Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

a klorid koncentrációja a mélység függvényében nőtt, ki­véve júniust, amikor a Nádas 3 és Körcsatorna mintavé­teli helyeken csökkent. A legnagyobb mértékű klorid koncentrációnövekedés a Nádas 3 mintavételi helyen, augusztusban volt megfigyelhető. A nádon kívüli minta­vételi helyeken nagyobb volt az intersticiális víz klorid koncentrációja, mint a nád között. A felszíni víz szulfát koncentrációja tavasztól nyár vé­géig 316-758 mg/l között változott. A mélység függvé­nyében csökkent, a legnagyobb mértékű szulfát-koncent­ráció csökkenés júniusban, a Nádas 3 nádon kívüli (49-82 %) mintavételi hely intersticiális vizében volt megfi­gyelhető. A felszált víz szulfid koncentrációja 0-77 mg/l volt, nagyobb értékeket júniusban mértünk. Az intersticiális víz szulfid koncentrációja a mélység függvényében 65-100 %-kal nőtt. A Herlakin és Nádas 3 nádon kívüli min­tavételi helyeken áprilisban 29-59 ill. 21-26 %-kal, au­gusztusban 34-43 ill. 37 %-kal volt nagyobb a szulfid koncentrációja, mint ugyanazon mintavételi helyeken a nád között. Júniusban csak a Nádas 3 nádon kívüli min­tavételi helyen volt jelentős mértékben (319-485 %-kal) nagyobb a szulfid koncentrációja a nád között mért érté­kekhez képest. A felszíni víz nitrát koncentrációja 0,09-0,37 mg/l kö­zött változott, a legnagyobb koncentrációkat áprilisban a Herlakin mintavételi helyen mértünk. Az intersticiális víz nitrát koncentrációja tavasszal nőtt a mélység függ­vényében (kivéve Herlakii mű­hely), nyáron pedig csök­kent vagy nem volt kimutatható koncentrációban jelen. A felszíni vízben nitrit csak áprilisban volt kimutatha­tó, értéke 0,13-0,32 mg/l között változott. Az intersticiá­lis vízben a mélységgel csökkent, a legnagyobb mértékű csökkenés (80-82 %) a Nádas 3 mintavételi helyen volt kimutatható. A felszült víz foszfát koncentrációja 0-0,24 mg/l volt a vizsgált periódus alatt. Az intersticiális víz foszfát kon­centrációja a mélységgel nőtt, a legnagyobb mértékű nö­vekedés a Herlakni (92-100 %), Nádas 3 (80-100 %), Körcsatorna (71-86%) mintavételi helyeken volt megfi­gyelhető. A felszíni víz nátrium koncentrációja 254-750 mg/l, nagyobb értékeket júniusban, a pusztuló nádasok vizé­ben (Nádas 3: 750 mg/l, Körcsatorna: 668 mg/l) mér­tünk. Az intersticiális vízben a mélység függvényében nőtt, kivéve júniust, amikor a Nádas 3 és Körcsatorna mintavételi helyeken a nátrium koncentráció csökkent. A legnagyobb mértékű növekedés a Nádas 3 nádon kívüli mintavételi helyen (59 %) volt megfigyelhető. A Herlak­ii és Nádas 3 nádon kívüli mintavételi helyeken 1-8 %, ill. 3-8 %-kal volt nagyobb a nátrium koncentrácó növe­kedésének mértéke, mint ugyanazon mintavételi helye­ken a nád között. A felszíni víz kálium koncentrációja a vizsgált perió­dus alatt 17-57 mg/l, magnézium koncentrációja 93-279 mg/l és kalcium koncentrációja 18,4-54,78 mg/l volt. A mintavételi helyeken és időpontokban az általunk vizs­gált kation koncentrációk az intersticiális vízben a mély­ség függvényében növekvő tendenciát mutattak. A Ná­das 3 és Körcsatorna mintavételi helyeken júniusban a nátrium, kálium és magnézium koncentráció a felszíni vízben nagyobb volt, mint az intersticiális vízben. A nád közötti mintavételi helyeken az intersticiális víz vezetőképessége, hőmérséklete, pH-ja, klorid, szulfid, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, koncentrációja kisebb, a redoxpotenciálja, a foszfát, nitrát koncentráció­ja pedig nagyobb volt, mint ugyanazon a mintavételi he­lyen a nádon kívülről származó mintákban. A vizsgált nádas területeken a felszíni és az interstici­ális vízminták fizikai-kémiai jellemzői (változók) és a mintavételi helyek (objektumok) közötti összefüggéseket standardizált főkomponens analízissel (PCA) állapították meg (2. ábra). A változók közül az első főkomponenssel (vízszintes tengely) legtöbb esetben a vezetőképesség, a nátrium, kálium, magnézium, szulfid és a szulfát koncentrációval adott korrelációt míg a második főkomponenssel főként a kalcium, klorid, foszfát, pH, redoxpotenciál, a nitrát és a hőmérséklet korrelált. Az első főkomponens - ellentétben a második főkompo­nenssel - több változóval is erősebb kapcsolatot mutatott. Az első komponens az összvariancia 43,38-59,12 %-át, a második pedig az összvariancia 18,34-31,33%-át sűríti ma­gába. A felszíni víz tulajdonságai alapján a mintavételi he­lyek közül a Nádas (3) hely, a Soproni csatorna (4) ta­vasszal egy csoportot alkotott és az első főkomponenssel mutatott pozitív korrelációt, a Fertőrákosi öböl (2) és Körcsatorna (1) mintavételi hely szintén közel volt egy­máshoz, de a második főkomponenssel mutatott pozitív korrelációt. A vegetációs periódus második felében a tó fizikai-kémiai tulajdonságainak eltérő mértékű megvál­tozásával párhuzamosan a mintavételi helyek átrendező­dése is megfigyelhető. A mintavételi helyek augusztusi ordinációs diagramján a vizsgált mintavételi helyek tel­jes elkülönülése látható. Míg a nád közül (n) és a nádcsomók közötti nádmen­tes (nk) területekről vett felszíni vízminták (5 és 3 minta­vételi hely) tulajdonságai azonosak voltak, addig a mé­lyebb (0-20, 20-40 cm-es) üledékrétegekből vett intersti­ciális víz tulajdonságai különböztek egymástól (2. ábra). Az eredmények értékelése A víz és az intersticiális víz kémiai tulajdonságainak szignifikáns tér és időbeli változásait a Fertőn a koráb­ban megjelent tanulmányok is igazolják (Gunatilaka 1984, Dinka és Bérczik 1992, Takáts et al. 1997, Dinka 1998, 2001, Szabó 2001, Szabó és Dinka 2002). A felszíni és intersticiális víz tulajdonságainak évsza­kos változása évről évre eltérő mértékű, de azonos ten­denciát mutatott, melyek változását nagymértékben a tó sekélységének, a hidrometeorológiai viszonyoknak és az előrehaladott eutrofizációnak köszönheti (Szabó és Din­ka 2002). A vezetőképesség, klorid, szulfát, nátrium, magnézi­um, kálium koncentráció évszakos változása nagy mér­tékben függ a vízszintváltozástól, amit már Szabó és Din­ka (2002) is megfigyelt. A 2002. évben a Fertő vízszintje a vegetációs periódus második felében 20-30 cm-rel csökkent a tavaszi értékhez képest (Hidrometeorológiai Állomás, Fertőrákos adatai alapján), a vízszint csökke­néssel párhuzamosan a víz elektromos vezetőképessége, pH-ja, klorid, szulfát, nátrium, magnézium, kálium kén- 9

Next