Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: A budapesti hévforrások vízmennyiségének ingadozásáról

A BUDAPESTI HÉVFORRÁSOK VÍZMENNYISÉGÉNEK INGADOZÁSÁRÓL. Irta: PÁLFY MÓRIC dr.* — 2 szövegközti ábrával — MOLNÁR JÁNOS­nak A hévvizek Buda környékén cím alatt 1869-ben a Mathematikai és Természettudományi Közlemények VII-ik kötetében megjelent kimerítő és ma is egyedülálló monográfiájából tudjuk, hogy a budapesti hév­források vízmennyisége a Duna vízállásával változik. MOLNÁR ráutalt arra, hogy 24 óra alatt a Sárosfürdőből elfolyik (p. 172), ha kicsiny a Duna vízállása 7.500 — 8.000 • láb (= 236—250 m3), ha 0 fölött 6—12'(= 1­80—3­79 m) 13.000—15.000 Ll láb (=410—473 m 3), ha a magas vízállás sokáig tart 20.000 l láb (=631 m 3). Már MOLNÁR megállapította, hogy „A Dunavíz magas állása azonban a fürdőink vizének hőfokát nem szállítja alább, az a kiömlő melegforrásnak pusztán csak gát gyanánt áll útjában" (p. 173). MOLNÁR e megállapítását a későbbi megfigyelések teljes mértékben megerősítették s a források vízmennyisége a Duna vizének magas állásánál nem azért emelkedik, mert a Duna vize a forrásokba befakad, hanem ezt a jelenséget úgy magyarázhatjuk, hogy a Duna hideg, tehát tömöttebb vize a meleg, tehát könnyebb vizet azokon az apró nyílásokon, amelyeken az a forrá­sokból a Dunába szökött, visszaszorítja. Ehelyütt azonban ismételten felvetem azt az eszmémet, aminek már ki­fejezést adtam (Földtani Közlöny XXXIX. k. p. 16. 1910.), hogy t. i. a meleg­források felszínre emelkedését a közlekedő edények törvénye alapján is fel­tételezhetjük minden más hidrosztatikai nyomás nélkül, ha a közlekedő edény egyik szárában hideg-, a másikban melegvizet tételezünk fel, amikor is a hideg­víz a melegvízből magasabb vízoszlopot tud egyensúlyban tartani. A jelen eset­ben ezt a feltevést szintén figyelembevehetőnek tartom, ha feltesszük, hogy a Duna vízállása a dolomithegységben levő vízzel valahol összefüggésben van s a vízállás emelkedésével a dolomitban, tehát a közlekedő edény hideg szárában levő hidegvíz nívója s azzal az alapra gyakorolt nyomása is emelkedik. Hogy a Duna vízállása és a karsztvíz között is lehet összefüggés, azt támogatni látszik az az észlelés is, hogy a Császárfürdő 27° C langyos, tehát főrészben karsztvizére is, a Duna vízállásának igen erős hatása van. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1926. február hó 1-én tartott évzáró ülésén. (Kiegészítve 1926—1927. évi mérési adatokkal.)

Next