Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Csallány Sándor: Nagy-Budapest forrásai. III.

21­.0 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Csallány S.: Nagy-Budapest forrásai III. lejtése a forrástól a kifolyásig 2,60 m. A forrás aknájá­nak a felszíne 406,53 m az A. t. sz. f. (Duna f. 309,94 m) e szerint a felszín ugyanazon hosszúságnál az akna tetejétől a Disznófői kifolyóig 29,02 m-rel lejt. A lejtés vonalábón az alagútból egy szellőztető vascső áll ki, amelynek a térszíni magassága 386,29 m az A. t. sz. f., vagy 289,70 m a Duna Lánchídi 0 pontja felett. A kiálló szellőztető vascsőtől 22 m-re felfelé, 403,43 m az A. t. sz. f. (Duna f. 306,14 m) van egy beépített elágazó víz­vezető csatorna, amelyet kb. 100 év előtt Haggenmacher csináltatott, hogy onnét a nyaralójába vizet vezettes­sen. A nyaraló 375,0 körüli magasságban épült (a Duna magasságához viszonyítva 280,0 m), e szerint a forrás­víz eredetétől a nyaralóig, hozzávetőleg 4 m eséssel bír. A nyaraló alatt kis tavacska terül el, kb. 360 m-nyire az Á. t. sz. f. felett." A forrás metszetét a 20/b ábra tünteti fel. Az 1938-as állapothoz képest annyi a változás, hogy a nyaralót, — amely most a Fővárosi Kossuth Gyermeküdülő — nem a forrás látja el ivóvízzel, hanem a Fővárosi Vízművek. Az üdülő alatt lévő tó most is forrásvízből táplálkozik egy vezetéken keresztül (20. ábrán eredmény vonallal jelölve). A 20. fénykép elő­terében a tó van, míg a háttérben az üdülő körvonalai látszanak. (Téli felvétel, a víz befagyott.) A forrás alagútja több helyen beomlott, jelenleg nem is járható végig. A bejárati ajtó helye deszkával van elzárva. A teljes elhagyatottság képét nyújtja a forrás külsőleg is a szemlélőnek. A 19. fényképen a forrásházat elölnézetben lát­hatjuk. A kifolyónak alkalmazott disznófej közeli felvétele a 18. fénykép. Megfigyelhető baloldalon a lecsurgó víz, amely a gondozatlanságot bizonyítja. Mérési eredmények : 1953. XI. 14. Q = 2,7 liter/perc H = 12,8 C° 1954. III. 28. Q = 8,5 liter/perc H = 10,0 C° 1955. IV. 30. Q = 10,5 liter/perc H = 10,5 C° A mérési eredményekből kitűnik, hogy a vízhozam a régebbi adatok szerint csökkent, ez tulajdonítható egyrészt a forrás elhanyagolt voltának, másrészt a beomlott alagútnak. Vízmintavétel 1954. IV. 13-án történt. Részletes elemzés az 1. táblázaton található. Elemzés alapján a vélemény : Sem kémiailag, sem bakteriológiailag nem esik kifogás alá. Jelenleg ivóvízül elfogadható. A Disznófő fővárosunk egyik legismertebb és leg­kedveltebb forrása. Történelmileg is nevezetes. Kívá­natos lenne, ha az Országos Természetvédelmi Tanács pártfogásába, gondozásába venné, illetve rendbeho­zatná, mert ellenkező esetben rövid idő alatt teljesen tönkre fog menni. A forrásnak elsősorban történelmi múltja miatt van jelentősége, jóllehet szükség esetén az üdülő és a környék vízellátását is tudná biztosítani. 1202. sz. a Hangya forrás, a Tündérhegyi úti kanyarodó felett a Disznófőtől északnyugatra található (20/a ábra). Vize a pannon-rétegből bukkan elő rétegforrás jelleggel. Régebben szabadon elfolyt a lejtőn, jelenleg nagy átmérőjű kúttá van átalakítva (21. fénykép). Nehezen megtalálható forrásaink egyike, a Tündér­hegyi útról a térkép segítségével legbiztosabb a fel­keresése. Mérni nem lehetett sem vízhozamot, sem hőfokot, a víztükör mély elhelyezkedése miatt. Különösebb felhasználási lehetősége nincs. 1203. sz. forrás a Csermely utca 9. sz. ház előtt található (21. ábra). Neve „Darázs" forrás. A geológiai térkép alapján az alapkőzet budai márga, a vízvezető réteg pedig lösz, vagy fekete mocsár­föld. Rétegforrás típusú ez is. 20/a. ábra 20/b. ábra

Next