Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Bevezetés A Fertő eltérő jellegű nádas (/. ábra) területein a felszíni- és az intersticiális víz főbb fizikai (pH, vezetőképesség, redoxipotenciál, hőmérséklet) és kémiai (klorid, nitrát, szulfát, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, ammónium koncentráció) paramétereinek térbeli változását tanulmányoztuk a mélység függvényében. Mintavételi helyek A mintavételi helyek kijelölésénél figyelembe vettük a nád állapotát. Összesen öt mintavételi helyen (1. ábra) vizsgáltuk, az egészséges és pusztuló nádasban, a felszíni és az intersticiális víz tulajdonságait. Egészséges nádas: Madár-várta (9. mv. hely), Fertőrákosi öböl (2. mv hely) sekély vizű, összefüggő nádas. Herlakni-tó széle (5. mv. hely) egészséges, mély vizű, felritkuló nádas. Pusztuló nádas: Körcsatorna mellett (1. mv. hely), nagy vízfelülettel rendelkező, sekély vizű, nádas, az aratás során kiforgatott, a felszínen úszó, bomló rizómákkal. Nádas 3 (3. mv. hely) sekély vizű, felritkult nádas, az üledéke szerves anyagban gazdag, melyben gyakran negatív redoxiviszonyok alakulnak ki. Az 5. (Herlakni széle) és 3. (Nádas 3) mintavételi helyen a nád közül és a nádcsomók közötti nádmentes területekről vettünk vízmintát. A továbbiakban, nád között illetve nádon kívüli (az ábrákon n. illetve nk.) megjelölést alkalmazzuk. A mintavétel időpontja 1999. augusztus 4. Anyag és módszer Az intersticiális vizet a mintavételi helyeken előzetesen kihelyezett, 5 cm-es átmérőjű, az alsó 20 cm-es részen 1 mm széles, 10-25 mm hosszú résekkel ellátott PVC mintavételi csövekből vettük A csövek alját előzetesen pamutvászonnal zártuk le, hogy az üledékrészecskék, mintavételi csövekbe jutását megakadályozzuk. Mintavétel előtt a stagnáló vizet a csövekből eltávolítottuk, a vízminták levegővel való érintkezési idejét minimálisra redukáltuk Az intersticiális víz vétele a 0-20 és 20-40 cmes üledékrétegekből történt. A víz hőmérsékletét, elektromos vezetőképességét, pH-ját, redoxpotenciálját, Hydrolog 2100 terepműszerrel a helyszínen határozták meg. Az intersticiális víz és a felszíni víz nátrium, kálium, ammónium, magnézium, kalcium, klorid, nitrát, szulfát koncentrációit, szűrés után (0,2 pm-es pórusméret), Dionex DX-120-iomkromatográffal, a SJ koncentrációját pedig ZnCiros lecsapás után, jodometriás titrálással határozták meg (Gotterman et al. 1978). Eredmények A felszíni víz elektromos vezetőképessége 1604-2047 US/cm (2. táblázat). Értéke a mélységgel nőtt, a legnagyobb mértékű növekedés a Herlakni nádon kívül (egészséges nádas) mintavételi helyen volt megfigyelhető. Nádon kívül nagyobb értékeket mértünk, mint a nád között. A pusztuló nádasban az intersticiális víz vezetőképessége kisebb volt, mint az egészséges nádasban. A felszíni víz pH-ja 8,5-9,1 volt, értéke az intersticiális vízben a mélységgel csökkent (1. táblázat) A felszíni víz redoxipotenciálja 61-200 mV (2. ábra). A legkisebb redoxipotenciál értékeket a Herlakniban nádon kívül és nád között, valamint a Nádas 3 nádon kívül vett intersticiális vízmintáiban mértünk /(-89)-(-98) mV/. A felszíni víz hőmérséklete 19,5-26,8 C°, az intersticiális vízben értéke a mélységgel csökkent. A sekély vizű (30-50 cm), zárt nádasokban (Madárvárta, Fertőrákosi öböl) kisebb volt a felszíni víz hőmérséklete (21,5-23,6 C°), mint a sekély vizű, felritkuló nádasokban (Körcsatorna, Nádas 3) ahol 26,8 C°-t mértünk (2. táblázat) A felszíni víz klorid és szulfát koncentrációja 191,4-285,7 mg/l ill. 298,0-389,0 mg/l (2. ábra). Az intersticiális víz klorid koncentrációja a Herlakni, nádon kívül mintavételi helyen a 0-20 és 20-40 cm-es üledékrétegben a felszíni víz kétszeresét érte el, a többi mintavételi helyen értéke ennél kisebb mértékben nőtt a mélység függvényében. Az azonos mélységből származó minták klorid koncentrációit összehasonlítva, a nádon kívül nagyobb értékeket mértünk, mint a nádban, a pusztuló nádasban (Nádas 3 nádon kívül), 0-20 cm-es mélységben 29 %-kal, 20-40 cm-es üledékrétegben 35 %-kal volt kisebb az intersticiális víz klorid koncentrációja, mint az egészséges nádasban (Herlakni nádon kívül). Az intersticiális víz szulfát koncentrációja, a Körcsatorna mintavételi hely kivételével, a mélységgel csökkent. A legnagyobb mértékű szulfát koncentráció csökkenést a nádon kívül mértünk. Az intersticiális víz szulfát koncentrációja a Nádas 3 és a Herlakni 0-20 cm-es mélységben 68 %-kal ill. 59 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 47 %-kal ill. 75 %-kal csökkent, a felszíni vízhez képest. A pusztuló (Nádas 3) és egészséges nádas (Herlakni) intersticiális vizének szulfát koncentrációi között jelentősebb eltérés csak a nádon kívül, a 20-40 cm-es üledékrétegben volt, a Nádas 3 mintavételi helyen 58 %-kal volt magasabb a szulfát koncentráció, mint Herlakniban. A szulfid koncentráció a felszíni vízben alig volt kimutatható (2. ábra) Csak a pusztuló nádasok (Nádas 3, Körcsatorna) felszíni vizében volt szulfid (0,69-1,39 mg/l). Az intersticiális víz szulfid koncentrációja a mélység függvényében ugrásszerűen nőtt. A Herlakni mintavételi helyen, 0-20 cm-es mélységben 36 %-kal, 20-40 cmes mélységben 28 %-kal, a Nádas 3 mintavételi helyen viszont 91 %-kal ill. 64 %-kal mértünk nagyobb szulfid koncentrációt nádon kívül, mint a nád közötti mintákban. Az egészséges nádas (Herlakni, nádon kívül) intersticiális vizében 0-20 cm-es mélységben 41 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 33 %-kal volt nagyobb a szulfid koncentráció, mint a pusztuló nádas (Nádas 3, nádon kívül) ugyanazon rétegének intersticiális vizében. A szulfát koncentráció csökkenése és a szulfid koncentráció növekedése a mélység függvényében a szulfátredukcióval magyarázható. A szulfátredukció, a szerves anyag lebontás egyik legfontosabb folyamata (Jorgensen, 1977, Hadas, Pinkas 1992), anaerob redukált körülmények között, 100 mW-nál alacsonyabb redoxipotenciálon megy végbe. Az intersticiális víz fizikai és kémiai tulajdonságai a Fertő nádasában Szabó Edit MTA OBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.