A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Csapák Alex, ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tsz.: Nagykovácsi vízgazdálkodása - egy kérdőíves felmérés eredményei
A kérdőíves felmérés Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának 2005-ben tartott nyári terepgyakorlata során, másodéves geográfus szakos hallgatókkal, lakossági kérdőíves felmérést végeztem Nagykovácsiban (Pest megye) a települési szuburbanizációval és települési vízgazdálkodással kapcsolatban. A vizsgálat keretében interjút készítettünk a nagyközség főépítészével, illetve a Nagykovácsi víziközmű-szolgáltató cég egyik munkatársával. Az öt nap alatt végzett lakossági felmérés során 458 háztartás vízgazdálkodásáról sikerült értékelhető információt kapnunk. Munkánk során igyekeztünk a település teljes területét lefedni, ezért a falu minden utcájában megkérdeztünk legalább néhány családot. Tevékenységünk eredményes volt, hiszen a község háztartásainak körülbelül negyedét sikerült felmérni. A lakossági vízgazdálkodásra vonatkozó kérdőívünkben rákérdeztünk a vezetékes ivóvízhasználat mértékére, jellegére, a szennyvízelhelyezésre, a lefolyó vizek károkozásaira, illetve az egyéb vízforrásokból történő vízhasználatra. Az eredmények természetesen visszatükrözték a községben meglévő területi különbségeket, más jellegű volt a vízhasználat a völgyben fekvő öregfaluban és a magaslatokon fekvő utcákban, az állandó lakosok által lakott részeken illetve a volt zártkerti területeken. Nagykovácsi Nagykovácsi a budapesti agglomeráció egyik érdekes fekvésű települése. A község az északnyugat délnyugati irányban hosszan elnyúló Nagykovácsi-medencében található, a Budaihegységben. A község a hegyvidék legmagasabban fekvő települése, a Nagy-Szénás lejtőin futó utcák néhol 450 m-re is eltávolodnak a tenger szintjétől, a völgy legmélyebb pontján álló házak is 300 m-en vannak. A falu belterülete szinte teljes egészében az Ördög-árok vízgyűjtőterületéhez tartozik. A karsztos hegyvidékről leszivárgó vizekből táplálkozó vízér nem tekinthető állandó vízfolyásnak, a nyári időszakban rendszeresen kiszárad. A Budai-hegység alapvetően triász dolomit- és mészkőrögökből álló összetöredezett üledékes hegyvidék, így van ez Nagykovácsi környezetében is, bár a rögök közé bezökkent Nagykovácsi-medencét harmadidőszaki agyagos rétegek töltik ki. A medencét keretező vonulatok egy része diploporás dolomitból (Nagy-Szénás és Zsíros-hegy vonulata), illetve dachsteini mészkőből (Remete-hegy gerince, a Fekete-hegyek mészkőfennsíkja) áll. (Wein, 1977) A falu belterületének zöme az agyagos kőzetekkel vastagon kitöltött, helyenként lösszel fedett völgyben található, a település újabban épült részei azonban felkúsznak a meredek, karsztos kőzetekkel fedett hegyoldalakra. A völgy alján épített házak esetében a lefolyó, és az agyagos rétegek felett megrekedő talajvíz biztosítja a kerti kutak vízellátását; a hegyoldalakra és a Zsíros-hegy lapos hátára épült falurészek esetében azonban ez a vízforrás csak időszakos szereppel bír, a lakosság ezért rászorul a csapadékvizek fokozott használatára. A község társadalomföldrajzi szempontból még érdekesebb. Nagykovácsi egy olyan zsákfalu, mely csak Budapestről közelíthető meg közúton, és közművei is a fővárosi rendszerekhez kapcsolódnak. Szinte mindenki a fővárosba jár dolgozni, a helyben dolgozók egy része viszont 1 A felmérésben részt vevő hallgatók: Bacsó Szilvia, Balogh Attila, Csohány Borbála, Fülöp Zsófia, Győrfi Erika, Nemes Eszter, Szankó Gergő, Vancsó Veronika. 2 Györgyi Zoltánnal. Ezeket az értékeket a hegység egészéhez érdemes viszonyítani, a Budai-hegység legmagasabb csúcsa – a Nagy-Kopasz – is csak 559 méter magas. A karsztvíz meglehetősen mélyen van. A Nagykovácsi beépített területétől néhány száz méterre – mészkőben – lévő solymári Ördöglyuk-barlang 280 tszf. mélységben sem éri el a karsztvíznívót. 2