Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
378 Bevezetés A Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemében a hínár növényzeten élő árvaszúnyog famma vizsgálat célja, hogy megismerjük az itt élő fajokat, azok mennyiségi viszonyait, bemutassuk az életközösségben tapasztalható szezonális mennyiségi és minőségi változásokat, és ezek eredményeként biomassza becslés alapján az anyagforgalomban játszott szerepüket is megismerjük. Módszerek I. ábra: A mintavételi helyek Minden helyen három, egyenként 20 * 20 cm-es felületről gyűjtött növényzetet 10 literes edénybe emeltük 250 pm-es szembőségű planktonhálóval, amelyet az edénybe mostunk. A növények felületén kialakult alga-szövedékben rejtőző és az aknázó fejek egyedeit kiúszásra lehet kényszeríteni, ha a mintákat tartalmazó edénybe 0,5 ml/liter rovarölő szert adunk A pusztulófélben lévő állatokat a kezelés kezdetétől fél óra elteltével 250m szemnagyságú planktonhálón szűrtük. A szitán felfogott anyagból az állatokat csoportokra válogattuk, majd 80 %-os alkoholban tartósítottuk a további feldolgozásig. Az árvaszúnyog lárvákat fajra határoztuk, ezt követően pedig 12 órán át 106 °C-on tömegállandóra szárítottuk, majd mértük. A fajok meghatározásához a következő munkákat használtuk: Bíró 1981, Hirvenoja 1973, Cranston et al. 1983, Fittkau 1962, Fittkau és Roback 1983, Pinder és Reiss 1983. A mintavételi helyek jellemzése 1. A Zala mellett Az első mintavételkor, márciusban itt még nem volt hínár. Júniusban már Lemna trisulca-t és Ceratophyllum demersum-ot találtunk ezen a helyen, átlátszó vízből, bűzlő üledék felett (1. ábra). Júliusban megjelent a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) a Lemna trisulcaval vegyes állománya is. Október 5 -én csak a Ceratophyllum volt jelen, fonalas algával erősen benőve. A Chironomidák ebben a bevonatban voltak. 2. Bukócsnél Márciusban még hiányzott a kolokán. A térség vízfelszínét már elpusztult Chironomus armularius és Chironomus riparius tömegei bontották. A mintavétel napján, délelőtt 9 órától folyamatosan egész nap a rajzó állatok tömegét lehetett látni, amelyek sötét felhőket alkottak 150-200 cm magasságtól felfelé. A "felhők" magasságát 200-300 cm-re lehetett becsülni. Az első mintavétel idején az egyes növényeken még nem voltak árvaszúnyog lárvák. Június 1-jén már kifejlett kolokán (Stratiotes aloides) állomány volt, de még nem virágzott. Az előző évben ebben az időszakban a legtöbb növény virágos volt, most viszont a levelek csak 5-8 cm-re emelkedtek a vízszint fölé. Az elmúlt év hasonló időszakában kétszer magasabbak voltak a levelek. A kolokán növény egyedek közötti teret Ceratophyllum demersum és Hydrocharis morsusianae töltötte ki. A lassú vízáramlás ellenére bűzös, fekete üledék volt a térségben. Július 9-én a kolokán levelek közötti teret a békalencse állománya most is teljesen kitöltötte. Október 11-én Lemna trisulca és Lemna minor fajokat találtunk a kolokán tövek között. Ez utóbbiak levelein erős fonalas alga bevonat fejlődött ki. 3. Déli Kereszt-csatorna Március 13-án már Ceratophyllum demersum borította. Júniusban az összefüggő állománya a mintavételi hely sekély vízének felszínét beborította, azokat a helyeket, amelyeket a nád szabadon hagyott. Július elején Lemna trisulca és Ceratophyllum demersum keveredett. Októberben már csak a Ceratophyllum demersum-ot találtuk meg, a víz fenékig átlátszó volt. 4. Ingós-berek Márciusban még nem volt binár növényzet. Júniusban Ceratophyllum demersum és fonalas alga vegyes állományát találtuk. A térségben napok óta tartó halpusztulás miatt - a tetemek folyamatos gyűjtése ellenére is - erős dögszag áradt. Július 9-én az uralkodó növényfaj a C. demersum és a L. trisulca. Októberben a lassan áramló víz mélyen átlátszó volt, de zöldes árnyalatú. A tócsagaz szálak, levelek felületére vastagon kiülepedett lebegtetett hordalék rakódott. 5. Terelő töltés Március 13-án még nem volt hínár. Júniusban az áramló víz fenékig átlátszó volt A vízzel borított (víztérben lévő, lehullott előző évi) nád leveleken sok üledéklakó árvaszúnyog-lárva látható. A nád leveleken lebegtetett hordalékból és baktériumból álló vastag bevonat képződött. Júliusban az áramló vizű közegben az idei nád szárain is baktérium bevonat képződött, benne az üledéklakó árvaszúnyog lárvák tömegével. Október 11-én fenékig átlátszó, sekély, alig áramló vizet találtunk. Az elmúlt évi nád levelein most is baktérium bevonat és benne az üledéklakó árvaszúnyog-lárvák tömege volt. 6. Dióssiget Égeres terület, ahol már március 14-én is jelen volt a Lemna trisulca, de még a víztükör mintegy 2/3-ad része szabad volt. Júniusban viszont a sekély vízréteget (0,6 m) teljes mélységében elfoglalta a Ceratophyllum demersum és a fonalas algák. Július 9-én csak Lemna trisulca HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999 79. ÉVF. 6. SZ. Hínár növényeken élő árvaszúnyog fajok szezonális dinamikája és indikátor szerepe a Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemében Szító András Haltenyésztési Kutató Intézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A rendszer instabil, az egyedsűrűség és biomassza értékek tág határok között ingadoztak. Két, a hazai faunára új árvaszúnyog faj: a Thienemarmiola ploenensis, Thienemanniella clavicornis fordult elő. Mindkettő bevonatlakó. A Lemna állományán is megélnek, de a Ceratophyllum demersum és fonalas alga-tárulás volt számukra a legkedvezőbb. Júniusban a Thienemarmiola ploenensis egyúttal domináns fej volt az Ingói - berekben. Amennyiben a befejezés előtt álló vízkormányzási munkálatok eredménye az lesz, hogy a jelenleginél nagyobb területen akár csak lassan is, de áramlik a víz, akkor ez a szerves anyag felgyorsult lebontásával megnöveli az aerob bakteriális termelést. Hatására az üledékfauna meghatározó tömegét jelentő árvaszúnyog-lárvák egyedsűrűsége és biomasszája várhatóan tovább nő. Ha viszont a pangó vizű térségek aránya nő meg, akkor az üledékfauna lokális helyekre szorul, a bevonatlakók és a víztérben fejlődő gerinctelenek mennyisége is jelentéktelenné válik. A fejek száma tovább csökken és ez maradandó állapottá válhat. KUICSIZ.: makrozoodentosz, árvaszúnyog fajok, szezonális dinamika, biomassza.