Híd, 2012 (76. évfolyam, 1-11. szám)

2012 / 4. szám - Szilveszter László Szilárd: "Kerubok sehol, a kapuk szélesre tárva..." (Erdélyiség-kép a rendszerváltás utáni erdélyi költészetben) (tanulmány)

74 A Vándor idők balladájánál néhány évvel későbbi, 1994-es keltezésű A sorfal című László­ffy-költemény pedig egy kicsit pesszimistább iróniá­val mutat rá a posztmodern erdélyi jelen(lét) dimenzióinak egy olyanfajta átalakulására, amely a rendszerváltozást követően még távolról sem volt előre látható az európai értékrend megújításában bízó humán értelmiségi számára, de amely a kilencvenes évek közepének valóságában mindenkit többé-kevésbé rádöbbentett a globalizált világ és a technikai kultúra forra­dalmi kiteljesedésének igazi veszélyeire, az érdek- és piacorientáltság kizá­rólagosságára, az identitás- és hagyományvesztés újabb formáinak megje­lenésére, a szellemi tevékenységek kényszerű prostituálódására. Ez hát a Gutenberg-galaxis. Ha netán 2000-ben laksz is, reád borul az este szépen a hipertechnika jegyében­­[■■] Öntsetek betűt a világnak, adjatok agyrém helyett könyvet, jóllehet varázsolni könnyebb a kilogrammból hologramot, agyból trösztöt, kolhozból bankot, békés némából veszett kántort, mártírból szellemi agitátort . És lényegében ugyanez a hangvétel jellemző Király László néhány versére is, melyek a Csomolungma bár című, 2000-es kiadású kötetben je­lentek meg. Ezekben a lírai szövegekben a rendszerváltást követő kezdeti időszak illúzióival való ironikus leszámolás együtt kerül ábrázolásra a ro­mán nacionalizmus abszurd drámába illő elemeinek és a balkanizálódás egyre erőteljesebb jeleinek felmutatásával, egy olyan kontextusban, amely­ben a beszélő (látszólag) játékos távolságtartással, egyszerű szemlélőként van jelen az események sodrásában. A rímtechnika slágerszövegekre emlé­keztető egyszerűsége a bulvármédia nyelvhasználatát, híradók és reklámok hangulatát idézi fel, érzékletesen kiemelve a felmutatott valóság giccses sokszínűségét, a jelenvalólét igénytelenségét.

Next