Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Bevezetés A Fertő eltérő jellegű nádas (/. ábra) területein a fel­színi- és az intersticiális víz főbb fizikai (pH, vezetőképes­ség, redoxipotenciál, hőmérséklet) és kémiai (klorid, nit­rát, szulfát, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, am­mónium koncentráció) paramétereinek térbeli változását tanulmányoztuk a mélység függvényében. Mintavételi helyek A mintavételi helyek kijelölésénél figyelembe vettük a nád állapotát. Összesen öt mintavételi helyen (1. ábra) vizsgáltuk, az egészséges és pusztuló nádasban, a felszíni és az intersticiális víz tulajdonságait. Egészséges nádas: Madár-várta (9. mv. hely), Fertő­rákosi öböl (2. mv hely) sekély vizű, összefüggő nádas. Herlakni-tó széle (5. mv. hely) egészséges, mély vizű, felritkuló nádas. Pusztuló nádas: Körcsatorna mellett (1. mv. hely), nagy vízfelülettel rendelkező, sekély vizű, nádas, az aratás során kiforgatott, a felszínen úszó, bomló rizómákkal. Nádas 3 (3. mv. hely) sekély vizű, felritkult nádas, az üledéke szerves anyagban gazdag, melyben gyakran ne­gatív redoxiviszonyok alakulnak ki. Az 5. (Herlakni széle) és 3. (Nádas 3) mintavételi he­lyen a nád közül és a nádcsomók közötti nádmentes terü­letekről vettünk vízmintát. A továbbiakban, nád között il­letve nádon kívüli (az ábrákon n. illetve nk.) megjelölést alkalmazzuk. A mintavétel időpontja 1999. augusztus 4. Anyag és módszer Az intersticiális vizet a mintavételi helyeken előzetesen kihelyezett, 5 cm-es átmérőjű, az alsó 20 cm-es részen 1 mm széles, 10-25 mm hosszú résekkel ellátott PVC mintavételi csövekből vettük A csövek alját előze­tesen pamutvászonnal zártuk le, hogy az üledékrészecskék, mintavételi csövekbe jutását megakadályozzuk. Mintavétel előtt a stagnáló vizet a csövekből eltávolítottuk, a vízminták levegővel való érintkezési idejét minimálisra redukáltuk Az intersticiális víz vétele a 0-20 és 20-40 cm­es üledékrétegekből történt. A víz hőmérsékletét, elektromos vezetőké­pességét, pH-ját, redoxpotenciálját, Hydrolog 2100 terepműszerrel a helyszínen határozták meg. Az­ intersticiális víz és a felszíni víz nátrium, kálium, ammónium, magnézium, kalcium, klorid, nitrát, szulfát koncent­rációit, szűrés után (0,2 pm-es pórusméret), Dionex DX-120-iomkroma­tográffal, a SJ koncentrációját pedig ZnCiros lecsapás után, jodometriás titrálással határozták meg (Gotterman et al. 1978). Eredmények A felszíni víz elektromos vezetőképessége 1604-2047 US/cm (2. táblázat). Értéke a mélységgel nőtt, a legna­gyobb mértékű növekedés a Herlakni nádon kívül (egész­séges nádas) mintavételi helyen volt megfigyelhető. Ná­don kívül nagyobb értékeket mértünk, mint a nád között. A pusztuló nádasban az intersticiális víz vezetőképessége kisebb volt, mint az egészséges nádasban. A felszíni víz pH-ja 8,5-9,1 volt, értéke az intersticiális vízben a mélységgel csökkent (1. táblázat) A felszíni víz redoxipotenciálja 61-200 mV (2. ábra). A legkisebb redoxipotenciál értékeket a Herlakniban ná­don kívül és nád között, valamint a Nádas 3 nádon kívül vett intersticiális vízmintáiban mértünk /(-89)-(-98) mV/. A felszíni víz hőmérséklete 19,5-26,8 C°, az interstici­ális vízben értéke a mélységgel csökkent. A sekély vizű (30-50 cm), zárt nádasokban (Madárvárta, Fertőrákosi ö­böl) kisebb volt a felszíni víz hőmérséklete (21,5-23,6 C°), mint a sekély vizű, felritkuló nádasokban (Körcsator­na, Nádas 3) ahol 26,8 C°-t mértünk (2. táblázat) A felszíni víz klorid és szulfát koncentrációja 191,4-285,7 mg/l ill. 298,0-389,0 mg/l (2. ábra). Az intersticiális víz klorid koncentrációja a Herlakni, nádon kívül minta­vételi helyen a 0-20 és 20-40 cm-es üledékrétegben a fel­színi víz kétszeresét érte el, a többi mintavételi helyen ér­téke ennél kisebb mértékben nőtt a mélység függvényé­ben. Az azonos mélységből származó minták klorid kon­centrációit összehasonlítva, a nádon kívül nagyobb érté­keket mértünk, mint a nádban, a pusztuló nádasban (Ná­das 3 nádon kívül), 0-20 cm-es mélységben 29 %-kal, 20-40 cm-es üledékrétegben 35 %-kal volt kisebb az intersti­ciális víz klorid koncentrációja, mint az egészséges nádas­ban (Herlakni nádon kívül). Az intersticiális víz szulfát koncentrációja, a Körcsa­torna mintavételi hely kivételével, a mélységgel csökkent. A legnagyobb mértékű szulfát koncentráció csökkenést a nádon kívül mértünk. Az intersticiális víz szulfát koncent­rációja a Nádas 3 és a Herlakni 0-20 cm-es mélységben 68 %-kal ill. 59 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 47 %-kal ill. 75 %-kal csökkent, a felszíni vízhez képest. A pusztu­ló (Nádas 3) és egészséges nádas (Herlakni) intersticiális vizének szulfát koncentrációi között jelentősebb eltérés csak a nádon kívül, a 20-40 cm-es üledékrétegben volt, a Nádas 3 mintavételi helyen 58 %-kal volt magasabb a szulfát koncentráció, mint Herlakniban. A szulfid koncentráció a felszíni vízben alig volt kimu­tatható (2. ábra) Csak a pusztuló nádasok (Nádas 3, Körcsatorna) felszíni vizében volt szulfid (0,69-1,39 mg/l). Az intersticiális víz szulfid koncentrációja a mély­ség függvényében ugrásszerűen nőtt. A Herlakni mintavé­teli helyen, 0-20 cm-es mélységben 36 %-kal, 20-40 cm­es mélységben 28 %-kal, a Nádas 3 mintavételi helyen vi­szont 91 %-kal ill. 64 %-kal mértünk nagyobb szulfid koncentrációt nádon kívül, mint a nád közötti mintákban. Az egészséges nádas (Herlakni, nádon kívül) intersticiális vizében 0-20 cm-es mélységben 41 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 33 %-kal volt nagyobb a szulfid koncentrá­ció, mint a pusztuló nádas (Nádas 3, nádon kívül) ugyan­azon rétegének intersticiális vizében. A szulfát koncentráció csökkenése és a szulfid kon­centráció növekedése a mélység függvényében a szulfát­redukcióval magyarázható. A szulfátredukció, a szerves anyag lebontás egyik legfontosabb folyamata (Jorgensen, 1977, Hadas, Pinkas 1992), anaerob redukált körülmé­nyek között, 100 mW-nál alacsonyabb redoxipotenciálon megy végbe. Az intersticiális víz fizikai és kémiai tulajdonságai a Fertő nádasában Szabó Edit MTA OBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

Next