Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

470. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A felszíni víz nitrát koncentrációja 0,52-0,73 mg/l kö­zött változott, a Madárvárta, a Herlakni és a Körcsatorna mintavételi helyek kivételével, ahol a felszíni vízben a nit­rát nem volt kimutatható koncentrációban jelen (2. ábra) Az üledék 0-20 cm-es rétegében 0,24-0,91 mg/l és 20-40 cm-ben 0,36-0,86 mg/l között változott. Kiugróan magas nitrát koncentrációt mértünk a Körcsatorna mintavételi helyen, 0-20 cm-es és a 20-40 cm-es üledékrétegben (3,0 mg/l ill. 9,2 mg/l-t). Jelentősebb eltérést nád között és ná­don kívül csak a 20-40 cm-es mélységben tapasztaltunk. A Herlakniban 94 %-kal, a Nádas 3 mintavételi helyen 39 %-kal volt nagyobb a nitrát koncentráció a nád között, mint a nádon kívül. A pusztuló nádasban (Nádas 3, nádon kívül) 0-20 cm-es mélységben 39 %-kal, 20-40 cm-es mélységben 86 %-kal mértünk magasabb nitrát koncent­ráció értékeket, mint az egészséges nádasban (Herlakin, nádon kívül). Az ammónium koncentráció a felszíni vízben 12,6-28,8 mg/l (2. ábra) Az azonos mintavételi rétegeket ösz­szehasonlítva, nád között és nádon kívül csak a 20-40 cm-es mélységben állapítottunk meg jelentősebb eltérést. A Herlakniban 27 %-kal, a Nádas 3 helyen 35 %-kal volt nagyobb az intersticiális víz ammónium koncentrációja nádon kívül, mint a nád között. A Herlakni intersticiális vizében mért nagy ammónium koncentráció és alacsony redoxipotenciál, pH és nitrát koncentráció denitrifikációs folyamatra utal, ezzel ellen­tétben a Körcsatorna intersticiális vizében mért kis am­mónium koncentráció és magas redoxipotenciál, pH és nitrát koncentráció a nitifikáció folyamatát jelzi. A nátrium koncentráció a felszíni vízben 287,0-446,7 mg/l között változott, melynek értéke a mélységgel nőtt, kivéve a Nádas 3 mintavételi helyet. A legnagyobb mérté­kű nátrium koncentrációnövekedést a Herlakin, nádon kívül mintavételi helyen állapították meg. A felszíni víz­ben a kalcium koncentráció 27,2-49,8 mg/l, a kálium 26,6-49,6 mg/l, a magnézium 199,7-235,6 mg/l között változott. Az intersticiális víz kálium és kalcium koncent­rációja a mélységgel nőtt. A magnézium koncentráció a Nádas 3 nád között és a Fertőrákosi öbölben a mélység­gel csökkent, a többi mintavételi helyen pedig nőtt (2. táblázat). A Herlakni mintavételi hely intersticiális vizében mindhárom kation koncentráció nagyobb volt a többi mintavételi helyhez képest. A nátrium, kálium, magnézium, kalcium, klorid koncentráció, az elektromos vezetőképesség növekedése a mélységgel arra utal, hogy az említett ionok a mélyebb üledékrétegekből lassabban diffundálnak az üledékfelszín felé. Ezen oldott anyagok mozgása az üledékben, a verti­kális diffúzió jelenségével magyarázható, amelyet a mole­kuláris diffúzió, bioturbáció (meiofauna mozgása), irrigá­ció (üledéklakó állatok pumpáló tevékenysége) határoz meg (Bergetal, 1998). Összefoglalás A nád közötti mintavételi helyeken az intersticiális víz vezetőképessége, a klorid, a szulfid, a nátrium, az ammó­nium, a kálium, a magnézium, a kalcium koncentrációja kisebb, a szulfát koncentrációja pedig nagyobb volt, mint a nádon kívüli helyekről származó mintákban. A legtöbb mintavételi helyen, az általunk vizsgált kati­onok koncentrációi, az elektromos vezetőképesség, az anionok közül a klorid és a szulfid koncentráció, nőtt a mélység függvényében. A szulfát koncentráció, pH, a re­doxipotenciál és a hőmérséklet pedig a mélység függvé­nyében csökkent. A Herlakinban a nádon kívül mintavételi helyen volt a legnagyobb mértékű a klorid, szulfid, nátrium koncent­ráció­ és elektromos vezetőképesség növekedés, és a szulfát koncentráció csökkenés, az összes többi mintavé­teli helyhez képest. Ugyanezen a mintavételi helyen, 20-40 cm-es mélységben mértük a legnagyobb vezetőképes­séget, klorid, szulfid, nátrium, ammónium, kálium, mag­nézium koncentrációt és a legkisebb pH-t, redoxipotenci­ált, hőmérsékletet és szulfát koncentrációt. Köszönetnyilvánítás­ i munka az AKP és az OKT(KP) támogatásával jött létre. Irodalom Berg, P., R.-Petersen, Rysgaard, N S. (1998): Interpretation of measu­red concentration profiles in sediment pore water. Limnol. Oceano­gr.,43: 1500-1510. Dinka, SA. (1994): A Fertő térbeli eltérései üledékkémiai tanulmányok a­lapján. Kandidátusi értekezés. 1-131. Hadas, O., Pinkas R. (1992): Sulfate-reduction process in sediments of Lake Kinneret, Israel. Hydrobiologia, 235/236: 295-301. Hakanson, L.- Jansson, M. (1983): Principles of Lake sedimentology. Berlin -Heidelberg-New- York-Tokyo, 1-136. Golterman, H. L, Clymo, R. S„ Ohnslad, M. A. M. (1978): Methods for Physical and Chemical Analysis of Fresh Waters - IBP Handbook No 8, Blackwel Sei. Publ. 1-213. Jorgensen, B.B. (1977): The sulfur cycle of coastal marine sediment (Limljorden, Denmark). Limnol.Oceanogr. 22: 814-832. Phisico-chemical characteristics of the interstitial water at Lake-Fertő Szabó, E. Hungarian Danube Research Station of the Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót Abstract: Spatial differences in the phisico-chemical characteristics of the surface water and the sediment interstitial wate were studied in the Hungarian part of Lake-Fertő /Neusidler See.lnterstitial water samples were collected in healthy and die-back reed stands (from reed tussocks and the open water area around them) from the 0-20 and the 20-40 cm sediment layers. The pH, conductivity, redoxipotential and temperature of the water and intersitial water were measured in situ with a Hydrolog 2100 field equipment. The Cl , NQj", S04 2, Na\ K\ Mg2', Ca2', NI Li', concentrations were determined with a Dionex DX-120 ionchromatograph immediately after transportation to the laboratory The S2 concentration was determined by iodometric titration. Electrical conductivity and the concentration of Cl", S2' and all examined cations increased while the S04 2 concentration, pH, redoxipotential and temperature decreased in the funcion of depth The conductivity and the Cl", S2", Na\ K\ Mg2+, Ca2*, NH4* concentrations of the interstitial water were lower and the SO«1" concentration was higher in the reed tussocks than around them. Knowing the range of phisico-chemical characteristics in the sediment interstitial water we can predict the speed and pathways of biochemical processes (S04 2" reduction, nitrification and denitrification processes etc ) oecunng in sediment

Next