Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
61 BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A Kis-Balaton egyedülálló vizes élőhely, amely Ramsari és Natura 2000-es (HUBF 30003) területként tartanak nyilván. A Zala folyó Hídvégi-tóba torkollik, mely 1985 óta működik újra, ezt követi a Fenéki-tó (beleértve az Ingós berek területét is), melyet 1992-ben elárasztottak, de a teljes élőhely rekonstrukció és a műtárgyak építse csak 2014- ben fejeződött be (Árva és társai 2017). A Kis-Balatont "klasszikus" vizes élőhelynek nevezhetjük, 95% -ban makrofitákkal, elsősorban nádasokkal (Nguyen és társai 2005, Tátrai és társai 2000). A vizes ökoszisztémákban a keletkező szerves anyagok nagy részét olyan emergens makrofiták alkotják, amelyek fontos szerepet játszanak az vízi anyagforgalomban (Gessner és Newell 1997), mivel jelentős mennyiségű tápanyagforrást biztosítanak a víztest számára (van Dokkum és társai 2002). A nád a téli időszakban nyugalmi állapotba kerül, melynek során, egyes növényi részek elpusztulnak, és a holt anyag lejut a tó aljzatába. A vízbe hullott avar fokozatosan lebomlik a kioldódás, az időjárási viszonyok és a biológiai hatásoknak köszönhetően (Eid 2012), így a növényi szövetekben lévő tápanyagok visszakerülnek a környezetbe és hatással lehetnek a víz minőségére. Ebből adódóan az avarlebontást kulcsfontosságú folyamatnak tekintik a vizes ökoszisztémák metabolizmusában (Webster és társai 1995, Wallace és társai 1997), mely fontos információkat szolgáltat a vizes élőhelyek működéséről (Robinson és Gessner 2003). Fontos megérteni a nád lebontási folyamatainak vízi ökoszisztémára gyakorolt hat nád (Phragmites australis L.) levél, szár és rizóma lebontásának vizsgálata a Kis-Balaton Ingói-berkében Simon Brigitta*, Simon Szabina*, Kucserka Tamás*, Anda Angéla* *Pannon Egyetem Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék (E-mail: simonbrigitta.georgikon@gmail.com) Kivonat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kulcsszerepet tölt be a Balaton vízminőségének javításában. Emellett természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos vizes élőhely. Fontos megértenünk a természetben lezajló folyamatokat, melyek hatással lehetnek a vízminőségre. Ezek közül igen fontos a különböző növényi részek lebontása. Az avar és nád lebontásának vizsgálata nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tart számot. Kísérletünkben célul tűztük a nád különböző részeinek (levél, szár, rizóma) lebontási ütemének meghatározását a Kis-Balaton Ingói berkében. Vizsgálataink során két lyukbőségű zsákot alkalmaztunk, így makrogerinctelen jelenlétében (nagy lyukbőségű zsákok), illetve hiányában (kis lyukbőségű zsákok) is figyelemmel tudtuk kísérni a lebontást. Az avarral töltött zsákokat a víz-üledék határán helyeztük el, ~1 méteres vízmélységben. A kihelyezéstől számított 14., 32., 48., 60., 74., 123., 144., 158., 197. és 230. napon 3-3 párhuzamos mintát vettünk. Az avarlebontás ütemének meghatározásához a nemzetközi szinten széles körben alkalmazott exponenciális formulát használtuk, mely alapján a nád különböző növényi részeit lebontási kategóriákba (gyors, közepes, lassú) sorolhattuk. A visszamért száraz tömegek közötti különbségeket t-próbával elemeztük. Eredményeink azt mutatták, hogy a nád rizóma bomlott a leggyorsabban a növényi részek közül, a nagy lyukbőségű eszközben a közepes, a kis szembőségűben pedig a lassú kategóriába sorolható. A nádlevél és nádszár lebontási üteme mindkét lyukbőségű eszközben a lassú kategóriába esett. A kis és nagy lyukszembőségű avarzsákok tömege között nem találtunk szignifikáns különbséget, melynek oka a kisodródás, illetve a makrogerinctelen szervezetek jelenlétének hiánya lehet. Kulcsszavak Kis-Balaton, Phragmites australis, nádlevél, nádszár, nád rizóma. Investigating the decomposition of Phragmites australis leaves, stalks and rhizomes in the area of Kis-Balaton Wetland System Abstract Kis-Balaton Wetland System has a basic role in the improvement of water quality in Lake Balaton, so it has a high priority, besides it is an important nature conservational aquatic habitat. Decomposition of plant materials has a high importance, because it can affect water quality. The investigation of leaf litter decomposition is also a very central topic at international level. In our experiment, we aimed to determine the decomposition rates of different parts of reed (leaves, stalks, rhizomes) in Kis-Balaton Wetland System. During our investigations bags of two mesh sizes were used, so the decomposition process could have been followed in the presence (big mesh size) or absence (small mesh size) of macroinvertebrates. Leaf litter bags were placed to the water-sediment interface at about 1 m depth. Three parallel samples were taken after 14, 32, 48, 60, 74, 123, 144, 158, 197 and 230 days. For the detection of decomposition rates, the widely used exponential formula was applied, so the different plant materials could have been classified to different decomposition categories (fast, medium, slow). The differences among the dry masses were analysed with t-test. Our results showed that the reed rhizomes were the fastest decomposing parts of the investigated materials, which were classified to the medium in the large, and to the slow category in the small mesh size bags. The decomposition rates of reed leaves and stalks had fallen into the slow category in both types of bags. There was no significant difference between the small and large mesh size bags, which can be explained by the drifting and the absence of macroinvertebrates. Keywords Kis-Balaton Wetland System, Phragmites australis, leaves, stalks, rhizomes.