Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
16 Ezzel ellentétben Stenger-Kovács és Padisák (2009) a nádnak és a kőnek a bevonatát is hasonlónak találta a Balatonban, bár fajszám tekintetében ők is jelentős különbségeket találtak. Az általunk elvégzett elemzések azt mutatták, hogy a valódi inert alzatnak tekinthető mesterséges alzat kovaalga-közösségei a természetes alzatok közül a nád bevonatára hasonlítottak. Stenger-Kovács és Padisák (2009) ugyancsak azt az eredményt kapták, hogy a Balatonban a stégen képződött bevonat leggyakoribb fajai gyakorlatilag ugyanazok voltak, mint a nádé. Ács et al. (2008) Velencei-tóban elvégzett vizsgálatai is hasonló eredményt hoztak, vagyis ott is kimutatható volt a zöld nád és a mesterséges alzatok bevonatának hasonlósága, de csak az érett bevonat esetében (május után gyűjtött). Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy nem mindegy a mesterséges alzat anyaga és felületi tulajdonságai, mert pl. a sima felszínű műanyag alzatokon igen eltérő algaösszetételt találtak (Kröpfl et al. 2006, Ács et al. 2008). Jelen vizsgálatunkban a kő és az üledék flórája jelentősen különbözött az üvegfelületen kialakult bevonat kovaalga összetételétől. Mind az epifiton, mind az epipelon mintákban nagy számban találtunk euplanktonikus fajokat, amelyek nem valódi tagjai a bevonatnak, így befolyásolhatják a minősítést is. Ezen felül a köveken számos esetben találtunk megtelepedő kagylókat, szivacsokat, valamint a tóban élő hattyúk is táplálkoznak a bevonatból. Ezek, mint stressz faktorok, jelentősen befolyásolhatják a part menti köveken kialakuló bevonat fajösszetételét. További hátrány, hogy mind a parti kövek, mind az üledék akkumulálja a korábbi évekből származó elhalt sejteket, míg a nád minden évben friss hajtásokat hoz, így az adott időszak vízminőségi állapot változásaira reflektál. Mindezt megerősítette, hogy a nádról, valamint mesterséges alzatról gyűjtött perifiton minták alapján számolt minősítési értékek jól, illetve szignifikánsan korreláltak a főbb kémiai paraméterekkel. A kő és az üledék esetében csak gyenge korrelációkat kaptunk. Összefoglalás Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a Balaton különböző természetes alzatain eltérő fajösszetételű kovaalgaközösségek alakulnak ki. A kő és az üledék bevonata eredményeink alapján nem alkalmas állapotbecslésre, mivel az itt élő kovaalga-közösségeket számos egyéb tényező befolyásolja a víztest vízkémiai tulajdonságain kívül (planktonikus fajok jelenléte, legelési nyomás, elhalt sejtek akkumulálása). Bár vizsgálatunk alapján a mesterséges felszínen kialakult bevonat koraalga fajösszetétel igen hasonló volt a nádon kialakult bevonatéhoz, továbbá a perifiton minták alapján számolt minősítési értékek a kémiai változókkal is jól korreláltak, valamennyi tényező figyelembevételével egyértelművé vált, hogy a nád, mint a Balaton litorális régiójának legjellemzőbb természetes alzata, a legalkalmasabb a tó monitorozására, ökológiai állapotának megítélésére. Figyelembe véve a mesterséges alzatok használatának körülményességét (kihelyezés, mintavétel) és az eljárás anyagi vonzatait is (legyártás, kihelyezés költsége, rongálás esetén pótlás), megállapítottuk, hogy mintavételi alzatnak a zöld nád megbízhatóan alkalmas. A Balaton fitobentonjának monitorozására mesterséges alzatra a továbbiakban nincs szükség, de a természetes felületek híján más vizek esetében értékes kiegészítés lehet. Irodalom Ács, E. (2007): A Velencei-tó bevonatlakó algáinak tér- és időbeli változása, kapcsolata a tó ökológiai állapotával. (Spatial and temporal change of epiphytic algae and their connection with the ecological condition of shallow lake Velencei-tó (Hungary). Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica 17, Hydrobiologica Monographs Vol. 1: 9-111. Ács, É. Borsodi, A.K., Kiss, B., Kiss, K.T., Szabó, K.É., Vladár, P., Várbíró, G. Záray, Gy. (2008): Comparative algological and bacteriological examinations on biofilms developed on different substrata in a shallow soda lake - Aquat. Ecol. 42: 521-531. Dohet, A., Ector, L„ Cauchie, H-M.. Hoffmann, L. (2008): Identification of benthic invertebrate and diatom indicator taxa that distinguish diff erent stream types as well as degraded from reference conditions in Luxembourg. - Animal Biology 58: 419-472. King, L., Clarke, G.. Bennion, H., Kelly, At, Yallop, M. (2006): Recommendation for sampling littoral diatoms in lakes for ecological status assessments. - Journal of Applied Phycology 18: 15-25. Kiss, K. T. & J. Padisák, 1990. Species succession of Thalassiosiraceae: Quantitative studies in a large, shallow lake (Lake Balaton, Hung.). In. H. Simmola, /ed./ Proceed. 1 Oth Intem. Diatom Symp. Koeltz. Koenigstein. p: 481 -490. Kitner. hi & Poulickova, A. (2003): Littoral diatoms as indicators for the eutrophication of shallow lakes. - Hydrobiologia 506-509: 519-524. Kohonen, T. (2001): Self-organizing maps. Third edition. Springer, Berlin. Kröpfl, K., Vladár, P.. Szabó, K . Acs, E., Borsodi, A., Szikora, S., Caroli, S., Záray, Gy. (2006): Chemical and biological characterisation of biofilms formed on different substrata inTisza river - Environmental Pollution 144: 626-631. Lakatos, Gy., Acs, É., Kiss, K.M.. Varga, É., Bíró, P. (2006): Ecological classification of epilithon in two shallow lakes in Hungary. - Verh. Internat. Verein. Limnol. 29: 1782-1784. Lakatos. Gy., Bíró, P. (1991): Study on chemical composition of reed-periphyton in Lake Balaton. - BFB-Bericht 77: 157-164. Leiconte, C„ Coste, At, Prygiel, J. (2008): OMNIDIA version 5.2 software for diatom-based water quality assessment. CD-ROM MSZ EN 13946:2003: The European Standard. Water quality. Guidance standard for the routine sampling and pre-treatment of benthic diatoms form rivers Podani., J. (2000): SYN-TAX 2000 Computer programs for data analysis in ecology and systematics (User's Manual). Stenger-Kovács, Cs., Buczkó, K., Hajnal, E., Padisák, J. (2007): Epiphytic, littoral diatoms as bioindicators of shallow lake trophic status. Trophic Diatom Index for Lakes (TDIL) developed in Hungary.- Hydrobiologia 589:141-154. Stenger-Kovács, Cs., Padisák, J. (2009): Kovaalga összetétel a Balaton különböző alzatain. - Hidrológiai Közlöny 89/6: 174-177. Vörös, L., Kovács, A., Mózes, A., Bányász, D., Németh, B. (2005): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2004. évi eredményei, 7-15. Vörös, L., Kovács, A., Pajer, Gy., Mózes, A. (2004): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői.-In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2003. é. eredményei: 7-15. Vörös, L., Kovács, A., V.-Balogh, K. (2002): A fitoplankton és a fitodentosz változásainak kutatása. - In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2001. évi eredményei: 13-21. Vörös, L., Kovács, A., V.-Balogh, K. (2003): A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2002. évi eredményei: 9-17. Vörös, L., Kovács, A., V.-Balogh, K, Tálos, A. (2001): A fitoplankton és a fitodentosz változásainak kutatása. In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2000. évi eredményei: 25-33. Vörös, L. Somogyi, B., V.-Balogh, K., Németh B. (2006): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. - In: Mahunka, S. & Banczerowski, J. (eds): A Balaton kutatásának 2006. évi eredményei, 7-15. Wetzel, R.G. (1996): Benthic algae and nutrient cycling in lentic freshwater ecosystems. - In: Stevenson, R.J., Bothwell, M.L., Lowe, R.L. (eds.): Algal Ecology. Freshwater benthic ecosystems. - Academic Press, USA, 753 pp. Is it necessary to use artificial substrate for ecological status assessment based on benthic diatoms in case of Lake Balaton? Bulla, B.', Kiss K. T.', Reskóné N. M.2, Várbíró G.1, Ács É. Abstract: In 2008 benthic diatom communities of Lake Balaton were investigated. Samples were collected in June and August, at 6 sampling sites in the littoral region from reed, stone, sediment and artificial substrate. Besides we examined samples collected from artificial substrate at 3 sampling sites in the pelagic region. The main goals of the study were to find out if there is a difference between the benthic diatom composition of natural substrates and the artificial substrate and to establish which is the most appropriate substrate for the ecological status assessment in the case of Lake Balaton, which is the only element of type 16 in Hungarian typology. Collected samples were processed according to standard methods and were examined both with light- and scanning electron microscope. Data sets were analysed with multivariate statistical analyses: cluster-analysis, principal components analysis (PCA), principal coordinate analysis (PCoA) and Self Organizing Map (SOM) method. Our results showed that the benthic diatom flora of the different substrates clearly differ from each other. Periphyton of the artificial substrate was very similar to epiphytic communities. Diatom indices calculated on the basis of these samples showed strong correlation with the main chemical variables, while indices calculated from the data of epilithon and epipelon samples not. Our results showed that the epiphyton reflects the chemical properties of the water body therefore it is suitable for ecological status assessment. Considering its circumstantiality and costs there is no need to use artificial substrate in the case of Lake Balaton. Keywords: diatoms, ecological status, Water Framework Directive, substrata, Balaton. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6. SZ.