Híd, 2012 (76. évfolyam, 1-11. szám)

2012 / 2. szám - KULTÚRÁK ÉS PERSPEKTÍVÁK - Pénovátz Antal: Papp Dánielről, Omoravicza neves szülöttjéről

jegyzést. A latin nyelven vezetett anyakönyv 3 52. oldalán a 6. sorszám alatt ugyanis - magyar fordításban - ez olvasható: Született: 1868. február 11-én, keresztelték: 15-én, a megkeresztelt neve: Dániel, neme: fiú, törvénytelen, apja: ismeretlen, anyja: Korapiffszky Anna római katolikus polgári nő, lakhelye: Omorovicza 217, keresztszü­lők: Almási Antunovics Mátyás szolgabíró és felesége, Kovács Julianna római katolikus nemesek, keresztelte: Fratrics Lőrinc adminisztrátor. A megjegyzések (Observationes) rovatban viszont - de ez már erede­tiben is magyarul­­ ez: M.k.belügyministerium 16712/V-b./1895. számú végzése szerint a vezetéknév „Papra jön átváltoztatva. Meghalt Bpest VIII. ker. 1900. aug. 14-én. Az anyakönyvi adatok alapján tehát kétségbevonhatatlanul beigazoló­dott, hogy azoknak volt és van igazuk, akik Papp Dániel születési helyéül „valóságosan” is Omoroviczát (újabb szóhasználattal Morovicát/Moravicát), születése dátumául pedig 1868. február 11-ét tüntették/tüntetik fel, illetve, hogy vallásául a római katolikus vallást jelölték, azaz jelölik meg. De hogy magyarnak született-e, vagy csak a neveltetése során vált igaz magyarrá, azt ezek az adatok nem tanúsítják, mint ahogyan arról sem tá­jékoztatnak, hogy miként tett szert a görögkeleti egyház liturgiájának oly bensőséges ismeretére, mint amilyenről az elbeszélései tanúskodnak. Az életével és munkásságával foglalkozó írásokból kihámozhatjuk, hogy az akkortájt szokásos nyolcosztályos gimnázium alsó osztályait (legalábbis az első kettőt) Zentán végezte, a felső négyet pedig - igaz, öt év alatt, mert az ötödiket meg kellett ismételnie - Zomborban, az egykori, 1872-ben indult Zombori Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Itt is érettsé­gizett 1885-ben. (Tehát tizenhét éves korában!) De hogy elemibe hol járt, arról sehol sem találtam adatot. Kevés és bizonytalan az érettségi utáni hat évnek a története is. Szinnyei József erről ennyit mond: „a budapes­ti egyetemen a jogi tanulmányokat végezte, mint nevelő hosszabb ideig külföldön utazott, és 1891-től kezdve joggyakorlaton volt Budapesten, hol sokáig közjegyzői irodában dolgozott”. Juhász Géza monográfiájából még azt is kiolvashatjuk, hogy egy évet „államsegélyes önkéntes”-ként a cs. és kir. hadseregben szolgált, de többet nem. Ezek az adatok azonban csak a magyarrá válás folyamatát, a magyar identitástudat megerősödését tá­maszthatnák alá - ha erre egyáltalán valamiféleképpen is szükség lenne -, de semmiféleképpen se a görögkeleti vallás titkaiba való beavatást. Annak 1­ 1 Matricula Baptisatorum Parochialis Ecclesiae Omoroviczensis Archi-Dioecesis Co/ocensis, Anno 1868. 4 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. X. kötet, Budapest, 1905. 271-272.89

Next