Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Anda Angéla–Boldizsár Anett: A balatoni nád mikroklímájának a termőhely vízellátás-változásából fakadó eltérései
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. I. ÉVF. 1. SZ. érték 6-8 % körülire esett vissza. A napi változásnál az éjszakai órákban mindig nagyobb eltérés tapasztalható (többször 20 %-ot meghaladó mértékben), mint a napsütötte időszakban, ahol esetenként a különbség mindössze néhányra mérséklődött. Az eltérés minimuma megfigyelési időszaktól függetlenül magas napállásnál tapasztalható. óra:perc 5. ábra. A relatív légnedvesség napi változása szárazon álló és vízben álló nádnál Az állományon belüli léghőmérséklet alakulását a víz illetve a talaj fajhője közötti különbözőség determinálta. A víz jól tárolja a hőt, így nappal hűtő-, éjjel fűtőközegként működött. A napi átlagoknál júliusban tapasztalt 0,5-1,5°C-os különbség augusztusra kb. a harmadára mérséklődött, s a melegebb állományt minden esetben a vízben álló növények képezték. A korlátozott vízellátású állományokban mért léghőmérséklet szélsőségesebben változott, s teljes mérési periódus során az ingás értékének eltérése a két vízellátású növényállomány léghőmérsékletében mintegy 2-4°C között alakult. A léghőmérséklet napi változása a két vízellátású állományban némiképp eltért egymástól. Az eltérés iránya az egész mérési periódus alatt azonos volt, annak mértéke és bekövetkeztének időpontjai azonban különböztek a vegetatív és generatív fejlődési fázisban lévő állományokban. Kisugárzási túlsúly idején, valamint reggel alacsony napállásnál a vízben álló növény léghőmérséklete a magasabb (6. ábra). Magas napállástól kezdődően, júliusban 15-16 óráig, augusztusban egy kicsit tovább, 19 óráig a száraz nádállomány levegője a melegebb. Egy-egy 10 perces átlag eltérésének mértéke elérheti akár a 2°C-ot is. Az ok ismeretes, a kisugárzás túlsúlya idején a vízfelszínnek talajt meghaladó mértékű energia szolgáltatása, magas napállásnál pedig a szárazföldek intenzívebb felmelegedése eredményezi a fenti hőmérséklet alakulást. 6. ábra: A léghőmérséklet alakulása száraz, derült napokon, a nád eltérő fejlettségi stádiumaiban Az elemzett harmadik hónap, a szeptember zavartalan besugárzású napján mért vízellátásból fakadó mikroklíma változások tendenciái megegyeztek a korábbi periódusban megfigyeltekkel (7. ábra). Az eltérés a léghőmérséklet napi átlagában 0,5°C körüli. Korábban nem tapasztalt jelenség az volt, hogy a déli órákban a hőmérsékletek kiegyenlítődtek. A relatív légnedvesség tartalom alakulásában az eltérés a megelőző szakaszokhoz képest tovább csökkent, sőt a legmagasabb napállásnál volt egyetlen olyan óra, amikor a száraz állomány légnedvesség tartalma néhány %-kal meghaladta a vízben állóét. 3.4.2 Borult, csapadékos napok mikroklímája A mikroklíma mérésekre kevésbé alkalmas borús, csapadékos napokon az eltérő vízellátás hatása a relatív légnedvesség tartalom alakulásában mérsékeltebb (8. ábra), napi átlagban 10 % alatt marad, s a napon belüli menete is egyenletes, kiugró értékek abban nem jelentkeztek. A derült napokon tapasztaltakhoz képest az állományon belüli léghőmérsékleti differencia felhőzet jelenlétében minimálisra, néhány tized °C-ra szorult vissza, az állományok hőmérsékletének differenciái napmagasságtól függetlenül kiegyenlítettek lettek. 3.5 A párolgás, mint a mikroklíma egyik meghatározójának alakulása A napsugárzás egy részét a növényállomány levélzete elnyeli és felmelegszik. Mivel a növények alkotóanyaga 50-90 %-ban víz, hőkapacitása a vízhez közelálló, vagy azzal csaknem egyenlő. Ennek ellenére sem következik be a levélzet nagymértékű felmelegedése, mivel a folyamattal egyidőben a levélzet rendkívül fontos élettani tevékenységet tart fenn, s ez a transzspiráció. 2003 július 16 óra:Dere 2003. augusztus 17 2003 július 18 2003 augusztus 17