Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
Desmidiales rend fajainak előfordulása diatomológiai célra vett bevonat-és makrofiton hálózásos mintákban Czuczay Diána1, Padisák Judit1, Stenger-Kovács Csilla1 és Borics Gábor2Pannon Egyetem, Analitikai, Környezettud. és Limnológiai Int., Limnológia Int. Tanszék, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. 2 Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 4032. Debrecen, Piac u. 9/b Kivonat: A Víz Keretirányelv (VKI) megalapozására tervezett, 2005-ös ECOSURV projekt során kiderült, hogy a síkvidéki kisebb folyóvizekben a diatóma indexek csak nagy bizonytalansággal használhatók ökológiai állapotbecslésre. Az e program során, magyarországi síkvidéki vizekben diatomológiai célra vett bevonatmintákban vizsgáltuk a Desmidiales rend fajainak előfordulását annak megállapítására, hogy az azokban előforduló Desmidiales rendbe tartozó algák alapján vajon megbízhatóbb eredményeket kapunk-e, mint a diatóma adatok alapján történt becsléssel. Belgiumban kidolgoztak egy olyan minősítési rendszert (Coesel, 2004), mely kvalitatív adatok kvantifikálásán át alkalmas a Desmidiales rend fajainak előfordulása alapján ökológiai állapotbecslésre. 80 különböző helyről származó mintát vizsgáltunk meg, melyekben 18, a Desmidiales rendbe tartozó fajt találtunk. 61 mintában nem találtunk Desmidiales rendbeli taxont. Az eredmények alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a VKI által meghatározott, diatóma standard módszer alapján gyűjtött minták nem alkalmasak a Desmidiales taxonok alapján történő minősítésre, mert nem szolgáltatnak florisztikailag megfelelően részletes adatokat. 2007 nyarán makrofiton hálózással gyűjtöttünk hét mintát, melyekben összesen 23 faj fordult elő, mintánként 2-12-es taxonszámban. Ez utóbbi módszer ill. a Desmidiales alapú minősítés elsősorban a természetvédelmi érték meghatározására ajánlható a jövőben. Kulcsszavak: Desmidiales, Víz Keretirányelv, ECOSURV, vízminősítés Bevezetés Az Európai Unió Víz Keretirányelv (VKI) a fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programját határozza meg, amelynek célja, hogy legkésőbb 2015-re a felszíni vizek jó ökológiai és kémiai állapotúak legyenek (Somlyódy és Szilágyi, 2004). A VKI a folyóvizek monitorozására a bevonat algáinak vizsgálatát is előírja. A hazai és nemzetközi gyakorlatban erre a több ok miatt (pl. standardizált mintavétel, világos taxonómiai elkülönítő bélyegek, magas fajszám, tartós preparátumok formájában történő archiválhatóság, stb.) a kovaalgákat használjuk, bár vannak törekvések az egyéb algák alapján történő állapotbecslésre is (Foerster és Gutowski, 2006). A 2005-ös projekt tapasztalatai szerint a hegy- és dombvidéki területeken a kovaalga indexek megbízható eredményeket adnak az ökológiai állapotról (Van Dam és mtsi., 2005) még a nehezebben kezelhető hidromorfológiai változtatások esetén is (Stenger-Kovács és mtsi., 2006), de gyakran vezetnek ellentmondásos minősítésre síkvidéki kis vízfolyásokban. Belgiumban kidolgoztak egy olyan rendszert (Coesel, 2004), mely kvalitatív adatok kvantifikálásán át alkalmas a Desmidiales rend fajainak előfordulása alapján ökológiai állapotbecslésre. Arra gondoltunk, hogy az ECOSURV mintákból hátha jobb eredményt kapunk a Desmidiales rendbe tartozó algák határozásával, mint a diatómákkal. Anyag és módszer A vizsgálatokat a Víz Keretirányelv által meghatározott, 2005-ös ECOSURV projekt során vett bevonatmintákon végeztük (a kódok jegyzékében az eredeti ECOSURV kódot megtartottuk). A fitobentosz mintavételezését alapvetően az ECOSURV Mintavételi Kézikönyv alapján végezték, mely a diatóma mintavételekre a Kelly és mtsi. (1998) által kidolgozott módszert írja elő. Mintavételi helyként elsődlegesen a vízfolyások középső szakaszait választották ki. Az eredeti leírás szerint a fitobentosz mintavételek optimális gyűjtési ideje a január és május közti időszak oly módon, hogy az a nagyobb árhullámok levonulása utáni hónapban ne történjen mintavétel. Minthogy 2005-ben az egész tavaszi időszakban előfordultak áradások az ország különböző területein, a mintavételek valamelyest készek. Szubsztrátok vonatkozásában folyóvizekben a kőről, állóvizekben a nádról (Phragmites) történő bevonatvétel az optimális, s csak ezek hiánya esetén választandó egyéb felület. Eredmények és értékelés A munka során talált Desmidiales taxonok a következők: Closterium acerosum RALFS - 2005/288; 282; 283; 284 C. aciculare T. WEST - 292 C. dianae RALFS - 2005/283; 284; 292; 293; 294 C.ehrenbergii RALFS - 2005/209; 2005/379; 2005/163; 2005/171; 2005/176; 282; 292; 293 C. incurvum BRAÉBISSON - 292; 293, 294 C. kuetzingii BRÉBISSON - 293 C. lanceolatum KOTZING- 2005/233 /. ábra: Mintavételi helyek A mintákat (minden helyen 2 párhuzamban) 25-ös formalinnal tartósították, ml-es műanyag edénybe mosták és 1/10-rész 36-38 %-os formalinnal tartósították. A munka során 80 különböző helyről származó mintát vizsgáltunk, melyeket síkvidéki vizekből gyűjtöttek. 2007-ben hét hasonló mintavételi helyen makrofiton hálózással vettünk mintákat. A Desmidiales előfordulásra pozitív mintavételi helyek kódjai a következők: 2005/103 -Nádor-csatorna (nád); 2005/162 - Alpár-Nyárlőrinci csatorna (nád); 2005/209 - Széksóstói-főcsatorna; 2005/221 - Élővíz-csatorna (nád); 2005/232 - I. Kurjántói-övcsatorna (gyékény); 2005/283 - Kunkápolnási mocsarak (gyékény); 2005/288 - cukorgyári tó, Hatvan (nád); 2005/289 Ménes-völgyi tározó (gyékény); 2005/297 - Jászsági öntöző főcsatorna (nád); 2005/300 - Tápiószecsői I. sz. halastó (keskenylevelű gyékény); 2005/379 - Egyesült Tápió (ágas békabuzogány); 2005/163 -Hanság-főcsatorna (nád); 2005/171 - Kati-ér (sás); 2005/176 - Villongó-ér (nád); 2005/212 - Körös-éri főcsatorna (gyékény); 2005/233 -Körös-ér (nád); 2005/280 -Károlyi-tározó (nád); 2005/290 - Nyugatifőcsatorna (nád); 282 - Érpatak Nyíregyháza-Nyírszőlős (Potamogeton pectinatus); 283 - Lónyai-csatorna Buj (Ceratophyllum); 284 - Tisza Balsa rév (fűzgyökér); 291 - Csaronda Tiszakerecsen (növényi törmelék); 292 Gőgő Szenke Penyige (Trapa natans); 293 - Batár Magosliget (Lemna spp.); 294 - Túr Kishódos (Ceratophyllum). Leitz HM LUX 3 típusú fénymikroszkópot használtunk a minták tanulmányozásához, 40x-es nagyítású lencsével. Frissen készített preparátumokkal dolgoztunk. A Desmidiales rendbe tartozó fajokról digitális fényképeket is készítettünk FinePix F700-as típusú digitális kamerával, valamint Digital Blue QX5 Computer Microscope-pal, így segítve a dokumentálást. A határozást Fehér (1999, 2002) cikkei, és Lenzenweger (1996, 1997, 1999, 2003) flóramunkái alapján végeztük. vvoT* X * x x*j C , itrtáMn taHM DaiHHMiil«o* ntrm 2 «a,