A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról
A Fertő nádasai esetében a nádpusztulás okai közül az eutrofizáció hatása elhanyagolható mértékű. Jelentős hatótényező a vízszintigadozás, amely egyrészt meteorológiai tényezők aktuális változásainak függvénye, másrészt a vízszintszabályozás hatásának következménye, mely utóbbit a Fertőn többféle szempontot figyelembe vevő osztrák-magyar egyezmény határoz meg. A különféle lehetséges fizikai hatások közül döntő mértékű a nagyüzemi nádaratás sokrétű következménye. A tórész nádas állományának harmadát, felét rendszeresen aratják. A nehéz (téli) körülmények, a rossz terepviszonyok, a terület nagysága, és a rendelkezésre álló rövid idő nagyüzemi módszer alkalmazását indokolták, amelynek az adott körülmények között nem mindenben megfelelő technikája károkat okoz. A nagyteljesítményű kétéltű aratógépek (Leign Tortoise) hatásainak tudományos megalapozottsággal történő elemzése, elsősorban a nádas állomány szerkezetére, a nád növény (hajtás, rizóma, rügy) aratás hatására adott válaszreakcióira terjedt ki, eltérő időjárási, termőhelyi terepviszonyok és eltérő aratási időszakok (tél–tavasz) között. Sokéves vizsgálat alapján nyert néhány főbb megállapításunkat a következőkben foglaljuk össze. Az aratás hatásai kedvező környezeti feltételek mellett A nádaratás erőteljes beavatkozás a természetes nádas ökoszisztémák életébe. Egy területrész learatása és a nád elszállítása az anyagforgalom és a táplálkozási kapcsolatok megszakítását, számos biotóp-típus megsemmisítését jelenti. Ugyanakkor a nád eltávolítása a nyugalmi időszakban kétségtelenül a nagy szervesanyag produkció eltávolításával az organogén szukcessziót, az állomány öregedését, feltöltődését lassítja és a nádaskártevők, kórokozók jelentős gyérítésével jár. A téli aratás hatása segítheti az egészséges nádas állomány fenntartását, az időszak helyes megválasztása és körültekintő technológia alakmazása esetén. Az aratott területeken kora tavasszal nincs árnyékoló hatás, ezért a hajtásszám megnövekedésével nő az állomány terület-kihasználása, vagyis itt a nád nagyobb tömeget produkál (a le nem aratott, többéves avas nád árnyékoló hatása az új állomány fejlődését lassítja). Az élő rizóma ( a reprodukció szempontjából döntő jelentőségű földalatti módosult szár a gyökérzettel) tömegének részesedése az összes(élő és pusztuló)rizóma tömegből az aratott területen tavasszal és ősszel egyaránt kisebb (9.ábra). Foszfor (g/m2) 0 20 40 60 80 100 96 E97 E96 P97 P % bomló földalattiélő földalattiavas nádnád hajtás 4,634,642,023,61 Kén (g/m2) 0 20 40 60 80 100 96 E97 E96 P97 P % bomló földalattiélő földalattiavas nádnád hajtás 141,5153,5110,6145,9 7. ábra A P mennyiségének megoszlása (E: egészséges; P: pusztuló nádas; 96:1996; 97:1997) 8. ábra A S mennyiségének megoszlása (E: egészséges; P: pusztuló nádas; 96:1996; 97:1997) 5