Híd, 2007 (71. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2. szám - Füzi László: Táj - tájkép nélkül (Camus gondolkodásáról)

lenni. Nem abban az értelemben, hogy nem akarna az lenni, s nem is abban az értelemben, hogy nem tud mit mondani a mai korról, hanem abban az értelemben, hogy a kor embere nem kíváncsi arra, amit az író mond. Törté­nelem, abszurd, lázadás... - kísérletek voltak egy kor jelenségeinek leírására. Azzal, hogy a figyelem elvesztésével a relativizálódás az irodalomba bekerült, félő, hogy maguknak a kísérleteknek is vége szakad... Mindezzel együtt láthatjuk, Coetzee azzal, hogy a posztmodern irodal­mat a léthez, a sorsszerűséghez kapcsolta vissza, tulajdonképpen Camus-höz is visszafordult. A mű erejéig leginkább az emberi élet illúziótlan szemlé­lésével fordult vissza Camus-höz, s ezzel erőt is adott műveinek. Nemcsak azt mondja el, mi történt az „utolsó világok”, a mindenkori utolsó világok által megteremtett léthelyzetbe beszorult emberrel - nemcsak azt mondja el, mondom, de ezt is elmondja, az állati megalázottság az osztályrésze, mond­ja -, hanem arról is beszél, hogy azután, hogy a világ megbocsáthatatlanul megalázta, széttaposta, gyötrelmek sorának tette ki, mi maradt az emberből. Sok, még mindig sok, mondja Coetzee, és mondja Michael K is, Coetzee hőse, mert az ember önmagában hordozza a megújulás képességét. A Michael K élete és kora című regény főhőse, ez az állandóan a megsemmisítésnek kitett hős, ez a kezdetben az árnyék nélküli neonfényben dolgozó ember, szóval ez a regényhős, akinek a története a folytonos félreszorítottságokból, szó szerinti verésekből és a vegetatív létért folyó küzdelemből tevődik össze - magában a történetben egyébként nem nehéz felismerni a történelemben élő ember és a történelmen kívül élő ember küzdelmét -, az elbeszélt történet végén egy csa­torna mélyéről húz fel magának vizet. Amikor a kanálban meglátja a csillogó vizet, csak ennyit mond: „az ember, mondja ő, így is meg tud élni”. Hétköznapiságában, történelmen­ kívüliségében és történelem-nélkülisé­gében is Camus lázadó embereként létezik... 15

Next