Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
70 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. Az 1. ábra a részletes G-kategóriák szerinti területeket és azok részesedését szemlélteti az összes nádas területben. Az ábrán feltüntetett adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a balatoni nádasoknak mindössze 12%-a az, amit rendszeresen aratnak - ezért 1- vagy 2-idejű - ezért minden további előkészítés nélkül alkalmas gazdasági hasznosításra. Ez a G2 kategória. A G2/G1 kategória további 90 ha-t (6,25%) jelent, ami csak a felmérés előtti 1-2 évben nem volt aratva, így egy tisztító vágással már alkalmas nagygépes aratásra. A learatott növényzetből még húzható ki felhasználásra alkalmas nád is, így az előkészítés költségei néhány %-kal csökkenthetők. A G2 és G2/G1 kategóriák gazdasági hasznosíthatósága a legkönnyebben elérhető, a lehető legjobb export - balatoni minőségű nád állítható elő ezeken a területeken. Ezek összesen 267 ha-t tesznek ki a 2010-2011. évi felmérés eredményei alapján, az össz. nádasterület 18,5 %-át. A G1/G2 kategóriába tartozó nádasállomány előkészítése már hosszabb időt, 1-2 évet igényel, de a 2. évben már nyerhető ki hasznosítható nád, de az export minőséget csak több év után érné el. Területük 104 ha, 7,2 %. A G1 - gazdasági szempontból még rehabilitálható - nádasok területi részesedése a legnagyobb, 641 ha, 44,4 %. A G1-kategóriába sorolás okától függően a rehabilitációnak és utána a gazdasági hasznosíthatóság két fő csoportja van. A többidejű sokidejű állományok 3-5 év alatt tisztító, felújító, megerősítő vágással nagygépes aratásra alkalmassá tehetők. Esetleg kiegészítős cserjeirtásra szükség lehet, ha a bokorfüzesek már felverték. A bejárókkal, stégekkel felszabdalt területeken azok megszüntetése a fő költségösszetevő, az egyidejűvé tétel mellett. Ha azokat nem lehetséges megszüntetni, akkor a táblamérettől függően lehetséges, hogy csak kisgépes aratásra lesz alkalmas. Fenti 4 kategóriának az összterülete 1012 ha, az összes balatoni nádas (1444 ha) 70 %-a. Csupán gazdasági hasznosíthatóság szempontjából nézve, ezen a mintegy 1000 ha-on állítható elő potenciálisan piacképes termék. Reálisan nézve azonban, figyelembe véve az egyéb körülményeket is - pl. a természetvédelmi szempontokat, a G1 kategóriának legfeljebb a felével, azaz kb. 320 ha-ral célszerű számolni, így mintegy 700 ha (a balatoni nádasok 48 %-a) jöhetne számításba gazdasági hasznosíthatóság szempontjából. Ez teljes mértékben összevethető a XX. sz. utolsó negyedének adataival és elérésének megvan a realitása. Egy fontos tényezőt leszámítva: az időközben elvesztett felvevő piacokat, de ennek elemzése nem tárgya jelen tanulmánynak. A balatoni nádasoknak ezt a mintegy 50%-át el is kellene távolítani, mivel a gazdasági hasznosíthatóság mellett az aratás fontos tényezője a nádasok megújításának, fenntartásának, a nádasok „jó karba” helyezésével, ill. „jó karban” tartásával. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy különösen az összefüggő, nagy területű, nagy öblözeti nádasoknak szüksége van a rendszeres aratásra, a rizóma és gyökérzóna átszellőzése, légköri oxigénnel való ellátása érdekében, az anaerob tőzeges vagy szapropél iszapos környezetben. Ennek mechanizmusa röviden összefoglalva az, hogy a nádnövény szárában levegőztető szövet (aerenchima) van, amin keresztül, a Venturi-hatás (kémény-elv) eredményeként a levegő (télen is) lejut a gyökérzethez, azaz nem fullad be nádas. Az elhasznált levegő a letöredezett vagy levágott nádszáron keresztül jut vissza a légkörbe, mivel az ép nád egyébként vissza irányban jól zár. A nád aratásának ebből a szempontból is kiemelkedő jelentősége van. Sok esetben éppen a letöredezettség vagy aratás hiánya az oka annak, hogy zárt nádasok közepe befullad, kipállik, és a nádas pusztulása onnan indul meg. A vízoldali nádasok eltávolításának pedig abban is van jelentősége, hogy a hullámzás - a jelenleg erősen szabályozott vízjáték mellett is - minél nagyobb mértékben át tudja öblíteni a nádast, hogy az ott felgyűlő szervesanyag-bomlástermékek kiöblítődjenek, az állományok átöblítődjenek, amennyire csak lehetséges. Ha a vízszélen nincs learatva a nád, akkor ez az átöblítődés nem vagy csak korlátozottan mehet végbe, így a bomlástermékek az állomány belsejében halmozódnak fel, anoxiát, anaeróbiát okozva, ami ugyancsak a nádas pusztulásához vezethet. Fentiek alapján belátható, hogy a nádasok egy részének learatása - amellett, hogy gazdasági hasznot is eredményezhet - a nádasok jó egészségi állapotának fenntartásában is fontos szerepet játszik. Az aratás része kell legyen a nádas-kezelési (növényzetkezelési) tervnek, aminek elkészítése a jelenlegi felmérések eredményeire alapulhatnak. Ezt a kezelési tervet településenként célszerű elkészíteni, külön figyelemmel a vízben álló és a szárazföldhöz csatlakozó állományokra. Ennek során feltétlenül figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat is, de a jelen tanulmány tárgyát képező gazdasági hasznosíthatóság szempontjait is. Összefoglalás, következtetések, javaslatok A balatoni nádasok 2010-2011. évi felmérésének és gazdasági hasznosíthatóság (G-kategóriák) szerinti minősítésének legfontosabb eredményeit összefoglalva, az alábbiakat lehet kiemelni. A növényzetminősítés során felmért 2706 ha-nyi természeti területből 1444 ha-t borítanak nádasok (53 %). Ezek azonban csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat, az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése jelentős. A nádasok mintegy 50 %-a gazdasági hasznosíthatóság szempontjából még tekintetbe vehető. Kezelési terveket elsősorban ezekre érdemes készíteni. Ennek időkorlátait a gazdasági, jogszabályi kereteken túlmenően mindenekelőtt a biológiai folyamatok állítják be: a felújítás, rehabilitálás elmaradása az állományok további leromlásával jár, és nagyon gyorsan eléri azt a minőségi állapotot, amikor már hiábavalóvá válik minden ráfordítás tervezése, a beavatkozás nem járhat az elvárt eredménnyel. A nádasok gazdasági Balatoni nádasok területi megoszlása, G-kategóriák szerint, 2010-2011. hu, % GO: 201,8: G2; 176,3; 1. ábra. Az gyes G-kategóriák részesedése az összes nádas területben