Hidrológiai Közlöny 1999 (79. évfolyam)
4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése, Miskolc, 1999. július 7–8.
316 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1999. 79. ÉVF. 6. SZ. 1. ábra. Nádaszög fertőzés tünete Anyag és módszer A vegetáció idején a nád különböző fenológiai állapotában beteg- és beteggyanús mintákat gyűjtöttünk be a Balaton és Kis-Balaton nádasaiból. A laboratóriumi előkészítő munkákat követően kézi- és mikrotómos metszeteket készítettünk szánkás mikrotómmal. A metszendő növényi résztől függően a szokásos parafinblokkos beágyazás mellett fagyasztófeltétet is alkalmaztunk a mikrotómos metszetek készítéséhez. A metszetekről Flax-Cam videokamerával készítettünk felvételeket és eltároltuk a számítógépes feldolgozás számára. Eredmények, következtetések Az 1. ábrán az Ustilago grandis által előidézett nádüszög fertőzés tipikus tünetei láthatók. A fertőzés következtében a nádszál felső harmada elüszkösödik és a fekete teliospórák tömege szétszóródik. Az üszögspóra tömeget kezdetben fehéres, viaszos hártya fedi. Korai stádiumban (bugahányás előtt) a hajtáscsúcs alatti részen készített keresztmetszetben (2. ábra) jól láthatók az egymásra simuló levélrészek, és azok normális szöveti felépítése. 3. ábra: D. arundinacea szisztemikus fertőzés (Baloldalon egészséges szár hossz- és keresztmetszete, jobboldalon szisztemikusan fertőzött szár hossz- és keresztmetszete) A metszeten nyíllal jelzett sötét részen viszont már megfigyelhető a micélium teliospórákká történő szétesése. A fertőzés, illetve a betegség legutolsó stádiumában csak a száz, pontosabban az internódiumok szilárdító szövetei maradnak meg. Ezen fertőzött internódiumok mechanikai szilárdsága jelentősen lecsökken (Fischl és Szeglet 1998, Fischl és Berke 1998), viszont a fertőzött internódiumok alatti néhány internódium szilárdsága megnövekszik. Feltételezéseink szerint ez a tápanyagok áramlásának gátlásával, és ezen internódiumok szöveteibe való beépüléssel magyarázható. A 3. ábrán a Deightoniella arundinacea gombafaj szisztémikus fertőzésének tünetei láthatók. Az egészséges intemódium hossz- és keresztmetszete 1,5-2-szerese is lehet a kórokozóval fertőzött (5. ábra, jobboldali rész) internódiuménak A betegség ezen tünete általában az időszakos vízborítású, vagy szárazon álló nádasokban figyelhető meg. A betegség foltokban jelenik meg feltehetően a rizómában lokalizálódó és áttelelő micéliumos fertőzést követően. Ezt bizonyítja a betegség évről-évre ugyanazon helyen való megjelenése is. A nád szövettani elváltozásai gombakórokozók fellépése nyomán Fischl Géza Szeglet Péter Növényvédelmi Intézet, Növénykórtani Tanszék Növénytani és Növényélettani Tanszék Bürgés György Berke József Növényvédelmi Intézet, Növényvédelmi Állattani Tanszék Számítástechnikai és Informatikai Központ PATE, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, 8360. Keszthely, Deák F. u. 16. Kivonat: A különböző nádat fertőző kórokozók károsítása nyomán jellegzetes betegségtünetek alakulnak ki a nád különböző szervein. A tünetek rendkívül változatosak (foltosság, törpenövés, bámulás stb.) A külsőleg megjelenő tünetek jelentős szövettani elváltozásokat eredményeznek, ami a nád minőségének csökkenését eredményezi. A szerzők néhány jellemző nádbetegség tüneteit, morfológiai és szövettani vizsgálataik eredményeit mutatják be Kulcsszavak: Phragmites australis, gomba, tünet, morfológia, hisztológia. Bevezetés A nádat számos kártevő és kórokozó károsítja. A károsítás nyomán jelentősen csökken a nád felhasználási értéke A kártétel gyakran jól látható tünetekkel jár együtt. A nádgubacslégy (Lipara spp.) fertőzések következtében a nád magassága csökken, a legfelső 5-13 intemódium megrövidül, a generatív szervek nem fejlődnek ki, illetve a hajtás csúcsán szivar alakú duzzanat fejlődik. A külső tüneti megjelenés súlyos belső szöveti elváltozásokat eredményez (Dely-Draskovits és munkatársai 1989, S. Wolcsánszky és munkatársai 1993). A nádat fertőző különböző gombafajok okozhatnak levélfoltosságot, a szárrész üszkösödését (Ustilago grandis), a leveleken megjelenhetnek rozsdatelepek (Puccinia spp ), a szisztemikus fertőzés nyomán törpenövés figyelhető meg (Deightoniella arundinacea), de gyakori a rizóma bárulása és rothadása is. A betegségek nyomán korai levélszáradás és levélhullás következik be, más esetekben csökken a nád minősége, romlik a nád ipari felhasználhatósága. A rizóma-károsodás pedig a nád degradációs folyamataihoz járul hozzá (Fischl et al. 1998). Hazai ezirányú kutatások hiányában megvizsgáltak néhány gombafaj által előidézett betegség nyomán kialakuló szöveti elváltozást, hogy egyrészt részletesebben megismerjük az adott gazda-parazita kapcsolat sajátosságait, másrészt választ kapjunk arra, hogy ezek a gombafajok ténylegesen részt vesznek-e a nádasok degradációjában. 2. ábra: Üszöggel fertőzött hajtáscsúcs keresztmetszete