Hidrológiai tájékoztató, 2005
EMLÉKEZÉS - Dr. Filotás Ildikó: Emlékbeszéd Kvassay Jenő és Sajó Elemér őrbottyáni sírjánál
Ugye nem túloztam akkor, amikor ma is érvényesülő jogelvekről beszéltem? Van a jogelvek között több olyan is, melynek érvényesítésére nagyobb gondot kellene fordítani. A vízmosásos területeken történő erdőirtásra gondolok, melyek rendkívül káros hatására az elmúlt időszak viharos-zivataros eseményei, a letarolt, elpusztított települések hívják fel a figyelmet, nemcsak a távoli földrészeken, hanem itt Magyarországon is. Lehet, hogy Kvassay Jenő intelmei, az általa megfogalmazott rendelkezések ma is segítenek minket, utódokat feladataink ellátásában? Miért hivatkozom a vízjogi törvény kapcsán az ő munkásságára? Kvassay Jenő tagja volt annak a „szövegező bizottságnak" mely az országgyűlés elé terjesztette a vízjogról szóló törvényjavaslatot. Az ő személyes munkája a törvény két fejezete (a vízhasználatokról, és a vízhasználati társulatokról), emellett a törvényhez kapcsolódó rendelkezések kidolgozása, melyet ketten készítettek; a közmunka és közlekedési minisztériumból Kovácsy Sándor, a földmívelésügyi, ipari és kereskedelmi Minisztériumból pedig Kvassay Jenő. Csak a meghatottság hangján tudok szólni mindazért, mely számunkra példaként, célként itt maradt, melyet ránk hagyományozott, mely ma is segít minket munkánkban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kvassay Jenő példája szűkebb családjában is hatott. Emlékezzünk e helyen a kiváló vízépítő mérnök, a tervszerű vízgazdálkodás úttörőjére, Sajó Elemér életére és munkásságára. Sajó Elemér Őrszentmiklóson született 1875. szeptember 8-án. Édesapja neves természettudós, édesanyja Kvassay Ilona, Kvassay Jenő húga volt. Talán nem véletlen, hogy a szoros rokoni kötelék hatására Sajó Elemér a budapesti József Műegyetem elvégzését követően nagybátyja nyomdokaiba lépett és élethivatásszerűen a vízépítéssel kezdett foglalkozni. Friss diplomával a zsebében olyan jelentős vízi beruházás megvalósításában vett részt, mint a Ferenc-csatorna munkálatai, az Alsó-Bega csatornázása, emellett különféle zsilipek, duzzasztó művek építése. A XX. század első éveiben indul a soroksári Duna ág mederrendezése, a felső torkolati mű, mai nevén a Kvassay-zsilip építésének előkészítése, majd a munkálatok irányítása. Meg kell jegyeznem, hogy a Kvassayzsilip rekonstrukciós munkái jelenleg is folynak, előre láthatóan 2008-2009-re fejeződnek be. Reméljük, hogy a 3-4 év múlva tartandó megemlékezést a Kvassay zsilip rekonstrukciós munkáinak befejezése méltóképp emlékezetessé, ünnepélyessé teheti majd. Sajó Elemér nagybátyához hasonlóan nemcsak zseniális gyakorlati szakember, hanem kiváló szakíró is volt. Sok között legnagyobb hatású műve az „Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában " címet viseli. E munkája volt az első magyar vízügyi politika, összefoglalása mindazon vízgazdálkodási törekvéseknek és elgondolásoknak, amiket a két világháború közötti, és tegyük hozzá, a Trianon utáni Magyarországon a gazdaság fejlesztése igényelt. Sajó Elemér sajnálatosan korán alig 59 évesen bekövetkező haláláig a Földmívelésügyi Minisztériumban dolgozott, élete utolsó négy évében az akkori vízügyi szolgálat első számú irányítója is volt. Munkássága során - átélve az 1930-as évek elejének súlyos gazdasági válságát — vallotta, hogy minden hullámvölgyet felemelkedés követ, és a nehéz időszakokban szellemi síkon kell felkészülni a jövő feladatainak ellátására. A válságos helyzetben kiutat az alföldi öntözések és vízi utak építésében látta, s a kivitelezésben a munkanélküliek foglalkoztatását tartotta elsődlegesnek. Joggal kérdezhetnénk: mikor is íródtak ezek a szavak, 1929-ben vagy talán 2005-ben? Engedjék meg számomra, hogy további két ugyancsak időtálló gondolatot kiemeljek Sajó Elemér programjából. Az egyik ilyen megszívlelendő gondolat - mintha ma fogalmazná meg egy ifjú mérnök, vagy jogász - a beruházások megvalósításához csak a társadalom, az érdekeltek egyetértésével lehet hozzáfogni. A másik örökérvényű igazság számomra,- ahogy azt Sajó Elemér vallotta - a vízgazdálkodás tervszerűen, a feladatok összehangolásával, a gazdasági, műszaki társadalmi és igazgatási tevékenység komplex megvalósulásával gyakorolható. Sajó Elemér maga fogalmazta meg, hogy minden hullámvölgyet felemelkedés követ. Ő már sajnos nem élhette meg a súlyos gazdasági válságot követő felemelkedést, az ország társadalmi és gazdasági rendjének megerősödését, mivel munkaerejének teljében, 59 éves korában, 1934. szeptember 24-én távozott az élők sorából. Azóta is egymást érik a hullámvölgyek és a felemelkedések. Sajó Elemér optimizmusából gyűjtsünk erőt ahhoz, hogy utódaink már tartósan a napos fennsíkon élhessenek. Egy dologról eddig nem tettem említést. Milyen kapcsolat kötötte, fűzte Kvassay Jenőt és Sajó Elemért Őrszentmiklóshoz. Bár Kvassay Budán született, családja Őrszentmiklóson rendelkezett birtokkal és az itt töltött gyermekévek meghatározóak voltak mindkettőjük számára. Beleívódott személyiségükbe a föld, a vizek, tavak, rétek és patakok szeretete. Ez a föld és „ez a falu nevelte, ez a falu temette el, falusi temetőbe, az akácos homokokra, családi sírkertjük virágos hantjai közé". Őrszentmiklós és Vácbottyán (1970. óta Őrbottyán) az a festői fekvésű nagyközség, ahol nemcsak harangoznak, hanem öntik is a harangot. Ahol bőven mérte a természet a felszíni és felszín alatti vizeket, patakok és tározók sokasága található itt. Az 1950-es évek végén 70 ° C-os gyógyvízre is leltek a kutató fúrások során, annak felhasználása még nem történt meg. Rendelkezik a nagyközség egészséges ivóvízzel, azt közműhálózatról nyeri. A hálózat bővítése jelenleg is folyik az óvoda vízellátásának megteremtésével és a régi téglagyár vízellátásával. A csatornázási tervek ugyancsak rendelkezésre állnak, a szomszédos településekkel való közös megvalósítás tűnik célszerűnek, a megoldásra a vízjogi létesítési engedély is rendelkezésre áll annak finanszírozását kell még valamilyen módon megteremteni. Vízimunkák, vízilétesítmények megépítése szükséges a belterületi vízrendezés megvalósításához, melynek beruházása már megkezdődött; az ehhez szükséges eljárás a tervek átdolgozása jelenleg folyik. 4