Híd, 2012 (76. évfolyam, 1-11. szám)
2012 / 4. szám - Szilveszter László Szilárd: "Kerubok sehol, a kapuk szélesre tárva..." (Erdélyiség-kép a rendszerváltás utáni erdélyi költészetben) (tanulmány)
74 A Vándor idők balladájánál néhány évvel későbbi, 1994-es keltezésű A sorfal című Lászlóffy-költemény pedig egy kicsit pesszimistább iróniával mutat rá a posztmodern erdélyi jelen(lét) dimenzióinak egy olyanfajta átalakulására, amely a rendszerváltozást követően még távolról sem volt előre látható az európai értékrend megújításában bízó humán értelmiségi számára, de amely a kilencvenes évek közepének valóságában mindenkit többé-kevésbé rádöbbentett a globalizált világ és a technikai kultúra forradalmi kiteljesedésének igazi veszélyeire, az érdek- és piacorientáltság kizárólagosságára, az identitás- és hagyományvesztés újabb formáinak megjelenésére, a szellemi tevékenységek kényszerű prostituálódására. Ez hát a Gutenberg-galaxis. Ha netán 2000-ben laksz is, reád borul az este szépen a hipertechnika jegyében[■■] Öntsetek betűt a világnak, adjatok agyrém helyett könyvet, jóllehet varázsolni könnyebb a kilogrammból hologramot, agyból trösztöt, kolhozból bankot, békés némából veszett kántort, mártírból szellemi agitátort . És lényegében ugyanez a hangvétel jellemző Király László néhány versére is, melyek a Csomolungma bár című, 2000-es kiadású kötetben jelentek meg. Ezekben a lírai szövegekben a rendszerváltást követő kezdeti időszak illúzióival való ironikus leszámolás együtt kerül ábrázolásra a román nacionalizmus abszurd drámába illő elemeinek és a balkanizálódás egyre erőteljesebb jeleinek felmutatásával, egy olyan kontextusban, amelyben a beszélő (látszólag) játékos távolságtartással, egyszerű szemlélőként van jelen az események sodrásában. A rímtechnika slágerszövegekre emlékeztető egyszerűsége a bulvármédia nyelvhasználatát, híradók és reklámok hangulatát idézi fel, érzékletesen kiemelve a felmutatott valóság giccses sokszínűségét, a jelenvalólét igénytelenségét.