A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
Hazánk legjelentősebb városai közül Győrt "a vizek városának" nevezik. Az elnevezés természetesen találó is, mivel a városon keresztül több folyó folyik, de környezetében is több vízfolyás, tó található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek "kihasználtsága" milyen gyér. A folyókat galériaerdők övezik, és végigkísérik a folyókat a város egyes részein is. A kor szokásainak megfelelően a város polgárainak kapcsolata a vizekkel még a századforduló után is az árvízvédelemre, valamint a 60-as, 70-es években a Mosoni Duna belvárosi, csónakházi szakaszán divatos vízisportra korlátozódott. Az akkori gondolkodásnak megfelelően az elsőrendű feladat a folyóvizek kártételei elleni védelem volt, melyet az árvízvédelmi vonalak kiépítésével oldottak meg. Miután az árvízvédelmi gondok mára megoldódtak a folyók természetes alakulásába történő különböző művi beavatkozásokkal, az utóbbi időkben többekben fölmerülő igény alapján a régi vízfelületeket hasznosítása jelent meg célként, miáltal a városlakó közelebb juthat a szelídített vizekhez. A város területén keresztül haladó folyók többsége ármentesített, vagyis az árvizeket a város területén kívül vezetik le, vagy árvízvédelmi töltéssel jól bevédett A vizek városi partjai nagyon vegyes képet mutatnak. Vannak partszakaszok, amelyek kiépítettek (csónakházak, üdülök, strandok, sétányok), és vannak olyanok, amelyeket a természet formált. A vízpartok hosszához képest nagyon nagy százalékban a természetes állapotú partszakaszok vad szemétlerakóhelyekként szolgálnak. Mindezen vízpartok vizsgálata volt a cél úgy, hogy a ma és a jövőben megjelenő városi igényeknek mindjobban megfeleljen Amikor a vizek kérdéskörét emlegetjük Győrben, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberek korábbi beavatkozásait, valamint annak hatásait a vizek mai állapotára. A korábbi vízügyes tevékenység fő mozgatórugója a vizek kártételeinek elhárítása volt. Ennek keretében történt a sok ágra bomlott folyók egységes mederbe terelése, holtággá alakítva a korábbi ágakat, valamint olyan biztonságú árvízvédelmi töltések megépítése, melyek megfelelően tudták védeni a lakott területeket az árvizek ellen. Ezen egyébként nagyon fontos beavatkozások eredménye a mai állapot. Lesüllyedtek a győri vizek, magukkal húzva a talajvizet is. Kialakultak olyan állóvizek, melyek egyre jobban feliszapolódtak, használhatatlanná váltak. Ezeket a folyamatokat csak gyorsították a nem megoldott csatornázások, az illegális szennyvíz kibocsátások. 1. A "Vizivilág" és célkitűzései Az 1993-ban megalakult Vízivilág Tájrendező Kft-t győri mérnökök egy csoportja hozta létre azért, hogy Győrött a "vizek városában" szolgálja a víz és az ember közvetlen kapcsolatát. Tevékenységüket összefogó projektben az alábbi célkitűzések szerepelnek. • Meg kell állítani a város folyóinak az utóbbi időkben tapasztalt vízszintcsökkenéseit. • Újra kell éleszteni az ármentesített területeken lévő folyóvizeket. • Meg kell határozni az árvizektől mentesített vízfelületek új szellemű hasznosítását.