Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

314 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés A nád a vízi- és mocsári ökoszisztémák meghatározó növényfaja. A nád és a nádasok jellemzése, minősítése több szempont figyelembevéte­lével történhet. A korábbi nádas-osztályozási rendszer (Kovács 1993) új szempontokkal bővült a Magyar Közlönyben (1998) megjelent rendel­kezés alapján. A nád ipari minősítését szabványok szerint végzik (MSZ 10201-78, MSZ 11922-78). A nád jellemzésére több mutató vizsgálata használható fel (nád ma­gassága, intemódiumok száma, levél felülete stb.). A nád mechanikai szilárdságának vizsgálatára szintén többféle módszert dolgoztak ki (Raghi-Alri és Bornkamm 1980, Gala és munkatársai 1994,Ostendorp 1995, Coops 1996, Fischl és Berke 1998). Vizsgálataink célja a nád intemódiumok hosszának, át­mérőjének, mechanikai szilárdságának (törési érték) vizs­gálata, a mért értékek közötti összefüggések megállapítá­sa, valamint a kapott eredmények alapján a nád minősíté­sének ezen újabb szempontok alapján történő finomítása. Anyag és módszer A vizsgálatokat 1997-ben és 1998-ban végeztük kez­detben a Balaton É-i, majd a D-i parton gyűjtött nádmin­tákkal. A mintavétel során 1997-ben 10-10 db bugás nád­szálat gyűjtöttünk be, majd a laboratóriumi előkészítés u­tán végeztük el a méréseket a nádszálak teljes hosszán. 1998-ban mintavételt helyenként 50-50 db nádszál be­gyűjtésére került sor. Ezeknél a mintáknál azonban már csak az alulról számított 5. internódiumon végeztünk mé­réseket. A kapott adatokat grafikusan ábrázoltuk, illetve összefüggés-vizsgálatokat végeztünk. Eredmények, következtetések Az 1997-es évben 12 mintahelyről gyűjtöttünk nád­mintákat (összesen 17-et). Az 1. ábrán az örvényesi nád­minták vizsgálati eredményei láthatók a 10 db nádszál át­lagában. Az internódium hossz értékei alulról a buga felé haladva csökkennek, és csak közvetlenül a buga alatti né­hány internódiumnál nőnek meg kissé az értékek. Az in­ternódium átmérő értékek esetében a csökkenés gyakor­latilag lineáris A törési értékek adatainál a görbe lefutása hasonló az internódium hossznál tapasztalt értékekhez. A lefutási görbe kezdetben meredeken csökken, majd az 5. Internódiumtól kezdve fokozatosan ellaposodik. Ezért az 1998-as évben már csak az 5. internódiumra vonatkozó értékeket vettük fel, illetve állapítottuk meg. Az 1. táblázatban a mintavételi helyeken 1997-ben mért értékek átlagai találhatók. Az egyes mintavételi he­lyeken vizsgált mutatók között jelentős eltérések mutat­koztak. Jó minőségű nádként minősíthető a vizsgált muta­tók alapján a Balatonkenesén, a Paloznaki öbölben, Ba­dacsonytomajon, és a Szentmihály- kápolnánál gyűjtött nád, míg gyenge minőségűnek az Örvényesnél gyűjtött degradált és nád gubacsléggyel fertőzött, valamint a Szig­liget-Balatonederics térségében gyűjtött és nádüszöggel fertőzött nád. Különösen a törési értékek mutatói között vannak jelentős eltérések. ÖRVÉNYES 25 I 20 1.5 e I 5 Isiuuini 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 litinidinok­loruim ÖRVÉNYES I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 iibnódiHHok­torsiáms ÖRVÉNYES 7 6 1 * iltllULn HJ3L 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 intern­ódiumok sorszáma I. ábra. Örvényesi nádminták morfometriai mutatói és mechanikai szilárdsága Az 1998. évi vizsgálati eredmények átlagadatai a 2. táblázatban találhatók. Az egyes mintavételi helyeken mért értékek között jelentős eltérések mutatkoztak. Az elvégzett összefüggés-vizsgálatok eredményei szerint a nádi intemódiumok hossza és a törési értékek, az internó­dium hossz és átmérő között az összefüggés gyenge (R2 = 0,2 alatt), míg a lineáris összefüggés-vizsgálatok eredmé­nyei szerint az intemódiumok átmérője és a törési értékek között (2. ábra) az összefüggés szoros (R2 = 0,6962). Nád internódiumok morfometriai elemzése és mechanikai szilárdsága Fischl Géza Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék PATE, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, Keszthely 8360 Keszthely, Deák F. u. 57. A nád és a nádasok jellemzése, minősítése botanikai, cönológiai, természetvédelmi szempontból és ipari felhasználás alap­ján történik. A dolgozat a nád intemódiumok hosszának, átmérőjének, mechanikai szilárdságának elemzésével foglalkozik. Phragmites australis, internódium hossz, átmérő, mechanikai szilárdság

Next