A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról
ősztől tavaszig felhasznált nagyobb mennyiségű metabolikus energia /Dinka-Szeglet 1999/ következménye. Az egészséges (vitális) rizóma és a hajtástömeg aránya az egészséges állományokban 2,1-3,5 a degradálódóban pedig 3,5-7,5. Vizsgálataink alapján nem csak azt állapítottuk meg, hogy azonos időpontban az egészséges és pusztuló nádasok különbözőek, hanem azt is, hogy ugyanazon helyen pl. két követő évben elsősorban a nád földfeletti részeinek jellemzői között szignifikáns eltérések lehetnek (biometriai jellemzők, produkció értékei) (1. tábl.). 1. táblázat A nád morfometriai jellemzői és biomasszája A pusztuló nádas üledékében (felső 10 cm-es rétegében) szignifikánsan nagyobb a szervesanyagtartalom, ennek következtében a C, N és S koncentrációja is nagyobb. A pusztuló és egészséges nádas üledékének P koncentrációjában lényeges különbség nincs. A pusztuló nádasban az üledék redoxpotenciálja -150(-200) mV-t is eléri, amely már redukált (anaerob) viszonyokat teremtve elsősorban a nádmentes területeken kedvezőtlen biogeokémiai folyamatokat indikál. A pusztuló nádasok üledékében az intersticiális víz alacsonyabb redox potenciáljának következtében a redukált állapotú elemek is nagyobb koncentrációban fordulnak elő (pl. a S2-, NH4 +). Az egészséges nádasokban a nád hatékonyabb oxigént szállító képessége révén a redukált vegyületek oxidációjának és ezáltal az üledék detoxifikációjának kedvez. A náddal nem borított és borított mintavételi helyek különböző üledék mélységéből származó intersticiális víz vizsgált paraméterei lényegesen eltérnek egymástól. A nádhajtások közötti mintavételi helyeken az intersticiális víz vezetőképessége, a klorid, a szulfid, a nátrium, az ammónium, a kálium, a magnézium, a kalcium koncentrációja kisebb, a szulfát koncentrációja pedig nagyobb, mint ugyanazon a mintavételi helyen, a nádmentes foltokból származó mintákban. Az általunk vizsgált mintavételi helyek nádhajtások közötti és a nádmentes foltokból származó intersticiális vízének fizikai és kémiai tulajdonságai közötti eltérés azt igazolja, hogy a vízi makrofitonok befolyásolják az intersticiális víz kémiai tulajdonságait, amely eltéréseket a vízi ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmának becslésénél célszerű figyelembe venni. A nádasban a felszíni és az intersticiális víz tulajdonságainak évszakos változása évről évre eltérő. Közepes vízjárású évben (1994) a nádasok víze a nádas állapotával egyezően csoportosul: a pusztuló nádasok vize egy hasonlósági csoportot képezve elkülönül az egészséges nádas vízétől (4. ábra). Magas vízjárású évben (1996) ugyanezen mintavételi helyek csoportulása (hasonlósága) a vízkémiai paraméterek alapján a mintavételi helyek térbeli elhelyezkedése szerint jött létre, és nem volt összefüggésben a nádas állapotával (4. ábra). egészséges pusztuló 1996 1997 1996 1997 Földfeletti rész Hajtáshossz cm 218,37 b 207,4 b 174,3 a 144,8 a Hajtássűrűség db/m2 141,3 b 98,3 a 116,3 ab 99,3 a Hajtástömeg kg/m2 2,01 c 1,15 b 0,92 ab 0,58 a avas nád kg/m2 2,51 b 2,05 ab 1,97 ab 1,46 a összes földfeletti kg/m2 4,52 c 3,20 b 2,89 ab 2,04 a LAI m2/m2 5,69 b 3,27 a 3,03 a 2,09 a Földalatti rész Élő földalatti kg/m2 2,44 a 2,42 a 2,15 a 2,77 a Élő rizóma kg/m2 1,90 a 1,81 a 1,41 a 1,85 a bomló földalatti kg/m2 2,34 a 2,75 a 1,99 a 2,90 a összes földalatti kg/m2 6,36 a 6,02 a 5,07 a 6,48 a (a betűk a szignifikáns különbséget jelölik P= 0,05) 3