Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
7-8. szám - Csallány Sándor: Nagy-Budapest forrásai. III.
21.0 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Csallány S.: Nagy-Budapest forrásai III. lejtése a forrástól a kifolyásig 2,60 m. A forrás aknájának a felszíne 406,53 m az A. t. sz. f. (Duna f. 309,94 m) e szerint a felszín ugyanazon hosszúságnál az akna tetejétől a Disznófői kifolyóig 29,02 m-rel lejt. A lejtés vonalábón az alagútból egy szellőztető vascső áll ki, amelynek a térszíni magassága 386,29 m az A. t. sz. f., vagy 289,70 m a Duna Lánchídi 0 pontja felett. A kiálló szellőztető vascsőtől 22 m-re felfelé, 403,43 m az A. t. sz. f. (Duna f. 306,14 m) van egy beépített elágazó vízvezető csatorna, amelyet kb. 100 év előtt Haggenmacher csináltatott, hogy onnét a nyaralójába vizet vezettessen. A nyaraló 375,0 körüli magasságban épült (a Duna magasságához viszonyítva 280,0 m), e szerint a forrásvíz eredetétől a nyaralóig, hozzávetőleg 4 m eséssel bír. A nyaraló alatt kis tavacska terül el, kb. 360 m-nyire az Á. t. sz. f. felett." A forrás metszetét a 20/b ábra tünteti fel. Az 1938-as állapothoz képest annyi a változás, hogy a nyaralót, — amely most a Fővárosi Kossuth Gyermeküdülő — nem a forrás látja el ivóvízzel, hanem a Fővárosi Vízművek. Az üdülő alatt lévő tó most is forrásvízből táplálkozik egy vezetéken keresztül (20. ábrán eredmény vonallal jelölve). A 20. fénykép előterében a tó van, míg a háttérben az üdülő körvonalai látszanak. (Téli felvétel, a víz befagyott.) A forrás alagútja több helyen beomlott, jelenleg nem is járható végig. A bejárati ajtó helye deszkával van elzárva. A teljes elhagyatottság képét nyújtja a forrás külsőleg is a szemlélőnek. A 19. fényképen a forrásházat elölnézetben láthatjuk. A kifolyónak alkalmazott disznófej közeli felvétele a 18. fénykép. Megfigyelhető baloldalon a lecsurgó víz, amely a gondozatlanságot bizonyítja. Mérési eredmények : 1953. XI. 14. Q = 2,7 liter/perc H = 12,8 C° 1954. III. 28. Q = 8,5 liter/perc H = 10,0 C° 1955. IV. 30. Q = 10,5 liter/perc H = 10,5 C° A mérési eredményekből kitűnik, hogy a vízhozam a régebbi adatok szerint csökkent, ez tulajdonítható egyrészt a forrás elhanyagolt voltának, másrészt a beomlott alagútnak. Vízmintavétel 1954. IV. 13-án történt. Részletes elemzés az 1. táblázaton található. Elemzés alapján a vélemény : Sem kémiailag, sem bakteriológiailag nem esik kifogás alá. Jelenleg ivóvízül elfogadható. A Disznófő fővárosunk egyik legismertebb és legkedveltebb forrása. Történelmileg is nevezetes. Kívánatos lenne, ha az Országos Természetvédelmi Tanács pártfogásába, gondozásába venné, illetve rendbehozatná, mert ellenkező esetben rövid idő alatt teljesen tönkre fog menni. A forrásnak elsősorban történelmi múltja miatt van jelentősége, jóllehet szükség esetén az üdülő és a környék vízellátását is tudná biztosítani. 1202. sz. a Hangya forrás, a Tündérhegyi úti kanyarodó felett a Disznófőtől északnyugatra található (20/a ábra). Vize a pannon-rétegből bukkan elő rétegforrás jelleggel. Régebben szabadon elfolyt a lejtőn, jelenleg nagy átmérőjű kúttá van átalakítva (21. fénykép). Nehezen megtalálható forrásaink egyike, a Tündérhegyi útról a térkép segítségével legbiztosabb a felkeresése. Mérni nem lehetett sem vízhozamot, sem hőfokot, a víztükör mély elhelyezkedése miatt. Különösebb felhasználási lehetősége nincs. 1203. sz. forrás a Csermely utca 9. sz. ház előtt található (21. ábra). Neve „Darázs" forrás. A geológiai térkép alapján az alapkőzet budai márga, a vízvezető réteg pedig lösz, vagy fekete mocsárföld. Rétegforrás típusú ez is. 20/a. ábra 20/b. ábra