Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
4. szám - Boldizsár Anett–Varga Balázs: Mocsári növényállományok párolgási jellemzői
BOLDIZSÁR A. - VARGA B.: Mocsári növényállományok párolgási jellemzői A sás a nádnál néhány nappal korábban kelt. A növényállomány magassága 2004-ben május első felében még növekedett, május 10-én elérte a 80 cm-es magasságot, ami a tenyészidőszak további részében nem változott. A csapadékos időjárásnak köszönhetően a sás vegetatív fejlődése 2005-ben kitolódott és az állomány a maximális fejlettségét csak június elején érte el. A kifejlett sás levélfelület-indexe 2004-ben június elején, 4,77 volt (2. ábra). A növényállomány fejlettsége 2005-ben 30 %-kal elmaradt a 2004-es állapottól. A sás a tenyészidőszak során a maximális levélfelületét június végén érte el, levélfelület-indexe 3,31 volt. A sás mindkét évben augusztus elejétől száradt el. A betelepített állomány szerkezete megegyezett a természetes körülmények között fejlődő sásállományéval. A kákaállomány jellemzőinek alakulása a vizsgált időszakban: A növények március utolsó napjaiban keltek. 2004-ben az állomány magassága május közepéig jelentősen növekedett, ekkorra elérte a 80 cm-t. A vegetatív fejlődésük 2005-ben a csapadékos időjárásnak köszönhetően elhúzódott. Június közepétől az állomány alsó levélemeletei száradásnak indultak és ez augusztus végéig folytatódott. Az 1. táblázat értékeiből is látszik, hogy a maximális levélfelület 2004-ben a vegetatív fázis végén, a virágzást megelőző szakaszban (július vége) alakult ki 3,9 LAI-értékkel (1. ábra). 2005-ben is ugyanebben az időszakban mértük maximális levél felület-index értékét, ekkor 3,84 volt. A növényi jellemzők alakulása A nádállomány jellemzőinek alakulása a megfigyelések idején: A nád mindkét évben április elején kelt. Folyamatos és egyenletes fejlődés során az állomány július közepén érte el a legnagyobb magasságát, melynek értéke 2005-ben 10-40 cm-rel elmaradt az előző évi 160-170 cm-es eredményektől. Az asszimiláló levelek száma ennek ellenére 2005-ben volt több, a növények a vegetatív fázis végén átlagosan 13 levéllel rendelkeztek, míg előző évben csak 9 fotoszintetizáló levelük volt. A virágzás augusztus elején kezdődött, s a virágzat átlag 20 cm-rel növelte az állománymagasságot, mindkét évben. 1. táblázat: A növényi jellemzők alakulása 2004-ben és 2005-ben 1. ábra: A nád asszimiláló levélfelületének alakulása a vizsgált időszakban Az ET-kádban tenyésző nád átlagmagasságát összehasonlítva a Balaton-parti nádállomány átlagmagasságával, elmondható, hogy a liziméterben fejlődött nád magassága a természetes állomány értékeinek mintegy 60 %-át érte el kifejlett állapotban. Az ok a liziméter tenyészedényeinek csekély mélységével (1 m), a gyökerek növekedésére gyakorolt gátló hatásával hozható kapcsolatba (Anda, 2001). A sásállomány jellemzőinek alakulása a megfigyelések idején: [Hetek] 3. ábra: A káka asszimiláló levélfelületének alakulása a vizsgált időszakban A kifejlett káka maximális levélfelület-indexe 2004. június második felében 3,14 volt (3. ábra). A növények 2005-ben fejlettebbek voltak, mint az előző évben, június elején a levélfelület-index 4,6-os LAI-értékkel érte el maximumát, de az állományszerkezetet figyelembe véve mindkét évben megfelelően reprezentálták a természetes állományt. A vízfelhasználás alakulása 2. táblázat: A növény-konstansok alakulása 2004/2005 (Számolt PET/ET) 2004-ben a számolt növény-konstansok tenyészidőszakbeli átlagértéke minden növény esetében magasabb volt, mint 1 (2. táblázat), tehát az ET káddal mért vízfelhasználás nagyobb volt, mint a számított párolgás érték. A konstansok a tenyészidőszakon belül májustól mindhárom esetben csökkenő tendenciát mutattak. A kezdeti fejlődést követően jelentősen megnőtt a növények vízfogyasztása, de ennek magyarázata a különböző növényeknél eltérő okokra vezethető vissza. A nád rizómás növény, mely a kelés kezdetétől jelentős mennyiségű vizet raktároz, főleg a rizómában és a vegetatív szervei felépítéséhez is sok vízre van szüksége. A LAI m2/m2 Levélfelület cmlnövény Tőszám változása db/m2 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Max. Átlag Max. Átlag Max. Átlag Max. Átlag tóltólig Nád 3,9 2,94 3,84 2,6 347 255 286 219 150 112 134 112 Sás 4,77 3,7 3,3 2,44 264 231 198 157 180 135 166 135 Káka 3,14 2,3 4,59 2,99 233 166 265 178 141 120 173 135 [Hetek] [Hetek] 2. ábra: A sás asszimiláló levélfelületének alakulása a vizsgált időszakban 5 4,5 4 1- 3,5 I 3 *E 2,5 1,5 1 0.5 0 -2004 -2005 ro Növény: Nád Sas Ráka Hónap/Év 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Április 0,97 0,79 0,87 0,76 1,27 0,79 Május 1,45 0,72 1,44 1,02 1,41 1,23 Június 1,26 0,77 1,17 1,05 1,24 1,28 Július 1,09 0,83 1,07 0,94 1,17 1,07 Augusztus 1,08 0,76 0,89 0,82 0,88 0,96 Tenyészidőszak 1,17 0,77 1,08 0,92 1,19 1,12