Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
Az Ingói-Berek legalsó szakaszán (ú. n. 4 sz víztáj) kétséget kizáróan igazolni lehet, hogy önmagában a 20-30 cm-es vízszintemelkedés 5 év alatt nem okoz drasztikus változásokat még a sásosok szerkezetében sem, ugyanis azok összterülete ez idő alatt itt nem csökkent. A semlyékekben az állandó vízborítás következtében mindenütt előfordulnak a hínárok, főként a Lemno-Unicularietum fajai, míg a zsombékokon mindenütt megtalálható a fehér tippan. Ezen eredmények alapján prognosztizálható az is, hogy a Fenéki-tó még nem beüzemelt további víztájain sem csupán a vízszintemelés mértéke, hanem az, együtt az áramlási viszonyokkal és vízminőségi jellemzőkkel, valamint az egyéb szabályzási eszközökkel és módszerekkel fogja meghatározni a rövidtávú változásokat. Összefoglalva megállapítható, hogy az Ingói-Berek területén a hínártársulások összterülete az eltelt 5 év alatt 10-szeresére nőtt (16-ról 166 ha-ra). A nád dominanciájú nádasoké (Scirpo-Phragmitetum) összességében mintegy 80 ha-ral csökkent, ugyanakkor a gyékényeseké nőtt (11 ha-ról 36 ha). Összességében a nádasok társuláscsoportja (Phragmition) mintegy 1000 ha-t borít a területen A vízi- és mocsár növényzet összterülete 1996-ban kb. 100 ha-ral volt kisebb mint 1992-ben, miközben nőtt a gyomtársulások, láperdők és fűzligetek, valamint a telepített erdősávok területe. A vízi- és mocsári növénytársulásokban a beavatkozás hatására (részleges üzembe helyezés) számos átmeneti állomány fordul elő, amelyek társulás-szerkezetében, dominancia-viszonyaiban évről-évre, de éven belül is megfigyelhetők nagy léptékű változások, hasonlóan a Hidvégi-tó beüzemelését követő első időszakhoz. 3. A Fenéki-tó még nem beüzemelt részének magasabbrendű növényzete A még el nem árasztott terület nagysága mintegy 4080 ha. A hínártársulások összterülete 1992-1996 között 1070 ha volt. Új elemként találtuk meg 1996-ban a gyűrűs süllőhínárt (Myriophyllum verticillatum), néhány újonnan kialakított csatorna domináns vagy szubdomináns fajaként, vagy azok környezetében a nádas társulásokban kísérőfajként, gyakran egy makrotelepes zöldalgával (Chara sp.) együtt. Mindkét fajra jellemző, hogy kifejezetten mészkerülők, ott nem fordulnak elő, ahol mészkiválás van (az elárasztás kezdetén a Hídvégi-tóban is előfordultak). A nád dominanciájú állományok területe 970-1100 ha között változott, területük 1994-95-ben volt kisebb. Ugyanekkor megnőtt az aranyvesszős gyomtársulások területe, 270 ha-ról 470 ha-ra, ami azt jelzi, hogy a csapadékviszonyok hatására bekövetkező vízszint változására a növények rendkívül gyorsan reagálnak. 1996-ra ez a tendencia visszafordult, a gyomtársulások területe csökkent, a nádasoké nőtt, és nőtt a gyékényeseké is. Ugyanakkor átalakult a nádasok szerkezete is: az 1992-93-ban 600 ha-nyi posványsásos nádasok területe fokozatosan lecsökkent 200 ha-ra, a sásos-gyékényes nádasoké 400-ról 150 ha-ra, miközben nőtt a zsombéksásos szubasszociációk területe. 1996-ban gyakorlatilag a teljes még el nem árasztott területen megtalálhatók voltak a hínáros nádasok, annak következtében, hogy a korábban időszakosan kiszáradó területek ekkor egész évben vízborítás alatt álltak. E területekről kiszorultak a korábban leírt szárazföldi típusú kísérőfajok. A magas-sásos növényzet területe 1350 ha-ról 1200 ha-ra csökkent, helyüket részben az építéssel együttjáró bolygatás miatt különböző gyomtársulások (Bidention, Calystegion) vették át, részben pedig a terjedőben lévő bokorfilzesek okoztak a dominanciaviszonyokban eltolódást. A sásos állományokban is megfigyelhető volt 1996-ban a hínárok egész évben való előfordulása, a mélyebb fekvésű területek egész évben víz alatt voltak, így a semlyékek nem száradtak ki, azokat hínár borította, ugyanakkor a késői vegetációindulás ellenére a zsombékokon változatlanul szubdomináns volt a fehér tippan. A szigetek erdőtelepítése következtében nőtt a telepített erdők területe, de a mélyebb fekvésű részeken megfigyelhető volt az is, hogy a korábban leirtott erdők helyén a mocsári növények válnak dominánssá. A nem bolygatott szigeteken visszaszorulni látszanak a gyomtársulások, a jellemző löszpusztarét-vegetáció zavartalanul fejlődhet A még el nem árasztott területen 1992-1996 között a magasabbrendű növényzetben bekövetkezett változásokat összefoglalva megállapítható, hogy azokat elsősorban a mindenkori hidrometeorológiai, leegyszerűsítve, a mindenkori vízviszonyok határozzák meg Aszályos periódusban, vagy vízszintsüllyesztés hatására gyorsan terjednek a magasabb térszíneket előnyben részesítő fajok, és ellenkezőleg, csapadékosabb periódusban, ha érvényesülnek a természetes vízállás-viszonyok, akkor azok visszahúzódnak, az állandó vagy tartós vízborítást kedvelő (vagy tűrő) növényzet terjed. Az átmenetek nem élesek, a dominanciaviszonyokban évről-évre hangsúlyeltolódás is megfigyelhető Irodalom Dömötörfy Zs. - Pomogyi P. (1997 ): A KBVR vegetációtérképezés módszerei. Hidrológiai Közlöny 1-2, 1997. 48-49. Mátyás K. (1995.): Halpusztulás hatása a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kazettájának planktonszerkezetére és vízminőségére. Doktori értekezés 78. Pomogyi P. szerk.(1991.): A Kis-Balaton Védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról Szombathely-Keszthely. -258. Pomogyi P. (szerk., 1993 ): Összefoglaló értékelés A Kis-Balaton Védőrendszer részterület elárasztás „Null"-állapot rögzítéshez végzett vizsgálatokról. Keszthely,52. Pomogyi P. (1995.): OTKA zárójelentés: Elárasztás hatására bekövetkező makrofita és fitoplankton szukcesszió, a fitobiomassza alakulása a Kis-Balaton Védőrendszer példáján, a II. ütem belépésével várható változások prognosztizálása OTKA nyilvántartási szám: 483. Keszthely,-21. Pomogyi P. szerk. (1996 ): 2. Kis-Balaton Ankét Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről. Keszthely, -713. Pomogyi P. (1997.): A Kis-Balaton Védőrendszer 1996. évi vizsgálati eredményei II. A KBVR vegetációtréképezésének eredményei. Kézirat, Keszthely23. Macrovegetation of the Kis-Balaton Water Protection System P. Pomogyi1 - Zs. Dömötörfy2 - P. Szeglet* ' West-Transdanubian Dislricl Water Authority, Szombathely. 1 Szinusz Stúdió Ltd., Pilisborosjenö, 3Pannon Agricultural University, Keszthely Abstract: Changes in the macrovegetation of the KB WPS has been investigated from the beginning of its ímplementation by vegetetion mapping based on IR aerial photos. During the first 4-5 years after putting into operation the different parts of the KB WPS these changes took place very quiek according to the new ecological condition (i.e.: permanent water covering, tlowing water, nutrient Ioad, algae blooms, nutritional connections, etc ). Later these of become more slowly, and show defmite tendencies determined by laws of the succession charactensing the shallow freshwater system of this region Changes taking place in the vegetation structure of the recently yet non-flooded parts are determined by the hydrometeorological condition, first of all by the groundwater level. Keywords: Kis-Balaton Water Protection System; vegetation-mapping: putting into operation; structure of vegetation 339