Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése
130 határon belül eső területek. Jégmentes időszakban csak kézi vágásuk lehetséges, biztonságos jég esetén kisgépes vágás alkalmazható. Aratásuk a leromló nádas részeken válhat szükségessé, ahol 2-3 évente tisztító vágás végezhető. Nagygépes aratásukat kerülni kell a lápfelszín eróziójának megakadályozása érdekében! Az erodált úszóláp a felszínál vízborítással rendekező elvékonyodott vízilláp, amely revitalizációra szorul Kisgépes és kézi aratása jégről lehetséges. A Német-csapás Ny-i oldalán végzett revitalizációs kísérletek eredménye nagy terület felújításának módszerét vetíti előre: a fdjetöl kísérleti területen kipróbálásra javasoljuk az alábbi eljárást. A módszer lényege, hogy szerves anyagot juttasson az erodált láp fölötti vízbe annak érdekében, hogy a lassan humifikálaló szerves törmeléket átszőjék a nád rizómái, és az eredetihez hasonló úszóláp-feszín alakulhasson ki ismét. Kivitelezés: Vastag és biztonságos jégviszonyok esetén Síi Ki A típusú nádjáróval a nádat elfektetni, letaposni oly módon, hogy a rizómák paszszív átszel kvtetése biztosítva legyen, tehát egy letaposod sáv mellett kb. fél sávot állva hagyni. A következő télen (amennyiből a jégviszonyok engedik) az avas nádat tartalmazó sávokat kell tapostatni, s mellettük a jó nádat tartalmazót meghagyni. Ezzel az eljárással biztosított az erodált lápidszin szerves anyag utánpótlása, a nád újbóli növekedése, és a rizómák téli, ún. „Venlun-haláson" alapuló passzív átszülőzdetése. Ily módon avatkozunk be legkevésbé a nád élettani folyamataiba. A tavaszi magasabb vízállás esetén is kap a szuma elegendő oxigént, a légzést nem váltja fe a lényegesen nagyobb energiaveszteséggé járó savas erjedés, a nád hajtáskezdeményeinek erőtejes növekedése biztosított. Az eljárás kisgépekke is kivitelezhető, ilyenkor a nádat magas tarlóval kel learatni, nem kel kévébe kötni, hanem a területen fektetve otthagyni. Fontos, hogy a fogásszélesség legalább felének megfelelő aratatlan sávok megmaradjanak. Az így kezelt fdületek nyílt víz felőli szegélyén célszerű aratatlan sávokat meghagyni, megakadályozva ezz a nádtűredék esetleges tavaszi vízszintemelkedéssé történő leúszását A kis kiterjedésű fűzlápokon élőhely rekonstrukciót célzó vágások történhetnek, melyek kifejezetten természetvédelmi jelentőségűek. A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területen a nádvágás időszaka szabályozott, átlagos időjárási körülmények között november 15-től február 28-ig végezhető, amely időszak eseti engedélylye meghosszabbítható március 15-ig. Korai fesződésű madárfajok megjelölése esetén az aratás a természet veszélyeztetése érdekében leállítani szükséges. IV. Javaslatok a tó vianösege s a nádasok megőrzése érdekében folytatandó további kutatásokra - A nádas természeti értékeit is magában foglaló új nádminősítési rendszer kidolgozása a Velencei-tó Ny-i medencéjére (A kutatómunka alapul szolgálhat a nádasok minősítéséről rendelkező jogszabály módosítására.) - A nádas minősítés rendszerének átalakítása oly módon, hogy az ne kampányjellegű feladat legyen, pl. 5 évenként, hanem többé-kevésbé folyamatos - monitoring jellegű - kutatási tevékenység, mely akár egy-két éves változásokat is regisztrálhat a tó hidrobiológiai rendszerében, lehetővé téve ezzel a gyors, hathatós beavatkozást - A vízkormányzás felülvizsgálata a Velencei-tó Ny-i medencéjében a vízügyi, természetvédelmi és távérzékelési adatok tükrében. A Veence-tó nádasainak kórokozókkal, és kártevőkkel való fertőzöttsége, az ellenük való küzdelem beillesztése a komplex nádkezelési intézkedésekbe A távérzékelési adatbázis információtömegének feldolgozása, korábbi aratási kártételek felmérése az egymást követően készült légifotókon A degradált területek vegetáció-változásának tendenciái , regenerálódás, elgyékényesedés, hínárosodás. A Velencei-tó tápanyag-mérlege és a tó öntisztuló képessége Tápanyagtömeg számítása: a tavat a befolyó vizekkel érő tápanyagterhelés, és a növényzetben akkumulált tápanyagok mennyiségének arányba állítása, a nádaratással ténylegesen eltávolítható tápanyagtömeg. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Szabó Szabolcs főtanácsosnak a szakmai útmutatásokért, Falusi Ferenc, kollégának a hízügy részéről a motorcsónakom, és a tdli terepbejárásokhoz, nyújtott segítségért, valamint a tdli nádaratási adatok szolgáltatásáért Irodaion Agárdiné Bán R. Fischl G., Virinyi F. 1995 : A nád (Phragmites communis Trin.) patogén gombáinak vizsgálata a Balatonon és a Velencei tavon. I. Orsz. Agrár PhD konf Debrecen, 186-188 Kézirat Balogh M. 1971: A lápi vegetáció idiktumai szikes területeken Acta Biol. Debr 9. p. 111-112. Bán R., Virányi F., Obánovics Cs. 1996.: A Spatio -temporal Analysis of Fungal pathogens on Reed in Natural Iabitats. Acta Playtopath. et EntomoL Ilung , 31: (3-4): 219-227. Bái R . Fischl G., Virányi F 1998 : Különböző típusú nádállományok gomba okozta betegségei. Növénytermelés., 47: (4), 407-416. Fischl G, - B/'m R - Sieglet P. - Szabó I. 1996: Pathogenic Fungi on U-liginal Pkwtís of Kis-Balaton Conservation Area. 'Research, Conservation, Management' Conference Aggtelek, Hungary, 179-1 S3. Fischl G... - Szeglet P. 1998: Fontosabb gombabetegségek a Balaton mocsári sűövényfajain. Hidrológiai Közlöny 56 309-310. Fischl G. 1993: A Balaton és a Kis-Balaton Vízi növényeinek mikroszkopikus gombái, különös tekintettel a nádpusztulás etiológiájára. Kutatási jelentés pp. 38. Keszthely Gorzó Gy. 1985: A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása. Vizgazda Középdunántúlon Kovács M., Gorzó Gy., Busics I. 1993 : A Veencei-tó nádas állományának felmérése és minősítése Kézirat pp. 57. Budapest Ruttkay A, Tilesch S, Veszprémi B. 1964: Nádgazdálkodás - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257 pp. Szeglet P. 1985: F.ine neue Fntnahmemethode bd in Wasser stehenden Schilfbestinden zur Bestimmimg ihrer unterirdischen Produktion. BFB-Bencht, 55. 57-60. Szeglet P. 1987: Nihrstodmengenauswertung bei Scirpo-Phragnntetum bestanden im Kis-Balaton BFB-Bendit, 63: 59-61 Takács, A. A. 1996 Nádas élőhelyek bemutatása Nádas területek térbeli lehatárolása (Távérzékelés) A Dinnyési Fertő TT nádasainak botanikai érték feltárása. Nádvágási technológiák alkalmazhatósága. In: Takács, A. A. (szerk): A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei a Vencei-tavi Madárrezervátum TT és a Dinnyési-Fertő TT területén. KTM kutatási jelentés. Kézirat Bpest, 166 pp. Vásárhelyi T. 1995: A nádasok állatvilága. Magyar Természettudományi Múzeum Budapest, 199 pp. A kézirat beérkezett: 2000. június 14. Abstract: lake Velencei is the 3"1 biggest shallow-waler lake in I lungary. In spite of its 25 km2 surface the lake possess big reedstands, that's why the reed is a very important biotop in the lake. The regular surveying of the reed of lake Velencei in every 5 years is prescribed by law, because of reed protection. Water Authority and Nature Conservation jointly fináncod the surveying. The area and the quality classes were surveyed, m connection with nature conservation and industrial use of rood. Our work gives also proposals for managing the reed. For the interpretation of colour-infrarcd aerial photo from the lake shore we used computer programs like Microstation and Arc-view krrwtnh: real surveying, reed classification, area] photo interpretation, ronote-sensing, GPS, rood management Surveying and qualification of the reed at lake Velencei Péter Szeglet', István Szabó Zsott Dömötörfy 2, Imre Basics \ Amins Attila Takács 4 ' LaeverUy afVenyraa, Gtmykm Ayata Kamfty, Kenfcry Deák U. u. K.;1 Syr» Si«*» I J*, l-feWaajt»», U. S.; 1 PraíaCrid lat, Badayert, Fwim 15.; 'p— I paly Mlaarf Park, S^fasfchérvár, nihil • t>k HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ.