és a névtelenek százai és százai. Kintner József vezénylete mellett nagyszerűen működött a katonaság részére berendezett konyha, ahol a szakácsi teendőket derék cserkészeink látták el. A veszély elmúlt, s a veszély elmúltával szűnjön meg minden igaztalan vádaskodás, mert senkit a bekövetkezett eseményekért felelősség nem terhel.