Hidrológiai tájékoztató, 1967

2. szám, november - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A Balaton-környéki hévízfeltárási lehetőségekről

Lehetséges, hogy a fúrásnál már előbb, — mielőtt mé& elérnék a triász rétegeket — a pannóniai réte­gekben is megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ta­lálnának, de feltehető, hogy a mélyebb pannóniai réte­p-jkben a víz az agyagos rétegek pirit és markazit tar­talma miatt ivóvíz ellátásra nem lenne alkalmas (szul­fátos). Várvölgy községből kapott tájékoztatás szerint napi 80—100 m 3 vízmennyiség a jelenlegi vízigényeket ki­elégítené (középületek, iskola, TSz, orvosi rendelő, ta­nács, közös vízvezeték, néhány magánház), ezért a víz­ellátás biztosítására és törpe vízmű létesítésére a forrá­sok elsődlegesen jöhetnek számításba. A fent leírt forrásokat ilyen szempontok szerint vizs­gálva a hozamok nagyobb távlatban történő biztosítá­sát szem előtt tartva megállapítható, hogy Várvölgy község környékén a források mind elég magasan (240— 270 m A. f.) fakadnak. A forrás vize felszínközeli víz­adórétegből fakad pannóniai agyag határán. A források vízgyűjtőterülete elég kicsi. Legnagyobb vízgyűjtőterü­lettel a Séd forrás rendelkezik (3. ábra, 9. sz. forrás), ezért törpe vízmű építésénél ez a forrás jöhet csak szá­mításba. A forrás vízhozama változó. Száraz csapadékmentes időszakban — miután a vízgyűjtőterület kicsi és a víz felszínközeli vízadórétegből fakad, a vízhozam 1/4-re is lecsökkenhet. A forrás vízhozama az eddig rendelkezé­sünkre állt adatok és szóbeli tájékoztatások alapján na­pi 80—100 m 3 (60—70 l/p) vízmennyiséget általában biz­tosít, mely a jelenlegi vízigényeket kielégítené. 1966. jú­lius 12-én a vízhozam napi 170 m 3 volt. A Séd forrásának foglalása Várvölgy község vízellá­tására jelenleg a legolcsóbb vízbeszerzési lehetőség. A víz a községbe gravitációsan vezethető, miután a kellő magasság-különbség (szint-különbség) megvan. A for­rás vízgyűjtőterülete és kedvező fekvése biztosítja an­nak vízhozamát. A balatonkörnyéki hévízfeltárási lehetőségekről DR. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT Magyar Állami Földtani Intézet A balatonvidéki, mint a hazai hévízfeltárási lehetősé­gek elbírálásánál általában, a földtani felépítésből és a hegységszerkezetből kell kiindulni. Hévíztárolóként ha­zánkban általában a felsőpannóniai és különösen a fel­ső- és alsópannóniai emelet határán szereplő homokos tagok jönnek számba, feltéve, hogy azok elég mélyen fekszenek, továbbá a felsőtriász karsztos, karbonátos képződményei: mészkövei és dolomitjai. Mindezek többnyire bő vízszolgáltatók és édes vizet tárolnak. A mélyebb, tengeri eredetű harmadidőszaki képződmé­nyek esetében általában nagyobb sótartalommal kell számolni. Így a miocén kori képződmények többnyire konyhasósak. Az eocén koriak, ha közvetlenül a triász­szal érintkeznek, akkor karsztos jellegűek, ha miocén 1. táblázat. A feltárt vizek Than-féle egyenérték százaléka Föld­tani Mintavételi hely Na Ca Mg HCO 3 so 4 Cl NO 3 mg/l kor P Keszthely 11,01 45,0 43,91 86,52 9,02 1,02 634,2 A N Badacsonytomaj 31,10 45,39 23,19 39,04 17,09 5,78 38,09 401,1 N Ó Balatonszabadi 51,80 31,50 16,02 83,17 7,25 9,57 808,2 N 51,80 I Balatonföldvár 52,90 23,90 16,10 80,80 9,80 9,40 2351,0 A 9,80 I Lepsény 17,71 60,22 51,70 49,79 47,41 2,45 1497,6 EOCÉN Buzsák 91,06 4,64 1,57 38,76 1,82 59,32 6561,8 T Hévízi tó 20.42 46,00 32,31 71,58 20,31 7,36 792,1 R Balatonszabadi 1.95 59,15 38,79 82,32 10,27 2,45 764,8 I Pécsely 7,94 76,84 15,16 87,98 6,78 1,51 669,5 A s Csopak 4.59 59,35 36,06 89,64 6,20 1,10, 706,0 z Felsőőrs 9,51 45,76 44,73 85,94 8,37 2,93 759,5 P h Zánka 3,80 69,72 26,43 57,35 41,41 0,96 1497,0 E m R o Balatonfüred 19,10 51,11 27,39 67,59 28,25 4,16 480,8 R o Balatonfüred 19,10 51,11 67,59 480,8 k M k 2721,0 ő Csopak 7,57 59,57 32,55 71,42 26,71 1,87 2721,0 54

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék