Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉS - Takács Lajos: A Körös-völgy vízgazdálkodásának 150 éve

A KÖVÍZIG területén 1978-ban volt a legnagyobb az öntözőkapacitás, amikor 30 010 ha öntözőterületet tartottak nyilván. 1982-ben 19 862 ha öntözőterület volt, ami az öntözési módok, illetve növénykultúrák szerint a következőképpen oszlik meg. Az öntözőtelepek kihasználtsága átlagosan 50%-osra tehető. Az öntözésben jelenleg ellentmondásos helyzet van, a főművek nagy költséggel megépültek, öntözővíz is rendelkezésre áll, ezzel szemben az öntözési tevékenység csökkenő tendenciát mutat. A felszíni vizek másik nagy felhasználója a halgazdálkodás. A Körösvidéken az első halastavakat 1894-ben építették Biharugrán 1 024 ha-on. 1950—60 között számos 200—300 ha-os halastó létesült. Az 1970-es években a Biharugrai Halgazdaság a begécsi 832 ha-os belvíztározót halastóvá építette ki, és a biharugrai tavakhoz csatolta. Ma a KÖVIZIG területén 3 032 ha felületű halastó van, amelynek vízigénye 1 270 l/s, illetve 55—60 millió m 3/év. A vízigényt a körösi vízkészlet kielégíti. A halgazdasági kutatások nemzetközi hírű bázisa a HAKI, amelynek jogelődje a Halkísérleti Állomás 1955 óta, a HAKI pedig 1960 óta működik ugyancsak Szarvason. Az ipari vízhasználat nem jelentős. Az összes felszíni vízkivitelnek mindössze 0,3%-a. 4. Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás A terület első mélyfúrású kútja Békésen készült 1880-ban. 1890-től már tömegesen létesültek a jó ivóvizet szolgáltató mélyfúrású kutak. A felszabadulás idején az ivóvízellátásban már ezeknek volt nagyobb szerepük. A közkutaknak mintegy 70%-a volt fúrott, 30%-a ásott. A megfelelő kiépítésű és hozamú kutak egy részére ún. törpe vízműveket létesítettek. Erőteljesebb fejlődést a vízműtársulatok alakulása hozott. Az első társulatunk Szeghalmon alakult 1961-ben. Ezt követően még 35 településen jött létre társulat. A KÖVIZIG területén levő 48 település közül 44-ben működik közüzemi vízmű, összesen 87 000 m 3/h kapacitással. A lakosságnak 87,8%-a ellátott vezetékes vízzel. A fajlagos vízfogyasztás 1983-ban 126,6 1/d volt. Ma már egyes településeknél — a megye északi részén — nehéz feladatot jelent a szükséges vízmennyiség előteremtése. A minőség biztosítása pedig általános gond. A megye legdélibb területét kivéve, a víz metános. Egyes helyeken a metán a határérték 80—120-szorosát is eléri. A határértéket meghaladó vas- és mangántartalom szinte minden kút vizében előfordul, esetenként 10—17-szeres mennyiségben. Ugyanilyen általános az ammónia jelenléte is. Az utóbbi években pedig nehézfémek nemkívánatos nyomelemeit fedezték fel ivóvizeink jelentős részében. Természetesen megtörténtek a szükséges intézkedések a megfelelő minőség biztosítása érdekében. Könnyebben leküzdhetővé tenné a problémákat egy térségi vízmű rendszer kiépítése. Ehhez a Maros hordalékkúpban megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlettel rendelkezünk. Csatornázás és szennyvíztisztítás vonatkozásában a Körösvidék kezdettől elmaradt helyzetben volt, amit ezidáig sem tudott bepótolni. Jellemző, hogy egy 1950-beli felmérés szerint Békéscsabán 5,5 km, Gyulán 10,3, Békésen 3,1 km egyesített és elválasztó rendszerű csatorna volt található, amiket 1894—1950 között építettek. A problémák megoldásának szükségességét a többszintes épületek emelése és a vízművesítés hozta előtérbe. A csatorna- és tisztítóművek létesítése nagyobb ütemben az 1960-as évek második felében indult meg Különösen az 1970—80 közötti fejlődés volt erőteljes Ez idő alatt a csatornahálózatban 100%-os, a mechanikai és biológiai tisztítókapacitás vonatkozásában 450%-os növekedés jelentkezett. Ennek ellenére a lemaradás ma is igen nagy. A közcsatornával ellátott lakosság, valamint a bekapcsolt lakások aránya alig haladja meg az országos átlag egyharmadát. A vízművek által termelt víznek mindössze 42%-át vezetik el közcsatornán. A többi a talajba kerül. Ez a településekben műszaki és közegészségügyi szempontból jelentős problémák forrása. Jelenleg a 48-ból 11 településen üzemel szennyvíztiszító telep 29 000 m 3/h összkapacitással. Ebből 8 csatornamű társulati úton valósult meg. Biológiai tisztítómű 6 településen üzemel, ahol a mechanikailag tisztított összes szennyvíz 45%-a kerül további tisztításra. Jó műszaki megoldásként kell említeni a gyulai szennyvíztisztító telepet, ahol napi 7000 m, — felerészben a húskombináttól származó — mechanikailag és biológiailag előtisztított szennyvíz bakhátas, nyárfás szűrőmezőn kerül elszikkasztásra, illetve talajszűrésre. Most folyik a békéscsabai 28 000 m3/h kapacitású biológiai tisztítótelep építése, ami elkészülte után a tisztítási arányokat jelentősen javítani fogja. Említést kell még tenni a Körösvidék nagy kincséről, a hévízről, amely Békés megyében eddig 76 helyen került feltárásra. Itt a hévíz, illetve gyógyvíz-nyerési lehetőségek igen kedvezőek. Az üzemelő 65 hévízkút 30%-a a fürdők, 27%-a a közüzemi vízellátás, 26%-a mezőgazdasági, illetve ipari hasznosítás céljait szolgálja. A hőenergia csak a kutak 50%-ánál került felhasználásra. Melegvizes fürdőink országosan, sőt némelyek országhatáron túl is ismertek. Mindenekelőtt a Gyulai Várfürdő említhető, amely 1959-től napjainkig fejlődött korszerű fürdőkomplexummá és amely évi 1 millió körüli vendégének egyidejűleg vízgyógyászati, valamint strandolási, üdülési lehetőséget is biztosít. A KÖVIZIG területén ma 14 településen 15 gyógy-, strand, illetve tisztasági fürdő üzemel. Ezek egyidejű befogadóképessége közel 20 000 fő. A fürdők éves vízfelhasználása 1,7 millió m3, melyből 0,98 millió m3 hévíz. Az utóbbi években — az energiahordozók drágulásának hatására — a hévíz gazdasági felhasználása is kezd előtérbe kerülni. Elsősorban a mezőgazdaságban mutatkozik igény, mindenekelőtt fóliasátrak, üvegházak, halkeltető medencék és szarvasmarha telep fűtésére. Kívánatos volna a hévizek többlépcsős hasznosítása. 5. Vízminőség-védelem A Körösvidék felszíni vizeivel néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak problémák. Az ország legtisztább vizei voltak. Ma valamivel rosszabb a helyzet. A folyók vizei ipari és öntöző vízhasználatokra I. o., közületi és halas hasznosításra I—III. osztályúak. A Sebes-Körös vizét Öntözőrendszer 1978 1982 (ha) 4. Körösladányi 2880 2447 5. Félhalmi 2418 1332 6. Szarvas—Kákai 1862 548 7. Décs—Fazekasszugi 2440 2034 8. Horgai 861 314 9. NK—XIV. — 415 öntözési mód 1978 1982 (ha) felületi esőztető 10 691 19 319 8 011 11 851 Növénykultúra rizs szántó rét-legelő egyéb 30 010 19 862 1978 1982~ (ha) 8 067 6 793 19 526 11 854 1 844 1 212 593 3 30 010 19 862