Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)
2019 / 3. szám
62 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. táját, amely információkkal szolgálhat a Kis-Balaton vizes élőhelyeinek kezelésével kapcsolatos hatékony stratégiák kidolgozásához. Vizsgálataink során célul tűztük ki a Kis-Balaton Ingói berkében a nád különböző növényi részeinek (levél, szár és rizóma) lebontási ütemének meghatározását avarzsákos módszerrel. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a Kis-Balaton Ingói berkében végeztük 2017. november 16. és 2018. július 3. között. A kísérlethez használt avas nád levelet, másod, illetve harmad éves szárat és rizómát (Phragmites australis L.) a kísérlet beállítását megelőző 2 hétben gyűjtöttük, tömegállandóságig szárítottuk, majd 10-10 grammot avarzsákokba töltöttük. Két, különböző lyukbőségű avarzsákot alkalmaztunk, a nagy lyukbőségű avarzsák 3 mm átmérővel rendelkezett, illetve a kis lyukbőségű avarzsák szemátmérője 900 pm volt. A kis lyukbőségű avarzsákban kihelyezett mintáink kontrollként szolgáltak, mivel abból kisodródás csak igen kis mértékben történhetett, illetve a makrogerinctelen szervezetek nem voltak képesek bejutni. A mintavételek a kihelyezéstől számított 14., 32., 48., 60., 74., 123., 144., 158., 197. és 230. napon történtek, mindkét lyukbőségű zsákból 3-3 párhuzamos mintával. A növényi anyagokat laboratóriumban megtisztítottuk a rárakódott üledéktől, különválasztottuk a makrogerinctelen szervezeteket. Ezt követően a mintákat újra tömegállandóságig szárítottuk, majd visszamértük a tömegüket. Mérési eredményeinket párosított t-próbával elemeztük. Az avarlebontás sebességének meghatározásához Boulton és Boon (1991) nyomán a nemzetközi szakirodalomban elterjed exponenciális összefüggést alkalmaztak. Az egyes növényi részek lebontása eltérő volt a vizsgálati időszak alatt. A nádlevél és szár között (nagy lyukbőségű avarzsák: P<0,0279, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0173), a levél és a rizóma (nagy lyukbőségű avarzsák: P<0,0073, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0322), valamint a szár és a rizóma (nagy lyukbőségű avarzsák: P<0,0001, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0001) között szignifikáns különbséget találtunk. Mt=Mo*e‘kt ahol Mi a visszamaradt szárazanyag tömege (g), Mo a minta tömege a 0. időpillanatban (g), k a bomlási együttható és t a kihelyezés óta eltelt idő (nap). Ha k<0,005, akkor lassú, ha k=0,005-0,01, akkor közepes, ha k>0,01, akkor gyors bomlási kategóriába sorolható. A nád különböző növényi részeinek felezési idejét a TH=m 2*k_1 összefüggés segítségével határoztuk meg (Bärlocher és társai 2005). EREDMÉNYEK A nádlevél, szár és rizóma tömegének időbeli változását az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálati időszak 230 napja alatt a nádlevél tekintetében a nagy lyukbőségű avarzsákban 40,8%-os, a kis lyukbőségű avarzsákban 40,6%-os tömegcsökkenést detektáltunk. A két lyukbőségű eszközben vizsgált lebontási ütem között nem találtunk szignifikáns különbséget (P<0,9853). A nádszár esetében a nagy lyukbőségű avarzsáknál 16,7%, a kis lyukbőségű avarzsáknál 16,3% tömegvesztést mértünk, és itt sem volt szignifikáns különbség a két lyukbőségű zsákokban történő lebontási ütem között (P<0,6434). A nád rizóma vizsgálatánál 52,5%-os (nagy lyukbőség) és 52,2%-os (kis lyukbőség) tömegcsökkenést állapítottunk meg, melyek szignifikánsan nem tértek el egymástól (P<0,5956). A két lyukbőségű eszközben történő lebontási ütem közötti különbség hiányát a nagy lyukbőségű avarzsákban kevés számban talált makrogerinctelen szervezet (összességében a teljes vizsgálati időszakban az 1. és 2. mintavételkor 1-1 db szitakötőlárvát, a 6. mintavétel alkalmával 1 db szúnyoglárvát), illetve a kis mértékű kisodródás okozhatja. A bomlási együtthatókat tekintve (2. ábra) a nádszárnál lassú lebontási kategóriát állapítottak meg (nagy lyukbőségű avarzsák: k=0,0004 ± 0,0002; kis lyukbőségű avarzsák: k=0,0003 ± 0,0002). A nád rizómánál a k értéke a nagy lyukbőségű avarzsáknál k= 0,0058 ± 0,0058, a kis lyukbőségű avarzsáknál k=0,0048 ± 0,0041 volt, előbbi a közepes, utóbbi a lassú kategóriába sorolható be. A nádlevél esetében a nád rizómánál alacsonyabb, de a nád szárnál kihelyezés óta eltel idő (nap) Kihelyezés óta eltel idő (nap) Kihelyezés óta eltel idő (nap) l. ábra. A nád (Phragmites australis L.) különböző részeinek (a - nád levél; b - nád szár; c - nád rizóma) visszamaradt száraz tömege a Kis-Balaton Ingói berkében Figure 1. The remaining dry mass for Phragmites australis L. litter ((a - leaves; b - talks; c - rhizomes) in the area of Kis-Balaton Wetland System. Ingói Bay