Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

A növényállomány szakszerű kezelését megalapozó kísérletes vizsgálatok Alkalmazott botanikai vizsgálataink során az elmúlt kutatási évben tanulmányoztuk az alternatív nádaratási és egyéb mocsári növény letakarítási technológiák és eljá­rások adaptálhatóságát a KBVR II. sajátos viszonyaira. Figyelemmel kísérjük a kis-balatoni nádasok, magas­ságosok kiterjedésének a jelenlegi (Pomogyi, 1995) és múltbeli változását archív távérzékelési adatok alapján. Nádaratást segítő térképeket készítettünk, melyeken feltüntettük,­­ a természetvédelmi szempontból gépi aratásra enge­délyezett területeket, - a természetvédelem által kézi aratásra javasolt terü­leteket, - a fokozottan védett területeket, - a nádgazdálkodási szempontból gépi aratásra javasolt területeket, - az égetésre javasolt területeket, - a kézi aratásra javasolt területeket,­­ a depóhelyek megnevezését, a tárolható kévék mennyiségének megjelölésével. Kidolgoztuk az ökológiai és ökonómiai szempontok a­­lapján történő aratási és letakarítási technológiák ajánla­tait nádas és nem nádas (gyékényes, sásos) területekre. Elvégeztük az aratással, letakarítással összefüggő tech­nikai és termőhelyi feltételek, valamint a munkahely­szervezési problémák és az infrastruktúra vizsgálatát a térségben. Próbaaratásra tartamkísérleteket állítottunk be. Elvégeztük a nád, sás és gyékényaratás termékeinek gazdaságos hasznosíthatóságának vizsgálatát. Javaslatot tettünk a további feldolgozásra alkalmatlan nád és nádtörmelék energetikai célú felhasználására. Konkrét javaslatot tettünk a­­ sekélyvízi nádasok aratására,­­ mélyvízi nádasok aratására,­­ sás, gyékény aratására. Megkezdtük komplex nád-rehabilitációs eljárások ki­dolgozását a már ismert módszerek adaptálásával és to­vábbfejlesztésével a Kis-Balaton jellegzetes területeire. Tervezzük a nádas tipizálás módjának kidolgozását a KBVR II. területére, valamint az így felmérhető nádastí­pusok térképezését. Tovább folytatjuk vizsgálatainkat a kisgépes aratás le­hetőségeinek feltárására (speciális kis talajnyomású gé­pek, nemzetközi piackutatás, stb ). Minden érdeklődő számára hozzáférhető irodalmi a­datbank létrehozását tervezzük a következő témakörök­ben: nádpusztulás, nádasok kezelése; nádaratás; a nád e­lemakkumulációja és dekompozíciója; a rizóma és gyö­kérrendszer oxigénellátása, a nád elárasztás­ tűrése; a ná­das vízháztartása; az eutrofizáció hatása a nádra; a foto­szintézissel kapcsolatos kutatások; a nád növekedése; bio­massza vizsgálatok; nádtelepítési eljárások; nádágyas szennyvíztisztítók; genetikai vizsgálatok; nádasok térké­pezése - vegetáció-térképezés; nádas és természetvéde­lem, stb. Irodalom Brix, H.(1989 ): Gastransport in Phragmites australis. Thesis. University of Aarhus. 1 p. Ph. D. Thesis. Dinka M. Szeglet P., Szabói. (1994): Progress Report 1993 Participant 6. The Newsletter of the EC-EUREED Project: Effect of interaction between eutrophication and major environmental factors on the eco­system stability of reed vegetation in European land-water ecotones 3, 96-105. Kovács M.. Gorzó Gy., Busics I. (1986 ): A Balaton jogi partvonalának felülvizsgálata, a partvonal által metszett területek pontosítása, ellen­őrzése. Műszaki leírás Kovács M„ Gorzó Gy., Busics 1. (1993.): A Balaton nádas állomá­nyának felmérése és minősítése Kutatási jelentés Ostendorp, ff. (1995.): Impact of winter reed harvesting and buming on the nutrient economy of reed beds. Wetlands Ecology and Manage­ment 3:233-248. Toorn, /., Mook, J.H., Reinink, K. (1983 ): Influence of insect damage and management on succession in reed stands (Phragmites australis). Proc. Int. Symp. Aquat. Macrophytes, Nijmengen. pp. 225-229. Results of the Investigations for the Foundation of the Management of the Makrovegetation in Kis-Balaton Water Protection System P. Szeglet1 - Zs. Dömötörfy2 - P. Pomogyi3 'Pannon Agricultural University, Keszthely, 2Szíriusz Studk) Ltd., Pilisborosjenő, J\Ves(-Transdanubian District Water Auth., Szombathely Abstract: Experimentál investigations were begun in 1996 in the KBWPS. The Water Authority presented a lot of usable data, like the results of the vegetation mapping of the KBWPS, with the help we registered the area of the various vegetation types. Maps were made according many aspects supporting the reed harvesting in the area. Proposals were worked out for the harvesting technologies made in ecological and economical aspect. Duration experiment were begun for harvesting tests. Investigation were made for the economical utilisation of the harvested material. Complex reed rehabilitation proceedings were worked out for the KBWPS, with the adaptation of well known methods. With the application of the above mentioned investigations try to kecp the reed-stands in KBWPS in an optimál condition. Kcywords Kis-Balaton Water Protection System; macrovegetation; management; reed-rehabilitation; utilisation 341

Next