Hevesvármegyei Népművelés, 1927 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-15 / 1. szám
VII. évfolyam. Eger, 1927. JANUÁR hó 15. 1 szám. HEVESVÁRMEGYEI HR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK, HEVESVÁRMEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGI ISKOLÁN KIVÜLI NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGNAK, A HEVESVÁRMEGYEI TESTNEVELÉSI BIZOTTSÁGNAK ÉS A HEVESVÁRMEGYEI ÁLT. TANÍTÓEGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: hová a szellemi részt illető közlemények, valamint az anyagi ügyeket érintő megkeresések és előfizetési díjak küldendők: EGER, Kir. Tanfelügyelőség. FŐSZERKESZTŐ: RUSZTEK KÁROLY FELELŐS SZERKESZTŐ: HAMMEL ÁRPÁD HEVESVÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉSI TITKÁR. - A LAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: - Egész évre.. .. ..............7'- pengő Félévre .. .. 3'50 „ -------- KIADÓHIVATAL: -------EGER, Kir. Tanfelügyelőség. Csonka*Magyarország nem ország, - Egész Magyarország mennyország. 9 Kultuszminiszter Eger képviselője. fi magyar politikai élet terein megszűnt a választások harci lormája. A mindennapi élet munkájának halkabb zaja hangzik szerte az országban. Szétoszlott az öt év előtt alakult nemzetgyűlés s megszületett az új, hogy folytassa a nagy munkát: alkosson, építsen a romok fölött, fizet vek nagy harcában legyőzőitek félreállnak és keresnek más téren foglalkozást; a győzők pedig kezökbe veszik az ország sorsát s hozzá fognak annak intézéséhez. Aiz egri érseki tartománynak és Heves vármegyének metropolisa, Eger, nagyszerű szerencsével került ki a választási harcból. Meg tudta nyerni jelöltül és megválasztotta képviselőül Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszterét. A A híres iskolavárosban az iskolák belső jelességét sok helyen nagyon hiányos külső födi el. Üdvös siker ez ősi magyar városnak iskolaügyére, hogy olyan egyén jött oda, aki a belső értéknek megfelelő otthont képes alkotni a népoktatásügy részére. Ai kultuszminiszter három mandátum közül választ. Mintha egy gyönyörű szimbólum állana ebben a tényben előttünk, fs három mandátum között ott van a komáromi és az egri is. Két város egymás mellett, amelyek közül az egyik, bevehetetlen várával, elsőrangú jelképe a harcnak, a hadi erősségnek, fi másik, az iskolák városa, a magyar fitben, nem kisebb fokon álló jelképe a békés művelődésnek. És a magyar nemzeti kultúra legfőbb őre, aki magas állásának súlyával, messze kimagasló szellemi és erkölcsi egyéniségével, hivatott a nemzet életének irányítására, meleg szeretettel tekint mindkét magyar városra, mindkét jelképezett nemzeti gondolatra, de mi mégis hisszük, reméljük, hogy a békés művelődés eszközét jelöli ki az előrehaladás útjául. Háború előtt, a nagyhatalmi politika érdekében, a magyar királyi kincstár tartalmának tetemes részét a hadsereg tökéletesítésére, hadihajók, ágyúk, modern katonai felszerelések beszerzésére fordították. Ez a nagy cél elvonta a kisebbnek tartott állami érdektől, a közoktatásügy fejlesztésétől a kellő pénzbeli támogatást, f nagyobb fa elszívta a kisebbtől a táplálónedveket s az egyik erőssé fejlődött, a másik gyönge, fejletlen maradt, fs bekövetkezett rémséges nagy vihar azonban tövestől kicsavarta a hatalmas nagy fát; úgyannyira, hogy újat kellett ültetni. Jószerencse, hogy egy gondviselésszerűen erős kéznek sikerült ezt az újraültetést elvégeznie, f kisebb fa azonban áll a vihar után is szilárdan, a tovább növekedés, az erőssé fejlődés minden tünetével. És félreismerhetetlenül látható, hogy a magyar nemzet eme két nemes fájának ápolásában az aránytalanság el fog tűnni a vigasztalóbbnak ígérkező jövőben. Ha a magyar kultúra őre, az európai műveltségű, de sovén magyar miniszter, színmagyar kerületben helyezkedik el, — mert hiszen sem Heves vármegyéhez, sem az egri főegyházmegyéhez még az elevenbe mélyen behatoló trianoni viviszekció sem juthatott el, ez az elhelyezkedés a magyar eszme javára egy másik üdvös rendszerváltozást jelképez. Ai 67-iki kiegyezéstől a háború kezdetéig az iskolafejlesztés súlypontja a nemzetiségi vidékekre esett, fi színmagyar részek pedig úgy voltak, mint az eső áldásaiban ritkán részesülő szántóföld a búzaterméssel, fiz ország megcsonkítása miatt természetszerűen is, de a kultuszminiszter fényeiben megnyilvánuló szándék szerint is, az igazságos arány iti is helyre fog állani, a távoli múltak mulasztásait a közeli jövő pótolni fogja. Ai kultuszminiszter az ő nemes egyéniségének minden szellemi és erkölcsi erejével, szemét egy, a magyar jövőben előtte ragyogó célra függesztve, ellankadást nem ismerő eréllyel megy az ő nagy élethivatása felé: Magyarországot a művelt nyugat kisebb államaival, Hollandiával, Belgiummal, Svájccal egyenlő műveltségi színvonalra emelni, sőt, ha a nemzet erői engedik, még ezeknél is magasabbra felvinni. Egerben egyik beszédében azt mondotta: „f háború győztesei kicsavarhatták a fegyvert kezünkből, de nem csavarhatták ki a kultúrát. Ezzel mi győzni fogunk. Igaz, hogy a kultúra alatt nem csupán az iskolát, nem csak a tudományt, irodalmat és művészetet értjük, hanem az állami élet minden tevékenységét s azok termékeit. Kultúra az is, hogyan értékesíti földjét a kis- és nagygazda; hogyan épít a kőműves; hogyan varr a cipész; mivé hajlítja a kovács az izzó vasat; mit ír a hírlapíró; hogyan zeng a magyar