Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

1. szám - Nebojszki László: 350 éve született Luigi Ferdinando Marsigli

NEBOJSZKI L.: 350 éve született L. F. Marsigli­ ­entette. Visszatért szűkebb szülőföldjére, ahol gyűjte­ményeit és kéziratait (a Duna-monográfia összegyűjtött anyagaival együtt) az 171­0-ben kötött szerződés alapján a megfelelő elhelyezést vállaló szülővárosnak ajándé­kozta. Életének következő időszakában az új bolognai tudományos központ és csillagvizsgáló kialakításával foglalkozott. DANUBIUS PANNONICO MUSICUS, Observationibus GEOGRAPHICA, ASTRONOMICIS, HYDROGRAPHICIS, HISTORICIS, PHYSICIS PERLUST RAT US Et in fex Tomos digeftus AB ALOYSIO FERD. COM. MARSILI Socio Regiarum Societatum Parifienfis, Londinenfis, Monfpelienfis. TOMUS PRIMUS HAGM COMITVM, Apud P. Goni, R. CHR. ALBIITI, P. DI HONDT. AMSTELODAM!, Apud Hu«. Unwm & Fhamj. Chanooion. M. D. CC XXVI Az 1726-ben megjelent Duna-monográfia első A jogi akadályok elhárulásával (a tulajdonjoggal ek­kor már Bologna rendelkezett), az 1720-as évek elején felcsillant a lehetőség a Duna-monográfia kiadására. Az 1723. márciusában hollandiai könyvkereskedőkkel meg­kötött szerződés aláírása után, lázas előkészítési munká­kat követően 1726-ban jelent meg a részletesen „Panno­nico-Musicus observationibus geographicis, astronomi­cis, historicis, physicus perlustratus" című, több mint 20 esztendei magyarországi gyűjtőmunka adatait összegző 6 kötetbe rendezett (59 é­ 43 centiméter méretű bőrkötéses) könyvsorozat. Az első kötet a Duna mentét mutatja be föld- és vízrajzával, csillagászati észlelésekkel kiegészít­ve; a második kötet a régészeti emlékeket tárgyalja; a harmadik kötet az ásványokat és ásványvizeket dolgozza fel; a negyedik kötet a vizek (elsősorban a Duna­ élőlé­nyeivel foglakozik; az ötödik kötet a Duna mentén meg­figyelt madarakról szól; a hatodik kötet az előző részek­ben nem tárgyalható megfigyeléseit gyűjti csokorba (pl. írt a tiszavirágról). Marsigli ez idő tájt tartott előadásaiban már felhívta a figyelmet az Európában meglévő és ebben az időben egymás után alakuló újabb akadémiák tudományos e­gyüttműködésének szükségességére. Ezzel is megelőzte korát ... Szívbetegségben, 1730. november 1-én hunyt el, és a bolognai Szent Magdolna templom lett végső nyughelye. Emlékét, munkásságának anyagát szülővárosa kegyelet­tel őrzi. Az eredeti Marsigli kiadványok a hazai régiségkeres­kedések ritkán felbukkanó, értékes kincsei. Legutóbb, az egyik ismert budapesti antikvárium 2008-as árverésén 100­0000 Ft-os leütési áron akadt gazdára a bolognai tu­dós azon könyve, amely 1741-ben jelent meg és az 1726-ban kiadott „Danubius Pannonico-Mysicus" térképeit külön kötetben tartalmazza. A ,,Danubius Pannonico-Mysicus" 1744-ben megjelent francia nyelvű kiadása pedig egy másik fővárosi antikvárium 2005-ös árverésén 480 000 Ft-ért kelt el. Végezetül, Marsigli főművének és munkásságának megítéléséül álljon néhány méltatás. Számunkra legfon­tosabb összefoglaló munkájáról, a „Danubius Pannoni­co-Musicus "-ról, Hanák János 1849-ben kiadott, „Az ál­lattan története és irodalma Magyarországban" című könyvében a következőket írta: „Az egész munka királyi pompával van kiállítva, valamint az akkori nyomtatásnak és metszésnek dísze és remeke ...a szerző terjedelmes is­meretének és vizsgáló szellemének elvitázhatlan tanújele és halhatatlan nevének legméltóbb, legmaradandóbb em­léke. " Vutskits György - a magyar halfauna egyik feldol­gozója - az 1918-ban megjelent „A Magyar Birodalom állatvilága /­//." című könyvben így értékelt: „Mivel halfajaink kétharmadának leírását Marsigli-nek köszön­hetjük, latin nyelven írott munkáját joggal nevezhetjük a magyar tudományos ichthyológia megteremtőjének." Schenk Jakab az előbb említett műben Marsigli dísz­munkáját teljesen korának tudományos színvonalán álló­nak ítélte meg. „Leírásai és képei alapján összesen 45 faj agnoszkálható, köztük számos ritkaság és egy olyan faj, amely azóta kiveszett hazánkból ... Munkája elévül­hetetlen kútforrása a magyar madártannak. " - írta a ma­dártani részről. „A magyar földet megismertető régi ter­mészettudományi írók közül Marsigli Alajos Ferdinánd gróf egész fejjel magaslik ki. " - olvashatjuk a Termé­szettudományi Közlönyben, halálának kétszázadik évfor­dulóján (1930) dr. Gaál István emlékezésében. Dr. Uher­kovich Gábor szerint (Ártér, 1992) „Ez a Danubius Pan- Marsigli térképe Baja környékéről az 1726-ban megjelent munkában (VIII. szelvényrajz részlete)

Next