Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
152 tonnában (Marótvölgyi (KB 12) és Zala-Somogyi csatorna (KB 13)) 10 mg/m3 alatti értékű. A bentonikus, növényzetben gazdag mintavételi helyeken a víz oligotrófikus, bár a potenciális trofitási mutatók, mint a szervetlen foszfor és nitrogénformák lehetővé tennék a gazdagabb fitoplankton jelenlétét. A gyékény víz alatti szárán kialakult élőbevonat tömegét tekintve az Ingói-Berek víztájai a kis tömegű bevonathoz tartozik és különösen kis tömeg jellemzi a Zala közeli csatornából gyűjtött mintákat, kivételével a Zala-Somogy határárok gyékény bevonata, ami közepes kategóriájú. Említést érdemel a kolokán (,Stratiotes) és az úszó levelű vízi tök (Nuphar) szárain ill. levelein kialakult jelentős tömegű élőbevonat. A Fenéki-tó Ingói-Berek víz tájai és az árasztás előtt álló csatornák nád bevonatára megállapított kis tömeg a sűrű nádas állomány és a gazdag emerz és szubmerz hínárállomány fénygátlásával, árnyékoló hatásával magyarázható, és erre tipikus az élőbevonat szárazanyag tömege, még a 10 g/m2-t sem érte el. A Marótvölgyi csatornában a nád bevonatának tömegével, a keskenylevelűgyékény, gazda-növényekről egyező mennyiség volt gyűjthető. A kis klorofill-a tartalom 2000-ben all. mintavételi helyeken volt jellemző, ezzel szemben 2001-ben, a 13. mintavételi hely bizonyult heterotrofikus bevonat típusúnak. Terepi tapasztalataink alapján, ezeken a helyeken a gazdag szubmerz növényzetnek vagy a jelentősebb autochton és allochton szerves anyagterhelésnek megfelelően a konzumens és rekuperáló (heterotrófikus) típusú bevonattal találkoztunk, ezt a tényt az ETS vizsgálatok eredményei is megerősítik (7. ábra). Az ETS -aktivitás értékek a szervesanyag %-kal minhárom mintavételkor jól korrelálnak (0,75) (2. ábra). A 1. ábra tartalmazza az élőbevonat minták ETS aktivitását mindkét évben, bizonyítva, hogy a bevonatnak a heterotróf mikroorganizmusai jelentős szerepet töltenek be a lebontó, mineralizációs folyamatokban. A vízitök, nád és gyékény élőbevonata mutat nagyobb aktivitást a mocsári növényekhez képest. Az Ingói láp víztájai közül az első ütemhez kapcsolódókra jellemző a nagyobb élőbevonat ETS aktivitás, de jelentősek a helyi hatások is. Az ETS vizsgálatok eredményei bizonyítják a növények felületén kialakult élőbevonat aktív mineralizációs szerepét. Az élőbevonatra a kis klorofilla tartalom mérhető azokon a mintavételi helyeken ahol sűrű nádas, vagy szubmerz növény állományt találunk és ennek eredményeként konzumens és rekuperáló (heterotrofikus) típusú bevonat a jellemző. A mintavételi helyek másik részén, a ritkább nádas állománnyal összefüggésben az hetero-autotrofikus típus besorolás adható az élőbevonatra. A vizsgált mintavételi helyeken a zöld nád és a többi növény bevonatára a szervetlen frakció kis aránya a jellemző, hiszen a bevonatnak több mint felét a szerves anyag adja. A. 1. ábra. 2000. júliusi bevonatminták ETS-aktivitásának értékei (Kis-Balaton) Összefoglalás 2. ábra. 2001. júliusi és októberi bevonatminták ETS-aktivitásának értékei (Kis-Balaton) AlMSmmNTIMáMt (Ki. fcinw. lapt) r • 174 . 24,7. 3. ábra. Összefüggés az élőbevonat ETS -aktivitása és a hamumentes szerves anyag tartalom között (Kis-Balaton, 2000) Az Ingói-Berek területén az anyagforgalomban is tapasztalható egy kiegyensúlyozottabb állapot megvalósulása, bár jelentős a bevonat szervetlen frakciójának csökkenése is. A HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF.