A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Pomogyi Piroska (KÖDUKÖVIZIG): Nádasminősítés – nádgazdálkodás tervezés összefüggései a Balatonon, Kis-Balatonon és a Velencei-tavon

A 22/1998. kormányrendeletben előírtaktól való eltérések indokai:  A KBVR II. nádasai részben mocsárvilágban alakultak ki, megjelenésükben inkább a mocsári, mint a tószegélyi jelleg dominál. Ez a magyarázata, hogy állományai többnyire sás-, ill. gyékényelegyesek. A kísérőnövények tömegaránya csak ritkán 20% alatti, ugyanakkor, pl. egy sásos nádasban a nád magas kaszaállítással, géppel jól aratható, tehát a jó minőségű nádat termő területekről hasznosítható. Ezért kellett elhagyni a 22/1998. kormányrendelet „A” kategóriáinak e kritériumát.  A 22/1998. (II. 13.) kormányrendelet „B” kategóriáinak meghatározásakor a nád tömegarányát 20% alattinak veszi. A KBVR II. területén az esetek többségében evvel a kritériummal csak nagyon keskeny (térképen külön nem ábrázolható) nádszegélyek állapíthatók meg, amelyek ugyanakkor szerves részét képezik a nád jóval nagyobb tömegarányával jellemezhető összefüggő nádasainak. Különálló minősítésük értelmetlen. – Hasonló értelmezési problémák miatt a Balaton nádasállományának felmérése és minősítése során is kompromisszumokra kényszerültek a terepi tapasztalatokat értékelve. A nádasok minősítésénél a kategóriák kialakításakor, a KBVR II. ütemen történő alkalmazásakor figyelembe vették a 22/1998. kormányrendeletben szereplő természetvédelmi szempontok alapján kidolgozott minősítési rendszert és a gazdasági hasznosíthatóságot szem előtt tartó „régi” (ld. 2.3.1 pont) nádas-osztályozási rendszert is. A 22/1998. kormányrendeletben előírt minősítés szempontjait úgy adaptálták a KBVR II. területén húzódó nádasokra, hogy meghagyták a rendeletben is használt két minőségi osztályt, de az „A” kategóriák meghatározásakor a gazdasági hasznosíthatóságot is szem előtt tartva, elsősorban az ipari minősítésre vonatkoztatták a korábbi balatoni nádas minősítés mintájára. A „B” kategória pedig a természetvédelmi értéket fejezi ki, az élőhely védendő jellege, fajgazdagsága, védett fajok előfordulása, ritka társulások megléte alapján. Az „A” kategóriák megállapítására a „régi” nádas-osztályozási rendszerből indultak ki, de átvették a 22/1998. kormányrendelet kategóriajellemzéseinek azon részeit, amelyek jól illeszthetők voltak a kis­balatoni szituációra. Az avas nád tömegaránya nem minősül kategóriát meghatározó tényezőnek, mivel rendszeres, évről évre történő nádaratás az utóbbi időben csak kisebb területeken fordul elő a Kis-Balatonon. (Meg kell jegyezni, hogy ez a megállapítás napjainkban már érvényes a Balatonra és a Velencei-tóra is). Adott esetben, pl. egy, a nádcsomó felúszásával létrejött V.A. osztályú nádasban olyan változatos élőhely alakulhat ki, hogy a természetvédelmi szempontok alapján I.B. minősítéssel illettek, ugyanis az úszólápi jelleg visszanyerésével a nádzsombékokon változatos mocsári növény-együttes telepedhetett meg, halaknak, gázló- és vízimadaraknak egyszerre biztosítva életteret. Ezért erre nem az ipari hasznosítás, hanem az élőhely fenntartás szempontjai alapján kell kezelési tervet kidolgozni. A korábbi minősítésekben nem szereplő új szempont, hogy a terep milyen mértékben teszi lehetővé a gépi aratást és kihordást. Értékelték a növényzet fiziognómiáját, valamint kísérő növények tömegarányát és faji összetételét. Az „A” kategóriák megállapításában érvényesítették a nádas rovarokkal ill. mikrogombákkal való fertőzöttségét is. A): Nádaskategóriák a nád gazdasági hasznosíthatósága szerint I.A. osztály: Zárt, fajszegény, stabil állomány. Kísérőfaj alig található meg állományukban, többségében sásos-, ill. homogén nádasok. A nádas-szintben előforduló kísérőfajok borítási értéke 20% alatt van, vagy teljesen hiányoznak. A víz mélysége 0.1-0.7 m. A nádszár egyenes, kis-balatoni körülmények között vastag, vagy közepesen vastag, de ilyenkor a nádszál „acélos”, szilárd. Magassága 2.5-4,0 m. A hajtások többsége eljut a virágzás és termésérés fenofázisáig. Az 1 m 2-re eső hajtások száma 60-110. Az aljzat szilárd, vagy a nádas rizoszféra vastagságának megfelelő szerves (és 11

Next