Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
4-5. szám - Dégen Imre: Vásárhelyi Pál síremléke
162 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. Dégen I.: Vásárhelyi Pál síremléke amelyek egész országrészek térképét rajzolták át. Ezek a tervek kora országépítő programjának építőkövei voltak. Ezek teremtették meg a— világviszonylatban is jelentős — magyar árvízvédelmi rendszer kiépítésének, folyóink szabályozásának és mai korszerű vízgazdálkodásunknak alapjait. Vásárhelyi élete, munkássága, nemzedékek hoszszú sorának életére meghatározóan kiható műszaki tevékenysége, haladó történelmünknek is eleven része. Mert Vásárhelyi nem csupán kiváló mérnök és tudós volt! Szenvedélyes út-és igazságkeresésében, lázas, alkotó igyekezetében, forradalmi szellemű bátorságában mintegy megtestesül nemzeti történelmünk egyik nagy korszakának, a reformkorszaknak valamennyi, nemes törekvése. Egész emberi és tudományos magatartásában, jövőt ostromló tetteiben ott feszült e nagyszerű történelmi kor sodrása, amit Vörösmarty úgy fogalmazott meg: „lángolt a gondos ész, s a szív remélt". Miként e kor legkiválóbbjainak törekvéseiben, Vásárhelyi életében és munkásságában is három nagy cél fonódott egybe: a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, és a gazdasági felemelkedés szolgálata. A roppant erőket igénylő vízrendezési, folyószabályozási, árvízvédelmi munkákat nem elszigetelt látványos vállalkozásoknak, hanem az egész nép életét, az egész ország jövendőjét gazdagító alkotásoknak tekintette. Ez a szemlélet tette képessé arra, hogy ne csupán egy-egy szűkebb térség érdekeit szolgáló részfeladat műszaki megoldására törekedjék, hanem korát messze megelőző, haladó műszaki elgondolásait összekapcsolja a nemzeti és társadalmi érdekekkel. Ez lelkesítette, buzdította arra, hogy az ország társadalmi-gazdasági felemelkedésének áramlatával szoros egységben tervezzen, alkosson a közjóért. Ezért tiszteljük őt ma: szocialista építőmunkánk szerves részét alkotó, népgazdaságunk fejlődését, országunk további felemelkedését előmozdító, komplex vízgazdálkodásunk előfutáraként! Hosszú és küzdelmes volt az itt, melyet ez a kiváló tudós és hazafi megtett. A szepesolaszi kántortanító fia, jeles eredménnyel végzi mérnöki tanulmányait, a mai Műszaki Egyetem elődjén az Institutum ,,Geometrico Hidrotechnicum" falai között. Innét indul pályája tovább a megyei mérnökgyakornokoskodástól, az akadémiai tagságig és az egész ország vízmunkálataiért felelős központi hajózási felügyelőség vezető tisztségéig. A Széchenyi ösztönző támogatásával végzett térképészeti munkáit, a „Duna mappáció"-t a tudományos világ mindmáig a vízrajzi térképezés egyik klasszikus művének tekinti. Nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegű vízhozammérési, szintezési munkái ugyancsak egy-egy előkészítő lépést jelentettek a majdan életművét betetőző Tisza-szabályozás terveinek megalkotásához. Előbb azonban még egy másik ugyancsak korszakos jelentőségű alkotás fűződött Vásárhelyi nevéhez: az Al-Duna szabályozásának megkezdése. Vásárhelyi és Széchenyi termékeny, közös munkásságának kimagasló eredményeként tartja számon a történelem az al-dunai vontatóút kiépítését, a vaskapui zuhatagos szakasz szikláinak áttörését , mely egy évszázadra megvetette a dunai hajózás alapjait ezen a kulcsfontosságú szakaszon. Kubikosaival, bányászaival éjt nappallá téve fáradhatatlanul dolgozott Vásárhelyi a Vaskapu zuhatagos szakaszán, mígnem 1837-ben a bécsi kormány minden anyagi támogatást megvont az Al-Duna szabályozásától. Vásárhelyi ekkor lázadozó lélekkel kénytelen volt félbe hagyni a nagy művet. Ám a „jeles vizimérnök" nem ismerte a csüggedést. Széchenyivel együttműködve máris hozzáfogott élete főművének megalkotásához, a Tisza szabályozás terveinek kidolgozásához. A reformkor vezető gazdaságpolitikusa Széchenyi István, és a plebejus-forradalmár Táncsics Mihály éppúgy, mint e kor kiváló mérnöke Vásárhelyi Pál nagy jelentőséget tulajdonítottak e mű megvalósításának. A végtelen mocsarakkal borított vízjárta, ősállapotú alföldi tájakon Széchenyi szavaival élve „a folyók és az általuk okozott mocsárak és kiöntések rendezésé"-ben, a „vízbajok" orvoslásában a vízviszonyok egyszerű rendezésénél sokkal többet láttak. Az árvizek megfékezését, a vízszabályozás megoldását az ország gazdasági fejlődése, kulturális felemelkedése legfőbb előfeltételének tekintették. E munka méreteiről, jelentőségeiről néhány megemlékező szóban nehéz képet adni. Széchenyi és Vásárhelyi alkotó együttműködésében fogalmazta meg és Vásárhelyi részletes Tisza-szabályozási tervében öltött testet ez a nagyszerű koncepció. Alapgondolata volt az — a mai korszerű vízgazdálkodási szemléletnek is megfelelő — felfogás, hogy nemcsak a Tisza szabályozását, hanem a folyó mentén elterülő egész országrész természeti viszonyainak átalakítását kell megoldani. Ezért nem szűkülhetett le a feladat csupán egy szűkebb térség rendezésére, egy-egy folyószakasz szabályozására. Egyértelmű volt a törekvésük: az egész Tisza-völgy egységes és általános rendezésére van szükség. E terv fogalmazza meg először, hogy e tájon a hajózási célú folyamszabályozással egybefüggő vízrendezés elsőrendű célja — ahogy akkor nevezték — a „földmentés", vagyis új termőföldek elhódítása a vadvizektől. Az átvágásokkal való folyamszabályozás és a töltésekkel megvalósított ármentesítés mint egységes, elválaszthatatlan feladat e tervben jelentkezik először a hazai szakirodalomban. Mint ahogy az a törekvés is, hogy az ország gazdasági életét átalakító, széles társadalmi rétegek életkörülményeit érintő tervek megvalósításának közös üggyé kell válnia. Itt érlelődik meg az a felismerés, hogy az országépítő jelentőségű, vízimunkák megoldásához széles körű társadalmi mozgósítással, a közvélemény megnyerésével sorompóba kell állítani az érdekeltek összefogásából fakadó hatalmas erőt. E törekvések — Vásárhelyi más tudományosműszaki felismeréséhez hasonlóan — haladó hagyományunkká váltak. Mai vízgazdálkodási elveinkben és gyakorlatunkban valósulnak meg magasabb szinten és hatékonyabban. Vásárhelyi nemcsak kiváló gyakorlati mérnök volt, értékes tudományos munkássága alapján joggal tekinthetjük a magyar vízgazdálkodás és a hidrológiai tudomány úttörő egyéniségének is. Nagy-