Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
Fontosabb gombabetegségek a Balaton mocsári növényfajain Fischl Géza Szeglet Péter Növényvédelmi Intézet, Növénytani és Növénykórtani Tanszék, Növényélettani Tanszék, PATE, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely, 8360. Keszthely, Deák F. u. 16. Kivonat: A Balaton kiemelt fontosságú nemzeti értékünk. A balatoni nádasok védelme természetvédelmi szempontból is elengedhetetlen. E sajátos ökoszisztémában a káros abiotikus (pl. toxikus kémiai anyagok) és biotikus tényezők (különböző kártevők és kórokozók) szerepet játszanak a nádasok degradációjában. A szerzők növénytani, növénykórtani (mikológiai) vizsgálatok alapján összefüggést kerestek a különböző gombafajok elterjedése, kártétele és a nád állományszerkezetének alakulása között. Kulcsszavak: Balaton, mocsári növények, nád, mikroszkopikus gombák, kártétel, módszer Bevezetés A vízi és mocsári ökoszisztémák természetes, vagy természetközeli rendszereknek foghatók fel. Az adott élőhelyen előforduló vízi, vagy mocsári növényfaj(ok)on megjelenő, különböző betegségtüneteket okozó gombafajok) a vegetációs időszakban, de később télen is jelentős károkat okozhatnak. Mindez kihat a növényállomány egészségi állapotának alakulására az adott vegetációban, vagy a következő évben. A nád gombabetegségeivel kapcsolatban hazánkban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre (Moesz 1930, Kovács et al. 1979, Fischl 1993, 1995, Bán et al. 1996). A különböző gombahatározó szakkönyvek nagyszámú mikroszkopikus gomba előfordulását sorolják fel a nádról (Oudemans 1919, Brandenburger 1985, Bánhegyi et al. 1985-87, Farr et al. 1989). Anyag és módszer A Balaton mocsári növényei közül elsősorban a legnagyobb jelentőségű nád gombabetegségeinek elterjedését, a fertőzések súlyosságát és annak következményeit vizsgáltuk különböző élőhelyeken, az év különböző időszakában. A betegségek tüneti meghatározásán túl a klasszikus mikológiai gyakorlatban alkalmazott mikroszkópi és tenyésztési eljárásokat alkalmaztuk az adott izolátum pontos nemzetség, illetve fajszintű identifikálására. Hasonlóan jártunk el más növényfajok (sás, gyékény, vízi harmatkása, káka stb.) esetében is. Összefüggést kerestünk a különböző élőhelyekről begyűjtött nád állomány szerkezeti jellemzői (magasság, internódium hossz, átmérő, szilárdság) és a betegségek fellépése között. A nád szilárdságát egy általunk kifejlesztett mérőműszerrel állapítottuk meg. Eredmények A Balaton északi partján különböző mintavételi helyeken 10-10 nádszálat gyűjtöttünk be. Elvégeztük a Kovács (1993) által javasolt nádasok osztályba sorolását, feltüntettük az észlelt betegségek, esetleg rovarkárosítások előfordulását. Laboratóriumi körülmények között mikroszkópi vizsgálatokat és műszeres méréseket végeztünk a náci internódiumok törési szilárdságának (törési súly) megállapítására. Megállapítottuk, hogy a leggyakoribb betegségek a rozsdagombák (Puccinia phragmitis és P. magnusiana), amelyek gyakorlatilag minden élőhelyen, de változó erősségű fertőzéseket okoztak egyrészt a levéllemezen, vagy a levélhüvelyen. Sporadikusan fordult elő a nádüszög (Ustilago grandis). Pálköve mintavételi helyen vízben álló "babtás" nádon, míg Szigliget-Balatonederics térségében aratott nádkövékben jelentős nádaszög fertőzéseket állapítottunk meg. Szintén ritkábban fordult elő a Deightoniella arundinacea által előidézett levélfoltosság és száradás. Egy esetben (Szigliget) észleltük a Polythrinolopsis phragmitis gombafaj okozta koncentrikus levélfoltosság súlyosabb fertőzését. A nád levélhüvelyeken élőhelyenként változó mértékben fordultak elő még a Hendersonia arundinacea piknidiumai, a Lophodermium arundinaceum apotéciumai. A laboratóriumi műszeres mérések alapján viszonylag szoros összefüggést állapítottunk meg a nádüszög fertőzés hatására bekövetkező nád magasságának és az internódiumok törési súlyának csökkenésében. A különböző sásfajok vizsgálata során gyakori gombabetegségeknek tekintendők a gazdacserés fejlődésű rozsdabetegségek (Puccinia spp.). Ritkábban fordult elő a Carex riparia füzéreiben kifejlődő, gömbölyű, szürkés színű üszögpuffancsokat okozó Cintractia subinclusa gombafaj. Ezzel az üszögbetegséggel nem találkoztunk a Carex elata sásfajon. A széleslevelű és keskenylevelű gyékényfajok elterjedése és térhódítása több szerző szerint összefüggésben van a nád degradációs folyamataival, a nádpusztulással (Kovács 1982, Dinka, 1990). Mindkét gyékényfajon (Typha latifolia, T. angustifolia) szinte mindenütt előforduló betegség a kisméretű, kissé megnyúlt, vörösbarna levélfoltosságot okozó Phyllosticta typhae piknidiumos gomba. Összefoglalás Eddigi vizsgálataink szerint a Balaton mocsári növényein számos gombafaj fordul elő. A betegségek megjelenése, a fertőzések súlyossága jelentős eltéréseket mutatott az egyes mintavételi helyeken. Egyes gombafajok okozta kár jelentős lehet (pl. nádüszög). Több növényfajon is széles körben elterjedt betegségnek számítanak a rozsdagombák, amelyek biotrof életmódjuknál fogva a nád, nádasok minősítésében is szerepet kaphatnak. A balatoni nádasok növényegészségügyikórokozók, kár- 309