Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról
A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról. Irta: Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér. A Keszthelyi-hegység triászvíz-viszonyainak megismerésével a Dunántúli-Középhegység triászvizéről már végig némi képet alkothatunk magunknak. Gyakorlatilag legfontosabb feladat a karsztvíztükör minél részletesebb meghatározása a hegység egész területén. Könnyen belátható, milyen gyakorlati haszna volna, ha a karsztvíztükröt pl. szintvonalas térképen sikerülne ábrázolni. Erről közvetlenül leolvasható volna, hogy milyen mélységtől kezdve várhatjuk a bőséges és jó ivóvizet szolgáltató triászvizet a hegység bármely pontján, ill. hogy milyen magasságig emelkedhet fel ez a víz, ha azt valahol elérte a fúró. (Természetesen a karsztvíztükör alatt nem feltétlenül találunk karsztvizet, csak ha a fúró a karsztosodott kőzet karsztvizes üregéhez ér. Sümeg vidékén pl. 3 fúrás is elérte a fődolomitot a tükör alatt és mégsem fakasztott vizet.) Egy ilyen térkép birtokában az élvezeti és ipari víz fakasztásának és az ártézi kutak létesítésének kérdéseit a Középhegységben és annak környékén könnyebben áttekinthetővé lehetne tenni. 1. A karsztvíztükör és ennek térképszerű ábrázolása. A karsztvíztükör szintvonalas ábrázolásának azonban súlyos gyakorlati és elvi nehézségei vannak. Az elvi nehézség az, hogy egy ilyen térkép az adatok nagy száma esetén is kielégítőnek csak akkor tekinthető, ha a kérdéses terület karsztvízviszonyaira a Grund-féle feltevés bizonyos mértékig érvényes. A Dunántúli-középhegység eddig jobban ismert karsztvízviszonyait valóban éppen ezen feltevéssel összhangban lehetett értelmezni. Azonban újabban, külföldi karszttanulmányok alapján, e feltevést általános jellegű kifogások érték. Vizsgálnunk kell tehát először, hogy e kifogások mennyiben érvényesek Középhegységünk karsztvízviszonyaira. Lábjegyzetek e dolgozat végén.