Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.

316 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. 1. ábra. Nádaszög fertőzés tünete Anyag és módszer A vegetáció idején a nád különböző fenológiai állapotában beteg- és beteggyanús mintákat gyűjtöttünk be a Balaton és Kis-Balaton nádasai­ból. A laboratóriumi előkészítő munkákat követően kézi- és mikrotómos metszeteket készítettünk szánkás mikrotómmal. A metszendő növényi résztől függően a szokásos parafinblokkos beágyazás mellett fagyasztó­feltétet is alkalmaztunk a mikrotómos metszetek készítéséhez. A metsze­tekről Flax-Cam video­kamerával készítettünk felvételeket és eltároltuk a számítógépes feldolgozás számára. Eredmények, következtetések Az 1. ábrán az Ustilago grandis által előidézett nádüszög fertőzés ti­pikus tünetei láthatók. A fertőzés következtében a nádszál felső harmada elüszkösödik és a fekete teliospórák tömege szétszóródik. Az üszögspóra tömeget kezdetben fehéres, viaszos hártya fedi. Korai stádiumban (buga­hányás előtt) a hajtáscsúcs alatti részen készített keresztmetszetben (2. ábra) jól láthatók az egymásra simuló levélrészek, és azok normális szö­veti felépítése. 3. ábra: D. arundinacea szisztemikus fertőzés (Baloldalon egészséges szár hossz- és keresztmetszete, jobboldalon szisztemikusan fertőzött szár hossz- és keresztmetszete) A metszeten nyíllal jelzett sötét részen viszont már megfigyelhető a micélium teliospórákká történő szétesé­se. A fertőzés, illetve a betegség legutolsó stádiumában csak a száz, pontosabban az internódiumok szilárdító szö­vetei maradnak meg. Ezen fertőzött internódiumok me­chanikai szilárdsága jelentősen lecsökken (Fischl és Szeg­let 1998, Fischl és Berke 1998), viszont a fertőzött inter­nódiumok alatti néhány internódium szilárdsága megnö­vekszik. Feltételezéseink szerint ez a tápanyagok áramlá­sának gátlásával, és ezen internódiumok szöveteibe való beépüléssel magyarázható. A 3. ábrán a Deightoniella arundinacea gombafaj szisztémikus fer­tőzésének tünetei láthatók. Az egészséges intemódium hossz- és kereszt­metszete 1,5-2-szerese is lehet a kórokozóval fertőzött (5. ábra, jobbol­dali rész) internódiuménak A betegség ezen tünete általában az idősza­kos vízborítású, vagy szárazon álló nádasokban figyelhető meg. A beteg­ség foltokban jelenik meg feltehetően a rizómában lokalizálódó és áttele­lő micéliumos fertőzést követően. Ezt bizonyítja a betegség évről-évre u­gyanazon helyen való megjelenése is. A nád szövettani elváltozásai gombakórokozók fellépése nyomán Fischl Géza Szeglet Péter Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék Növénytani és Növényélettani Tanszék Bürgés György Berke József Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Állattani Tanszék Számítástechnikai és Informatikai Központ PATE, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, 8360. Keszthely, Deák F. u. 16. Kivonat: A különböző nádat fertőző kórokozók károsítása nyomán jellegzetes betegségtünetek alakulnak ki a nád különböző szer­vein. A tünetek rendkívül változatosak (foltosság, törpenövés, bámulás stb.) A külsőleg megjelenő tünetek jelentős szövet­tani elváltozásokat eredményeznek, ami a nád minőségének csökkenését eredményezi. A szerzők néhány jellemző nádbe­tegség tüneteit, morfológiai és szövettani vizsgálataik eredményeit mutatják be Kulcsszavak: Phragmites australis, gomba, tünet, morfológia, hisztológia. Bevezetés A nádat számos kártevő és kórokozó károsítja. A károsítás nyomán jelentősen csökken a nád felhasználási értéke A kártétel gyakran jól lát­ható tünetekkel jár együtt. A nádgubacslégy (Lipara spp.) fertőzések kö­vetkeztében a nád magassága csökken, a legfelső 5-13 intemódium meg­rövidül, a generatív szervek nem fejlődnek ki, illetve a hajtás csúcsán szivar alakú duzzanat fejlődik. A külső tüneti megjelenés súlyos belső szöveti elváltozásokat eredményez (Dely-Draskovits és munkatársai 1989, S. Wolcsánszky és munkatársai 1993). A nádat fertőző különböző gombafajok okozhatnak levélfoltosságot, a szárrész üszkösödését (Ustilago grandis), a leveleken megjelenhetnek rozsda­telepek (Puccinia spp ), a szisztemikus fertőzés nyomán törpenö­vés figyelhető meg (Deightoniella arundinacea), de gyakori a rizóma bárulása és rothadása is. A betegségek nyomán korai levélszáradás és levélhullás következik be, más esetekben csökken a nád minősége, rom­lik a nád ipari felhasználhatósága. A rizóma-károsodás pedig a nád deg­radációs folyamataihoz járul hozzá (Fischl et al. 1998). Hazai ezirányú kutatások hiányában megvizsgáltak néhány gombafaj által előidézett be­tegség nyomán kialakuló szöveti elváltozást, hogy egyrészt részleteseb­ben megismerjük az adott gazda-parazita kapcsolat sajátosságait, más­részt választ kapjunk arra, hogy ezek a gombafajok ténylegesen részt vesznek-e a nádasok degradációjában. 2. ábra: Üszöggel fertőzött hajtáscsúcs keresztmetszete

Next