Hidrológiai tájékoztató, 1999

MEGEMLÉKEZÉSEK - Fejér László: Emlékezés Vásárhelyi Pálra, halála 153. évfordulóján - Dr. Dunka Sándor: Emlékezés az 1848-49-es szabadságharc vízimérnökeire

Emlékezés Vásárhelyi Pálra, halála 153. évfordulóján* Vásárhelyi Pál a reformkori mérnökgeneráció kiemelkedő képviselője, s talán kissé zászlója is. Sokan állnak e zászló mögött, hiszen Vásárhelyi Pál országépítő terveit nem egy­magában álmodta papírra, hanem mérnöktársaival szorosan együttműködve. Az ő nevüket kevésbé ismeri a közvélemény, hiszen Magyarországon a XIX. század első évtizedeiben bekövetkező kulturális, politikai és tudományos pezsdülést -iskolai tanulmányunk alapján - inkább a költők, írók, nemesi politikusok nevéhez kötjük s ha fel kéne idéznünk a reformko­ri műszaki alkotók alakját, bizony nehéz helyzetbe kerülnénk. A műszereivel a parasztszekereken utazó, árvizes, ingoványos vidékeket feltérképező mérnök kevéssé illik bele a reformkorról alkotott képünkbe. Pedig az ő munkájukon is múlott, hogy a Tisza-szabályozást a XIX. század második felében sikerrel végrehajthatták elődeink, hogy az Alföldet ma vasutak és köz­utak hálózzák be, s hogy az egykor a kiöntött vizek miatt megközelíthetetlen vidékek népe bekapcsolódhatott az ország gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Vásárhelyi Pál a Tisza-szabályozás koncepciójának kidolgo­zásával nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen „verítékes hon­foglalás" kimagasló alakjává vált, jóllehet még a munkák megkezdését sem érhette meg. A magyar nép a folyószabá­lyozások történetében addig példa nélkül álló vízimunkát hajtott végre az ő elképzelései szerint. Hogy az eltelt másfél évszázad alatt végzett ármentesítés eredményes volt, mutatja az is, hogy az utóbbi évtizedek alatt a Tisza fővédelmi töltésvonalain -legalábbis Magyarország területén - nem történt szakadás, s a tavaly őszi felső-tiszai áradás, amely pedig minden eddiginél magasabb vízszíneket produkált - komolyabb árvízi károk nélkül vonult le, csakúgy mint a mostani közép-tiszai árhullám. Eredményeinkben bízva ugyanakkor nem szabad, hogy elu­ralkodjon rajtunk a vak magabiztosság. Az elődeink által ránk hagyott védelmi rendszer folyamatos fejlesztése az új tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása az árvizek kialakulásának megelőzésében, továbbra is jelentős feladatot ró vízügyi szolgálatunkra. A „Víz Világnapja" és az 1848-49-es szabadságharc 150. évfor­dulója alkalmából a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Hajdú-Bihar megyei Szervezete március 24-én emlékülést rendezett „Vízimérnökök a szabadsághacban" címmel. A magyar vízügyi szolgálat Vásárhelyi Pál emlékét mindig megkülönböztetett figyelemmel ápolta. Amikor a budai, Németvölgyi úti régi temetőt a 60-as években felszámolták, Vásárhelyi ottani sírját a vízügyi hivatal ide telepítette, s Grant­ner Jenő művészi alkotásával díszítette. Vásárhelyi egészalakos szobra megtalálható Tiszadobon, az 1846-os első kapavágás színhelyén is, ahol a hálás utókor a Tisza-szabályozás két másik kimagasló alakjának, Széchenyi Istvánnak és Andrássy Gyulá­nak emelt emlékművet. Vásárhelyi Pál nevét viseli a legmagasabb állami kitüntetés, amelyet a magyar vízgazdálkodás szolgálatában szerzett kima­gasló érdemekért kapnak az arra méltók. Talán az eddigiekből is kitűnt, hogy nem véletlenül viseli az ő nevét ez a kitüntetés. Vásárhelyi Pál a tudomány és a gyakorlat által felvetett vala­mennyi feladatát a maga igényes módján, a maximumra törekedve oldotta meg. Amennyire szigorú volt magával szem­ben, olyannyira megkövetelte a fegyelmezett munkát társaitól is. Érthető volt hát Széchenyi választása, amikor az Al-Duna szabályozás, majd később a tiszai vízimunkák műszaki prob­lémáinak megoldására Vásárhelyit szemelte ki. A politikus és fő mérnök neve immár mindörökre összeforrott. Mindketten hazájuk gyarapodását tartották szem előtt, s bár sorsuk tragiku­san ért végett, emléküket a magyar nép megőrzi. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem Önöket, hogy amikor itt Vásárhelyi Pál síremlékénél, halálának évfordulóján elhelyezzük az emlékezés virágait, akkor nemcsak a kiváló vízépítő mérnök nagysága előtt, hanem kevésbé neves társai, a reformkori mérnökök népes csapata előtt is tisztelegjünk! Fejér László •Elhangzott 1999. április 8-án a KHVM által szervezett koszorúzási ünnepségen. Az emlékülés során megemlékeztek Hieronymi Ottó Ferenc mérnökről, Petzelt József és Mihálik János honvéd alezre­desekről. Részletesen ismertették szabadságharcos tevékenységét, bemutatták életművét és tudományos munkásságát Asbóth Sándor honvéd alezredesnek, Hollán Ernő Emlékezés az 1848-49-es szabadságharc vízimérnökeire 3

Next