Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

378 Bevezetés A Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemében a hínár növényzeten élő árvaszúnyog fam­ma vizsgálat célja, hogy megismerjük az itt élő fajo­kat, azok mennyiségi viszonyait, bemutassuk az életközösségben ta­pasztalható szezonális mennyiségi­ és minőségi változásokat, és ezek e­redményeként biomassza becslés alapján az anyagforgalomban játszott szerepüket is megismerjük. Módszerek I. ábra: A mintavételi helyek Minden helyen három, egyenként 20 * 20 cm-es felületről gyűjtött növényzetet 10 literes edénybe emeltük 250 pm-es szembőségű plank­tonhálóval, amelyet az edénybe mostunk. A növények felületén kialakult alga-szövedékben rejtőző és az akná­zó fejek egyedeit kiúszásra lehet kényszeríteni, ha a mintákat tartalmazó edénybe 0,5 ml/liter rovarölő­ szert adunk A pusztuló­félben lévő állatokat a kezelés kezdetétől fél óra eltelté­vel 250­­­m szemnagyságú planktonhálón szűrtük. A szitán felfogott a­nyagból az állatokat csoportokra válogattuk, majd 80 %-os alkoholban tartósítottuk a további feldolgozásig. Az árvaszúnyog lárvákat fajra ha­tároztuk, ezt követően pedig 12 órán át 106 °C-on tömegállandóra szárí­tottuk, majd mértük. A fajok meghatározásához a következő munkákat használtuk: Bíró 1981, Hirvenoja 1973, Cranston et al. 1983, Fitt­kau 1962, Fittkau és Roback 1983, Pinder és Reiss 1983. A mintavételi helyek jellemzése 1. A Zala mellett Az első mintavételkor, márciusban itt még nem volt hínár. Június­ban már Lemna trisulca-t és Ceratophyl­lum demersum-ot találtunk e­zen a helyen, átlátszó vízből, bűzlő üledék felett (1. ábra). Júliusban megjelent a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) a Lemna trisulca­val vegyes állománya is. Október 5 -én csak a Ceratophyllum volt jelen, fonalas algával erősen benőve. A Chironomidák ebben a bevonatban voltak. 2. Bukócsnél Márciusban még hiányzott a kolokán. A térség víz­felszínét már el­pusztult Chironomus armularius és Chironomus riparius tömegei bon­tották. A mintavétel napján, délelőtt 9 órától folyamatosan egész nap a rajzó állatok tömegét lehetett látni, amelyek sötét felhőket alkottak 150-200 cm magasságtól felfelé. A "felhők" magasságát 200-300 cm-re le­hetett becsülni. Az első mintavétel idején az egyes növényeken még nem voltak árvaszúnyog lárvák. Június 1-jén már kifejlett kolokán (Stratiotes aloides) állomány volt, de még nem virágzott. Az előző év­ben ebben az időszakban a legtöbb növény virágos volt, most viszont a levelek csak 5-8 cm-re emelkedtek a vízszint fölé. Az elmúlt év hasonló időszakában kétszer magasabbak voltak a levelek. A kolokán növény e­gyedek közötti teret Ceratophyllum demersum és Hydrocharis morsus­ianae töltötte ki. A lassú vízáramlás ellenére bűzös, fekete üledék volt a térségben. Július 9-én a kolokán levelek közötti teret a békalencse ál­lománya most is teljesen kitöltötte. Október 11-én Lemna trisulca és Lemna minor fajokat találtunk a kolokán tövek között. Ez utóbbiak le­velein erős fonalas alga bevonat fejlődött ki. 3. Déli Kereszt-csatorna Március 13-án már Ceratophyllum demersum borítot­ta. Júniusban az összefüggő állománya a mintavételi hely sekély vízének felszínét beborította, azokat a helyeket, a­melyeket a nád szabadon hagyott. Július elején Lemna trisulca és Ceratophyllum demersum keveredett. Októ­berben már csak a Ceratophyllum demersum-ot találtuk meg, a víz fenékig átlátszó volt. 4. Ingós-berek Márciusban még nem volt binár növényzet. Júniusban Ceratophyl­lum demersum és fonalas alga vegyes állományát találtuk. A térségben napok óta tartó hal­pusztulás miatt - a tetemek folyamatos gyűjtése elle­nére is - erős dögszag áradt. Július 9-én az uralkodó növény­faj a C. de­mersum és a L. trisulca. Októberben a lassan áramló víz mélyen átlát­szó volt, de zöldes árnyalatú. A tócsagaz szálak, levelek felületére vasta­gon kiülepedett lebegtetett hordalék rakódott. 5. Terelő töltés Március 13-án még nem volt hínár. Júniusban az áramló víz fenékig átlátszó volt A vízzel borított (víz­térben lévő, lehullott előző évi) nád leveleken sok üledéklakó árvaszúnyog-lárva látható. A nád leveleken lebegtetett hordalékból és baktériumból álló vastag bevonat képződött. Júliusban az áramló vizű közegben az idei nád szárain is baktérium be­vonat képződött, benne az üledéklakó árvaszúnyog lárvák tömegével. Október 11-én fenékig átlátszó, sekély, alig áramló vizet találtunk. Az elmúlt évi nád levelein most is baktérium bevonat és benne az üledékla­kó árvaszúnyog-lárvák tömege volt. 6. Diós­siget Égeres terület, ahol már március 14-én is jelen volt a Lemna trisul­ca, de még a víztükör mintegy 2/3-ad része szabad volt. Júniusban vi­szont a sekély vízréteget (0,6 m) teljes mélységében elfoglalta a Cerato­phyllum demersum és a fonalas algák. Július 9-én csak Lemna trisulca HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999 79. ÉVF. 6. SZ. Hínár növényeken élő árvaszúnyog fajok szezonális dinamikája és indikátor szerepe a Kis-Balaton Védőrendszer II. ütemében Szító András Haltenyésztési Kutató Intézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A rendszer instabil, az egyedsűrűség és biomassza értékek tág határok között ingadoztak. Két, a hazai faunára új árvaszúnyog faj: a Thienemarmiola ploenensis, Thienemanniella clavicornis fordult elő. Mindkettő bevonatlakó. A Lemna állományán is megélnek, de a Ceratophyllum demersum és fonalas alga-tárulás volt számukra a legkedvezőbb. Júniusban a Thienemarmiola ploenensis egyúttal do­mináns fej volt az Ingói - berekben. Amennyiben a befejezés előtt álló vízkormányzási munkálatok eredménye az lesz, hogy a jelenlegi­nél nagyobb területen akár csak lassan is, de áramlik a víz, akkor ez a szerves anyag felgyorsult lebontásával megnöveli az aerob bakte­riális termelést. Hatására az üledékfauna meghatározó tömegét jelentő árvaszúnyog-lárvák egyedsűrűsége és biomasszája várhatóan to­vább nő. Ha viszont a pangó­ vizű térségek aránya nő meg, akkor az üledékfauna lokális helyekre szorul, a bevonatlakók és a víztérben fejlődő gerinctelenek mennyisége is jelentéktelenné válik. A fejek száma tovább csökken és ez maradandó állapottá válhat. KUICSIZ.: makrozoodentosz, árvaszúnyog fajok, szezonális dinamika, biomassza.

Next