Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. Az 1. ábra a részletes G-kategóriák szerinti területeket és azok részesedését szemlélteti az összes nádas területben. Az ábrán feltüntetett adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a balatoni nádasoknak mindössze 12%-a az, amit rendszere­sen aratnak - ezért 1- vagy 2-idejű - ezért minden további előkészítés nélkül alkalmas gazdasági hasznosításra. Ez a G2 kategória. A G2/G1 kategória további 90 ha-t (6,25%) jelent, ami csak a felmérés előtti 1-2 évben nem volt aratva, így egy tisztító vágással már alkalmas nagygépes aratásra. A learatott növényzetből még húzható ki felhasználásra al­kalmas nád is, így az előkészítés költségei néhány %-kal csökkenthetők. A G2 és G2/G1 kategóriák gazdasági hasznosíthatósága a legkönnyebben elérhető, a lehető legjobb­­ export - bala­toni minőségű nád állítható elő ezeken a területeken. Ezek összesen 267 ha-t tesznek ki a 2010-2011. évi felmérés ered­ményei alapján, az össz. nádasterület 18,5 %-át. A G1/G2 kategóriába tartozó nádasállomány előkészítése már hosszabb időt, 1-2 évet igényel, de a 2. évben már nyer­hető ki hasznosítható nád, de az export minőséget csak több év után érné el. Területük 104 ha, 7,2 %. A G1 - gazdasági szempontból még rehabilitálható - ná­dasok területi részesedése a legnagyobb, 641 ha, 44,4 %. A G1-kategóriába sorolás okától függően a rehabilitációnak és utána a gazdasági hasznosíthatóság két fő csoportja van. A többidejű­ sokidejű állományok 3-5 év alatt tisztító, felújító, megerősítő vágással nagygépes aratásra alkalmassá tehetők. Esetleg kiegészítős cserjeirtásra szükség lehet, ha a bokor­füzesek már felverték. A bejárókkal, stégekkel felszabdalt területeken azok megszüntetése a fő költségösszetevő, az e­­gyidejűvé tétel mellett. Ha azokat nem lehetséges megszün­tetni, akkor a táblamérettől függően lehetséges, hogy csak kisgépes aratásra lesz alkalmas. Fenti 4 kategóriának az össz­területe 1012 ha, az összes balatoni nádas (1444 ha) 70 %-a. Csupán gazdasági hasznosíthatóság szempontjából néz­ve, ezen a mintegy 1000 ha-on állítható elő potenciálisan piacképes termék. Reálisan nézve azonban, figyelembe vé­ve az egyéb körülményeket is - pl. a természetvédelmi szempontokat,­­ a G1 kategóriának legfeljebb a felével, az­az kb. 320 ha-ral célszerű számolni, így mintegy 700 ha (a balatoni nádasok 48 %-a) jöhetne számításba gazdasági hasznosíthatóság szempontjából. Ez teljes mértékben összevethető a XX. sz. utolsó negye­dének adataival és elérésének megvan a realitása. Egy fon­tos tényezőt leszámítva: az időközben elvesztett felvevő pi­acokat, de ennek elemzése nem tárgya jelen tanulmánynak. A balatoni nádasoknak ezt a mintegy 50%-át el is kellene távolítani, mivel a gazdasági hasznosíthatóság mellett az a­­ratás fontos tényezője a nádasok megújításának, fenntartá­sának, a nádasok „jó karba” helyezésével, ill. „jó karban” tartásával. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy­­ különösen az összefüggő, nagy területű, nagy öblözeti nádasoknak szük­sége van a rendszeres aratásra, a rizóma és gyökérzóna át­­szellőzése, légköri oxigénnel való ellátása érdekében, az an­aerob tőzeges vagy szapropél iszapos környezetben. Ennek mechanizmusa röviden összefoglalva az, hogy a nádnövény szárában levegőztető szövet (aerenchima) van, amin keresz­tül, a Venturi-hatás (kémény-elv) eredményeként a levegő (télen is) lejut a gyökérzethez, azaz nem ful­lad be nádas. Az elhasznált levegő a letöredezett vagy levágott nádszáron keresztül jut vissza a légkörbe, mivel az ép nád egyébként vissza­ irányban jól zár. A nád aratásának ebből a szempont­ból is kiemelkedő jelentősége van. Sok esetben éppen a le­­töredezettség vagy aratás hiánya az oka annak, hogy zárt nádasok közepe befullad, kipállik, és a nádas pusztulása on­nan indul meg. A vízoldali nádasok eltávolításának pedig abban is van jelentősége, hogy a hullámzás - a jelenleg erősen szabályo­zott vízjáték mellett is - minél nagyobb mértékben át tudja öblíteni a nádast, hogy az ott felgyűlő szervesanyag-bomlás­­termékek kiöblítődjenek, az állományok átöblítődjenek, a­­mennyire csak lehetséges. Ha a vízszélen nincs learatva a nád, akkor ez az átöblítődés nem vagy csak korlátozottan mehet végbe, így a bomlástermékek az állomány belsejében halmozódnak fel, anoxiát, anaeróbiát okozva, ami ugyan­csak a nádas pusztulásához vezethet. Fentiek alapján belátható, hogy a nádasok egy részének learatása - amellett, hogy gazdasági hasznot is eredményez­het - a nádasok jó egészségi állapotának fenntartásában is fontos szerepet játszik. Az aratás része kell legyen a nádas-kezelési (növényzet­kezelési) tervnek, aminek elkészítése a jelenlegi felmérések eredményeire alapulhatnak. Ezt a kezelési tervet települé­senként célszerű elkészíteni, külön figyelemmel a vízben ál­ló és a szárazföldhöz csatlakozó állományokra. Ennek során feltétlenül figyelembe kell venni a természetvédelmi szem­pontokat is, de a jelen tanulmány tárgyát képező gazdasági hasznosíthatóság szempontjait is. Összefoglalás, következtetések, javaslatok A balatoni nádasok 2010-2011. évi felmérésének és gaz­dasági hasznosíthatóság (G-kategóriák) szerinti minősítésé­nek legfontosabb eredményeit összefoglalva, az alábbiakat lehet kiemelni. A növényzetminősítés során felmért 2706 ha-nyi termé­szeti területből 1444 ha-t borítanak nádasok (53 %). Ezek a­­zonban csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy ki­terjedésű állományokat, az 1 ha-nál kisebb foltok részesedé­se jelentős. A nádasok mintegy 50 %-a gazdasági hasznosíthatóság szempontjából még tekintetbe vehető. Kezelési terveket el­sősorban ezekre érdemes készíteni. Ennek időkorlátait a gazdasági, jogszabályi kereteken túlmenően mindenekelőtt a biológiai folyamatok állítják be: a felújítás, rehabilitálás elmaradása az állományok további leromlásával jár, és na­gyon gyorsan eléri azt a minőségi állapotot, amikor már hiá­bavalóvá válik minden ráfordítás tervezése, a beavatkozás nem járhat az elvárt eredménnyel. A nádasok gazdasági Balatoni nádasok területi megoszlása, G-kategóriák szerint, 2010-2011. hu, %­ GO: 201,8: G2; 176,3; 1. ábra. Az gyes G-kategóriák részesedése az összes nádas területben

Next