Hévíz, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Róbert Péter: A Schulhof testvérek szerepe Hévíz világfürdővé válásában (kritika)

rituális jelentősége van a színharmóniáknak. Az égboltot nem feltétlenül kékre hangol­ja. hanem a nap aranysárgájával fogalmazza át a kép hatását. Nem elég egyszer megnézni a képeit. Horváth János Milán művészete hatalmába keríti a belépő látogatót. Legtitkosabb gondolatainkat is meg tudja jeleníteni. Történel­mi vonatkozásoktól mentes, kiragadott időkbe helyezi képi mondanivalóját, hogy a bibliai példázatok bölcseletével közelítsen korunk problémáihoz. Önismeret birtoká­ban, csak a mélyünkben kell elismerni: rólunk van szó. Éles szeme észreveszi a torzu­ló lelkeket, a olyan könyörtelen élességgel festi meg, hogy némelyik alakja csodákat láttat nézőivel. Mély intellektusával, komolyságával és a dolgok lényegét kutató szel­lemével halad a nagy művészek megismételhetetlen ösvényén, és életfilozófiájával, magatartásával, gráciájával és aurájával megnemesíti műveit. RÓBERT PÉTER A Schulhof testvérek szerepe Hévíz vüágfiirdővé válásában Tavaly műit 125 éve Schulhof Vilmos születésének és 55 éve halálának - Ausch­witzban. Szarka Lajos író-történész könyve bemutatja az utókornak ő és Ödön öccse érde­meit. nemcsak Hévíz fejlesztésében, de az orvostudomány - ezen belül a balneológia és a reuma gyógyítása - terén is. Megismerjük a nem testes, de jól megírt és olvasmányos könyvből Hévíz, mint gyógyhely fejlődésének egy nagyon fontos szakaszát, hogyan vált európai hírű és szín­vonalú fürdőhellyé az a tó, amelynek híre a század elején még nem lépte át a megye határait. Schulhof Vilmos 1905-től négy évtizeden át volt Hévíz fürdőorvosa. Élete a fürdő­idényhez igazodott, a telet Pesten töltötte. Gyógyító munkája mellett megalapozta a svéd módszerekkel gyógyító Zander-intézetet. Publikációk sorát jelentette meg szak- és népszerű folyóiratokban. Testvérével együtt elvégezte a tó tudományos vizsgálatát, együtt pótolták a Trianon által elvesztett fürdőhelyek okozta hiányt. Sokat tett a külföl­di. különösen a német vendégkör megnyerése érdekében, Bécsbe és Grácba napi busz­járat indult a két háború között. Már 1912-ben érezhető volt a fejlődés, a 20-as évektől Hévízfürdő egyike volt a legismertebb és legkedveltebb gyógyhelyeknek. Hozzájárult ehhez a dr. Zander svéd orvos nevéhez fűződő gépekkel történő mozgatásos gyógygimnasztika bevezetése. Karlsbad után először itt működött ilyen intézet - sajnos csak az 1948-as államo­a 44

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék