Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Simon Szabina, Soós Gábor, Anda Angéla: A nád lebontási ütemének vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén

Simon B. és társai: A nád lebontási ütemének vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén Az avarfogyásokra exponenciális görbét a Microsoft Excel programcsomag segítségével illesztettünk, ennek se­gítségével az R2 értékeit is megkaptuk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS A minták tömegének időbeli változását az 1. ábra szem­lélteti. Az avas nád levél fogyása minden mintavételi pon­ton gyorsabb volt a szárénál, továbbá a nagy lyukbőségű avarzsákokból fogyott nagyobb ütemben az avar. A Bala­A nád (Phragmites australis) lebontását Dinka és társai (1993, 2001) vizsgálták a Fertő területén, a tó nádas parti zónájában. A Fertőn végzett nád lebontás vizsgála­tok azt mutatták, hogy az avarzsákokból való kisodródás az első 3 hónapban 50% körül alakult (Dinka és Szeglet 1999, Dinka 2002). A Kis-Balatonon végzett nád lebon­tással kapcsolatos kutatások igazolták, hogy az nád levél és szár lebontása során humin anyagok képződnek (V­­Balogh és társai 2001), így a Keszthelyi-medence szer­ves anyag terhelésének egy jelentős része a nád lebontá­sából eredeztethető. Ágoston-Szabó és Dinka (2005) vizsgálatai során a hansági Fehér tó esetében tanulmá­nyozták a gyékény mellett nád levél és szár lebontását. Jon és Zala meder esetében is hasonló eredményre jutot­tunk, a Kis-Balaton viszont eltért a többitől. Legintenzí­vebb tömegcsökkenés a Balatonba kihelyezett mintáknál volt megfigyelhető, leglassabb pedig a Kis-Balatoni min­ták esetében. Ennek oka, hogy az Ingói berek lassú víz­mozgású, anaerob jellegű terület, míg a Balatonra intenzív, nagy energiájú hullámzás jellemző, valamint a Balatonban magasabb az aprító szervezetek jelenléte a mintavételi te­rületen. Az nád levelének és szárának időbeli változásával meghatározták a bomlási együtthatót és a felezési időket is (1. táblázat). A nagy lyukbőségű avarzsákba kihelye­zett minták közül a legmagasabb bomlási együtthatóval a Balatonba kihelyezett avas nád levél rendelkezett (k=0,0151 + 0,0078) és ennek volt a legrövidebb felezési ideje is (46 nap). A nád levél esetében a leglassabb bom­lás a Kis-Balatonban volt megfigyelhető, mind a nagy lyukbőségű avarzsák (k=0,0046 + 0,0006), mind pedig a planktonháló zsák (k=0,004 + 0,0008) esetében ezen a helyszínen kaptuk a leghosszabb felezési időket is (150 és 173 nap). K­everzsék Os-tan­ktantidró­zsák Balaton Kis-Balaton Zala meder Eltelt napok száma 1. ábra A nád levél és szár tömegének változása az idő függvényében a különböző mintavételi helyeken Figure 1. The temporal change of reed leaves and stalks at the study sites

Next