Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

6. szám - Dunka Sándor: 150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat

150 éve tartotta első tanácskozmányi közgyűlését­­ a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat Dunka Sándor 4027. Debrecen, Fáy András u. 17. 1. ábra. A Körös-Berettyó völgy vizeinek szabályozása (Ihrig D.: A magyar vízszabályozás története nyomán) A Társulat tulajdonképpen hivatalosan 1853 november 30-án - a központi jóváhagyást követően - alakult meg. Első tanácskozmányi közgyűlését azonban 1852 szep­tember 4-én Püspök-Ladány mezővárosban tartotta. Ezen a gyűlésen az egybegyűlteket Szauer László, debre­ceni kerületi császári és királyi pénzügyigazgató többek között a következő szavakkal köszöntötte: "Méltóságos, Tekintetes Gyülekezet! 1852-ik évben, midőn a magas Kormány által ezen kerület pézügyigazgatóságára méltattam, Kormányzásom alá rendelt helységek határainak térképei is birtokomba jutottak, azonnal már papirosan fel kezdett előttem tűnni azon terjedelmes tér, melyen pár évi hivataloskodásom a­latt csak­ugyan természetbe is alkalmam volt többször megszemlélés után felismerni és sarkos tapasztalatomnál csak­ugyan arról győződtem meg, hogy több száz ezer holdakra terjedő tér a helyet, hogy az uradalmaknak tulaj­doni jognál, s száz meg száz munkáscsaládnak pedig munka bér fejébe dús jövedelmet nyújthatna, máig is az emberi szorgalom gúnyára csak haszna vehetetlen ingo­vány, lég rontó mocsárság, s csak vad madarak tanyája Úgy is mint magyar, ki Hazám felvirágoztatását és bol­dogíttatását óhajtom, úgy is mint Kincstári Hivatalnok, ki a Kincstárnak hasznát eszközleni köteles vagyok, de úgy is mint Emberbarát, ki felebarátai javát mint önmagamét előmozdítani kívánom, elhatároztam magamat, de ko­rántsem saját egyéniségembe bizakodva, hanem egyedül Méltóságtok, s Tekintetességtek s Kegyelmeteknek morá­lis és phisicai erejökre támaszkodva e nehéz vállalatnak é­lire állani ..." Ezeket a szavakat akár Széchenyi mondta volna! Pe­dig ezeket a szavakat egy császári és királyi főhivatal­nok mondta, alig három évvel a szabadságharc leve­rése után, a legsötétebb önkényuralom idején. Az elnök ezt követően ismertette a fontosabb munká­kat, melyet a jegyzőkönyv a következők szerint örökített meg: "Elnök­i Nagysága indítványára a Tisza szabályozásra nézve kiadott felső határozmányok felolvastatván, ennek nyomán előterjesztetett, miként a Tisza felső vidékein lé­tezett szabályozási munkálatok az idegen Tiszai víz elem pusztításaitól megmentik ugyan a Berettyó Sárréte kör­nyékét, de ezen tájék saját vizének a Berettyó folyamnak dúlásai ellen biztosítékot nem adnak, és így múlhatatlanul szükséges a felolvasott felső határozmányok 10-ik §-a ér­telmében­­ ezen magában természetes egészet képező földterület szabályozására külön egyletet alakítani, s a­mennyiben ezen posványos tér rendezése, megmentése­­egy Bakonszegtől Szeghalomig vonandó, s a Sebess és Hármas Körös jobb partján építendő töltés­rendszer által biztos sikerrel eszközölhető lenne, ezen általános nézetbe egyesülve mindenek előtt a megnyilvánulandó többséghez képest a Berettyó Sárréti társulatot megalakultnak kije­lenteni ..." Az első tanácskozási ülésen elhatározták, hogy az ártér minden katasztrális holdja után az érdekeltekre két pengő krajczárt kell kivetni, s annak egyik felét az elnök felszólí­tását követő 14 napon belül kell kifizetni. A gyűlésen jelen lévők az ártér területéből 62 000 kh-t képviseltek, ezért a jegyzőkönyvbe bevették, hogy "a je­lenlévők meggyőződve vannak, hogy ezen haszonválla­lathoz több érdekeltek is járulni fognak". Ami hamarosan be is következett, mert az érdekeltség 1853 novemberé­ben 103 389, később pedig 121 248 kh-ra növekedett. Intézkedtek az első tanácskozmányi ülésen arról is, hogy a felvett jegyzőkönyv másolata és az elkészített Pro­gram "a Társulatnak, mint külön egylet­nek elismertetése végett a Tisza szabályozási központi bizottmányhoz ter­jesztessék" A Program ismertette a Tisza szabályozásának megin­dításával kialakult helyzetet és a szabályozások hatását a Berettyó Sárrétjére. Megállapították, hogy a Tisza szabá­lyozása és töltésezése megvédi ugyan a Sárrétet az idegen vizektől, de a Berettyó gyakori áradása saját vizével to­vábbra is táplálni fogja a mocsáriságot A terü­let művel­hetővé tétele érdekében tehát szükséges megásatni egy csatornát Bakonszeg és Szeghalom között, mely a Berettyó nagy vizeit a területről a Sebes-Körösbe ve­zetné, ezáltal nem kaphatna utánpótlást a Sárrét vízivilága. A Sebes-Körös áradásától pedig a folyó jobb­partján építendő töltés védené meg a területet. A Társulat megalakulását a Közlekedési Minisztérium 1853 szeptember 29-én 4933/s sz. alatt hagyta jóvá. A következő közgyűlést - amely már a Társulat alakuló közgyűlése lett - ezt követően 1853 november 30-án Debrecenben tartották. Az alakuló közgyűlés napirend- Bill

Next