Hidrológiai Közlöny, 2019 (99. évfolyam)

2019 / 3. szám

62 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 3. sz. táját, amely információkkal szolgálhat a Kis-Balaton­ vi­­zes élőhelyeinek kezelésével kapcsolatos hatékony straté­giák kidolgozásához. Vizsgálataink során célul tűztük ki a Kis-Balaton Ingói berkében a nád különböző növényi ré­szeinek (levél, szár és rizóma) lebontási ütemének megha­tározását avarzsákos módszerrel. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a Kis-Balaton Ingói berkében végeztük 2017. november 16. és 2018. július 3. között. A kísérlethez használt avas nád levelet, másod, illetve harmad éves szá­rat és rizómát (Phragmites australis L.) a kísérlet beállítá­sát megelőző 2 hétben gyűjtöttük, tömegállandóságig szá­rítottuk, majd 10-10 grammot avarzsákokba töltöttük. Két, különböző lyukbőségű avarzsákot alkalmaztunk, a nagy lyukbőségű avarzsák 3 mm átmérővel rendelkezett, illetve a kis lyukbőségű avarzsák szemátmérője 900 pm volt. A kis lyukbőségű avarzsákban kihelyezett mintáink kontroll­ként szolgáltak, mivel abból kisodródás csak igen kis mér­tékben történhetett, illetve a makrogerinctelen szervezetek nem voltak képesek bejutni. A mintavételek a kihelyezés­től számított 14., 32., 48., 60., 74., 123., 144., 158., 197. és 230. napon történtek, mindkét lyukbőségű zsákból 3-3 pár­huzamos mintával. A növényi anyagokat laboratóriumban megtisztítottuk a rárakódott üledéktől, különválasztottuk a makrogerinctelen szervezeteket. Ezt követően a mintákat újra tömegállandóságig szárítottuk, majd visszamértük a tömegüket. Mérési eredményeinket párosított t-próbával elemeztük. Az avarlebontás sebességének meghatározásához Boulton és Boon (1991) nyomán a nemzetközi szakiroda­­lomban elterjed exponenciális összefüggést alkalmaztak. Az egyes növényi részek lebontása eltérő volt a vizs­gálati időszak alatt. A nád­levél és szár között (nagy lyuk­bőségű avarzsák: P<0,0279, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0173), a levél és a rizóma (nagy lyukbőségű avarzsák: P<0,0073, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0322), valamint a szár és a rizóma (nagy lyukbőségű avarzsák: P<0,0001, kis lyukbőségű avarzsák: P<0,0001) között szignifikáns különbséget találtunk. Mt=Mo*e‘kt ahol Mi a visszamaradt szárazanyag tömege (g), Mo a minta tömege a 0. időpillanatban (g), k a bomlási együtt­ható és t a kihelyezés óta eltelt idő (nap). Ha k<0,005, akkor lassú, ha k=0,005-0,01, akkor közepes, ha k>0,01, akkor gyors bomlási kategóriába sorolható. A nád külön­böző növényi részeinek felezési idejét a TH=m­ 2*k_1 ös­­­szefüggés segítségével határoztuk meg (Bärlocher és tár­sai 2005). EREDMÉNYEK A nád­levél, szár és rizóma tömegének időbeli változását az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálati időszak 230 napja alatt a nád­levél tekintetében a nagy lyukbőségű avarzsákban 40,8%-os, a kis lyukbőségű avarzsákban 40,6%-os tömeg­csökkenést detektáltunk. A két lyukbőségű eszközben vizsgált lebontási ütem között nem találtunk szignifikáns különbséget (P<0,9853). A nád­szár esetében a nagy lyuk­bőségű avarzsáknál 16,7%, a kis lyukbőségű avarzsáknál 16,3% tömegvesztést mértünk, és itt sem volt szignifikáns különbség a két lyukbőségű zsákokban történő lebontási ütem között (P<0,6434). A nád rizóma vizsgálatánál 52,5%-os (nagy lyukbőség) és 52,2%-os (kis lyukbő­ség) tömegcsökkenést állapítottunk meg, melyek szig­nifikánsan nem tértek el egymástól (P<0,5956). A két lyukbőségű eszközben történő lebontási ütem közötti különbség hiányát a nagy lyukbőségű avarzsákban ke­vés számban talált makrogerinctelen szervezet (összes­ségében a teljes vizsgálati időszakban az 1. és 2. minta­vételkor 1-1 db szitakötőlárvát, a 6. mintavétel alkalmá­val 1 db szúnyoglárvát), illetve a kis mértékű kisodró­dás okozhatja. A bomlási együtthatókat tekintve (2. ábra) a nád­szár­nál lassú lebontási kategóriát állapítottak meg (nagy lyuk­bőségű avarzsák: k=0,0004 ± 0,0002; kis lyukbőségű avar­zsák: k=0,0003 ± 0,0002). A nád rizómánál a k értéke a nagy lyukbőségű avarzsáknál k= 0,0058 ± 0,0058, a kis lyukbőségű avarzsáknál k=0,0048 ± 0,0041 volt, előbbi a közepes, utóbbi a lassú kategóriába sorolható be. A nád­le­vél esetében a nád rizómánál alacsonyabb, de a nád szárnál kihelyezés óta eltel idő (nap) Kihelyezés óta eltel idő (nap) Kihelyezés óta eltel idő (nap) l. ábra. A nád (Phragmites australis L.) különböző részeinek (a - nád levél; b - nád szár; c - nád rizóma) visszamaradt száraz tö­mege a Kis-Balaton Ingói berkében Figure 1. The remaining dry mass for Phragmites australis L. litter ((a - leaves; b - talks; c - rhizomes) in the area of Kis-Balaton Wetland System. Ingói Bay

Next