Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Soós Gábor - Anda Angéla: A nád növénykonstansának alakulása hosszú idősoros mérések alapján
16 1. ábra: A nád növénykonstansok (K) havi átlagainak alakulása hideg, átlagos ás meleg évjáratban4. táblázat: A különböző időjárású nád növénykonstansok statisztikai összehasonlítása párosított t-próbával Párok SD SE Sig. P. Hideg-Átlagos 0,266 0,109 0,010 * * Hideg - Meleg 0,205 0,084 0,001 *** Átlagos - Meleg 0,165 0,067 0,024* Összefoglalás A vízháztartási mérleg egyik döntő fontosságú kiadási tagja a párolgás ismerete a Balaton és a hozzá tartozó Kis-Balaton wetland esetében is kiemelkedő fontosságú. A területen a makrofíták közül a közönséges nád (Phragmites australis) evapotranspirációjának ismerete az állomány domináns kiterjedése miatt jelentős tényező. A Kis-Balaton közelében található keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson módosított kompenzációs evapotranpirométerben hat évig sikeresen mértük a nádállományok vízfogyasztását, majd ezek alapján meghatároztuk a nád növénykonstansait, amelyek alapján a későbbiekben a tényleges párolgás tisztán meteorológiai elemek alapján is meghatározható (ET Rex ETC). A hetedik évben (2012) a nád rizómái szétnyomták az evapotranspirométer tenyészedényeit, mely a megfigyelés kényszerű befejezését okozta. Vizsgálataink alapján a Kis-Balatonra meghatározott nádc értékek erősen függnek az aktuális időjárás hatásától, ezért ennek figyelembe vételével tényleges ET közelítésünk tovább pontosítható. A megfigyelés idején a nád mért ET-ja kb. 560 és 1000 mm között változott, az ezekhez tartozó szezonális Kc értékek 0,73 és 1,37 között alakultak az időjárástól függően. A helyben mért hosszú idősoron alapuló Kc alapján, valamint ETC becslésével a továbbiakban a nád tényleges párolgása bármilyen időjárásra a korábbi lehetőségeknél pontosabban számolható. Köszönetnyilvánítás A publikáció a TÁMOP-4.2.2.A-1/l/KONV-2012-0064 számú "Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben" című projekt támogatásával készült. Irodalom Allen, R. G., Pereira, L. S., Raes, D, Smith, M. (1998): Crop Evapotranspiration: Guidelines for Computing Crop Requirements. FAO Irrigation and Drainage Paper 56 FAO, Rome Anda, A., Silva, J. A. T., Soos, G. (2014): Evapotranspiration and crop coefficient of common reed at the surroundings of Lake Balaton, Hungary. Aquatic Botany, accepted for publication. Antal, E., Posza, I., Tóth, E., (1974): A kukorica hő- és vízháztartási rendszerének kapcsolata az öntözővíz szükségletével. Beszámolók az 1971-ben végzett tudományos kutatásokról. XXXVII1. kötet. OMSZ, Budapest, 142-158. pp. Faragó, T., Kozma, E., Nemes, CS. (1988): Quantifying droughts. In: I- dentiíying and coping with extreme meteorological events. In: Antal E., Glantz M. H. (Eds.) Hungarian Meteorological Service, Budapest, pp. 62-109. Hatvani I., Kovács J., Korponai J., Kovácsné Székely J. (2009): A Kis- Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) hosszú távú fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek elemzése. Hidrológiai Közlöny 89. 5, 15-18 Herbst, M., Kappen, L., (1993): Die Rolle des Schilfs im stand Örtlichen Wasserhaushalt eines norddeutschen Sees. Phytocoenologia 23,51-64. Korponai J„ Braun M., Buczko K., Gyulai 1., Forro L., Nedli J., Papp I. (2010): Transition from shallow lake to a wetland: a multi-proxy case study in Zalavari Pond, Lake Balaton, Hungary. Hydrobiologia 641,225-244. Kovács J., Hatvani LG., Korponai J., Kovacsne Sz. I. (2010): Morlet wavelet and autocorrelation analysis of long term data series of the Kis-Balaton Water Protection System (KBWPS). Ecol. Eng. 36, 1469-1477. Monteith, J. L. (1965): Evaporation and environment. Sym. Soc. Experim. Biol. 19, Penman, H. L. (1948): Natural evaporation from open water, bare soil and grass. Proc. Royal Soc. London, A 193, 120-146. Pomogyi P. (2001): Results of vegetation mapping in Ingó marsh between 1998 and 2000. Official Issue of Western Danubian Water Authority. Szombathely, pp. 31. Pomogyi, P. (Ed.), (1991): A Kis-Balaton Védő Rendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai, Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról, Szombathely-Keszthely, p. 71. Virág, Á., szerk. (1998): A Balaton múltja és jelene. Egri nyomda Kft., A kézirat beérkezett: 2014. február 6-án ANDA ANGELA SOOS GÁBOR Abstract: Keywords: Az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. 1993-ban szerezte “Az infravörös termometria alkalmazása növényi vízforgalom meghatározására” c. értekezésével a földrajz tudomány kandidátusa fokozatát, majd 2001-ben szintén a földrajz tudomány meteorológia szakterületén “Az állományklímát befolyásoló néhány eljárás mikro-meteorológiai elemzése” c. értekezésével akadémiai doktori fokozatát. Kutatásainak jelenlegi területe: a mikroklíma és növényi vízháztartás kapcsolata, a Balaton és a nád párolgása. Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc végzettségű, jelenleg tanszéki mérnök. A Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet tudományi Doktori Iskolájának II. éves PhD hallgatója. Kutatási területe a mocsári növények evapotranspirációjának meghatározása. Long term variation of common reed (Phragmites australis) crop coefficient Soós, G. - Anda, A. The aim of the study was determination of reed crop coefficient grown in evapotranspirometers of Agrometeorological Research Station at Keszthely. To calculate crop coefficient we measured evapotranspiration from 2004. The reference evapotranspiration was calculated with Penman-Monteith method using locally observed meteorological data. Annual reed evapotranspiration was controlled by actual weather conditions; it ranged from 566 to 1008 mm. The annual mean crop coefficients varied between 0.73 - 1.37 depending on the season. Phragmites australis, crop coefficient, evapotranspiration, Penman-Monteith method, Akaike’s Information Criterion. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2 SZ.